Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.
Zong In-Sob
Holly International C., 1982.
A könyvben 99 mese található. Az előszóból kiderül, hogy a szerző 1905-ben született, és gyerekkorában rengeteg koreai népmesét hallott családtagoktól és ismerősöktől egyaránt. Később megalapította a Koreai Folklór Egyesületet, hogy felgyűjtsék és megőrizzék a népmeséket a következő generációk számára. A meséket a második világháború után gyűjtötték a szöuli egyetem projektjének keretei között, és a szerző, lévén nyelvész és irodalmár, maga fordította őket angolra.
A bevezető dicshimnuszokat zeng a koreai kultúráról, történelemről, nyelvről, és híres találmányokról. Minden koreai dolgot világviszonylatban kiemelkedően jónak tart, beleértve a mesehagyományt is. Felsorol rengeteg nem-koreai párhuzamot a kötet meséihez, de kiemeli, hogy a mesék ettől még tipikusan koreaiak. A bevezető szintén hosszasan tárgyalja a különböző mítosz- és mesetípusokat, amik a kötetben megtalálhatók, valamint a koreai sámánizmust, buddhizmust, és hiedelemvilágot. A bevezető végén a szerző utal Észak- és Dél-Korea elválasztására, és arról filozofál, hogy talán egyszer ez is megjelenik majd a népmesékben.
Nagyon szép szerelmes mese volt Yoni és a mostoha története, amelyben egy lányt a mostohája télen zavart ki az erdőbe gyümölcsöt keresni. Yoni találkozott egy Fűzfa nevű fiúval, aki összebarátkozott vele és ellátta gyümölccsel. Amikor a gonosz mostoha megölte a fiút, Yoninak sikerült varázslatos kenőcsökkel újraélesztenie - és kiderült, hogy Fűzfa az eső istensége, aki leszállt a földre segíteni neki. Együtt tértek vissza házaspárként a mennyekbe. Szintén szép, és egyben szomorú volt a Tigrislány története, aki ember alakjában beleszeretett egy legénybe, de nem házasodhattak össze, mert a tigrisnek, aki embert szeret, hamar meg kell halnia. A lány kívánsága az volt, hogy ha már meg kell halnia, a kedvese ölje meg; ezt úgy érte el, hogy rátámadt a király lányára, hogy a legény a halála után megkapja jutalmul a királylányt. Kiemelkedett a szerelmes mesék közül A százlábúlány története, akibe egy halandó férfi szeretett bele (anélkül, hogy tudta volna, hogy százlábú). Különlegesen árnyalt történet vol, mivel a halandónak volt családja, és azután találkozott a lánnyal, hogy szegénysége miatti kétségbeesésében a folyóba ugrott. A lány gondoskodott a családról, és a férfi szerelme megváltotta őt az átoktól, ami miatt a földön kellett élnie.
A favágó és a mennyei lány története madármenyasszony-mese volt, csak itt a férj követte a feleségét az égbe is, miután az visszaszerezte az ellopott ruháját. Aztán visszajött az égből meglátogatni az anyját, leesett a mennyei lóról, a földön ragadt (á la Oisín), és kakassá változott. A kutya és a macska ellenségességének története egy Aladdin-féle varázsgyűrű (varázsmozsár) mese volt, a Zangze-tó legendája pedig egyike azon történeteknek, amelyekben egy zsugori gazdag ember házát büntetésből egy tó fenekére süllyeszti valami égi erő. A két testvér és a tisztviselő története kedvenc "detektív-meséim" típusába tartozott, ahol két éles eszű fickó mindenféle rejtélyeket old meg. A "tündérek ajándéka" történet it goblinokkal játszódott le; a szerencsés legény varázskalapácsot kapott, a mogorva fickónak pedig olyan hosszúra nyújtották a nyelvét, hogy onnantól hídként működött a folyóparton. Végül a szerencsés legény megsajnálta, és a kalapáccsal rendbe hozta a nyelvét. A legény és a tigris egy mókás brémai muzsikusok verzió volt, ahol hősünk egy lányt mentett meg egy tigristől azzal, hogy elbújtatta az útitársait a ház körül. A varázslatos segítők típusát itt négy fogadott testvér képviselte, akik különleges képességeik segítségével legyőztek öt emberevő tigrist. Az egyikük például nagyon sokat tudott pisilni.
Fénypontok
A kedvenc koreai mesém természetesen A mesék lelke volt (ez a világ mesemondói között klasszikus darabnak számít, magyarul Mesetarisznya néven fut). Egy fiú nagyon szereti a meséket, de megtartja őket magának, ezért a mesék elhatározzák, hogy bosszút állnak rajta, és kis híján sikerül is nekik.
Az egyik legjobb eredettörténet arról szólt, hogy régen az emberek random ökörré változtak, és ezért néha véletlenül megették egymást (mármint az emberek az ökröket). Egy fickó felfedezte, hogy ha hagymát eszik, többé nem változik ökörré, és ezzel vége lett az alakváltásnak és a kannibalizmusnak is.
Tetszett a sztori, amelyikben egy család minden férfi tagja meg volt átkozva, hogy tigris falja fel őket. Végül az egyik elátkozott elsőszülött fiút két okos lány megmentette a sorsától, és ő úgy döntött, hálából mindkettejüket feleségül veszi.
Hátborzongató és izgalmas történet volt a kilencfarkú róka legendája, aki szépséges lánynak álcázta magát, és kilencvenkilenc férfit megölt a csókjával, hogy a mennybe juthasson. A századik azonban túljárt az eszén, és elvette tőle az ékkövet, ami az erejét adta, megszerezve ezzel a föld összes bölcsességét. Szintén gonosz rókaszellemet tartalmazott A hegyi boszorkány és a sárkánykirály izgalmas története, melyben egy gonosz, ezeréves rókaboszorkány átvette az uralmat egy hegy felett a helyi istennőtől, és egy halandó férfi a Sárkánykirály segítségével szállt vele szembe.
Kapcsolatok
A Nap és a Hold születéséről szóló történet a hét kecskegidához hasonlított; két gyereket egy álruhás tigris próbált meg tőrbe csalni, de ők az égbe menekültek előle, és ott munkát kaptak az égiektől, mint Nap és Hold. A mítoszok között akadt egy özönvíz-történet is, a hálás állatok népmesei motívumával ötvözve.
Sötétebb történetekhez hasonlított A rókalány és a testvére, amelyben megint csak egy lányról derült ki, hogy titokban emberevő szörnyeteg, és miután az egész falut felfalta, a fivérének sikerült végeznie vele.
Az ügyeletes trickster egy nyúl volt, aki sorozatosan átejtett egy rá vadászó tigrist (pl. a farokkal halászós trükkel). A csapdából kiszabadított hálátlan állat is tigris volt, akit egy bölcs varangy csalt vissza a gödörbe. Érdekeset csavart jól ismert trickster-meséken Zibong története, az inasé, aki folyton átverte a gazdáját, és végül a klasszikus helycserés trükkel azt is elérte, hogy családostul a folyóba ugorjon, hogy a legkisebb lányát elvehesse feleségül. A lány azonban egyáltalán nem örült a bajkeverő férjnek, és bánatában ő is a családja után ugrott.
Hova tovább?
Tajvanra!
