A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Pakisztán. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Pakisztán. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. november 14., szombat

Tragikus szerelmek egész sora (Népmesék nyomában a világ körül 189. - Pakisztán)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körülAki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.

Folk tales of Pakistan
Zainab Ghulam Abbas
Pakistan Publications, 1957.

A kötet kilenc mesét tartalmaz. Mindegyik elég hosszú, és a mai Pakisztán különböző részeiből és etnikumaitól származnak: vannak a kötetben bengáli, sindhi, pandzsábi, pushto, és kasmíri történetek is. Jegyzetek vagy bevezető nem tartoztak hozzájuk, így nehéz volt megítélni, mi alapján válogatták a történeteket, és milyen forrásokból származnak. 


Fénypontok

Az egész kötet gyakorlatilag gyönyörű, de tragikus szerelmek végtelen sorozata. Mahua, a Vadvirág meséjében például egy cigánylány szeretett bele egy brahman fiúba, és meg is szöktek együtt, de amikor az apa utolérte őket, a lány öngyilkos lett inkább, minthogy elárulja a kedvesét. Bhelua éneke is egy szerelmespárról szólt, ahol az elrabolt feleségért a férje hősiesen megküzdött ugyan, de már későn érkezett; Sassi és Punnu története pedig egy másik párról, ahol a férjet rabolták el, és a feleség a keresése közben meghalt a sivatagban (pedig a történet eleje olyan szép volt, ahogy egy gazdag kereskedőfiú feladta az örökségét, és beállt mosni a folyóhoz, hogy feleségül vehesse a lányt). Momal, a bölcs királynő és Rano szerelme tragikus válással végződött, amikor a királynő féltékennyé akarta tenni a férjét, és beöltöztette a húgát fiúnak, mintha a szeretője lenne (ez nem volt bölcs döntés). Adam és Durkhane zenével átszőtt szerelme is tragikus véget ért, ahol a lány halott kedvese hangszerének a dallamára halt bele a bánatba, és kettejük sírja felett fa nőtt, amiből még sokáig vágtak le ágakat, hangszerkészítéshez. 
Kivételt képezett Manjurma története: Ez bájosan kezdődött, egy morcos öreg gyógyítóval aki örökbe fogadott egy árva kislányt... de amikor a lány felnőtt, feleségül vette, és Manjurma erre megszökött tőle egy legénnyel, akit szeretett. Rajtuk kívül az egyetlen szerelmes, aki megúszta a sztorit, Heer történetének mellékszereplője volt, egy Sehti nevű lány, aki összebarátkozott a hősnővel, és mivel neki is volt titkos szerelme, együtt szöktek meg. Sehti és a kedvese, Murad aztán ellovagoltak (eltevegeltek) a naplementébe. Mivel a másik párnak nem volt tevéje, őket elkapták, és Heert inkább megmérgezte a családja, minthogy a szerelméhez adják. 


Kapcsolatok

Héró és Leandrosz történetére emlékeztetett Sohni és Mahinwal meséje. Itt egy gazdag kereskedő adta fel a vagyonát egy lányért, akit nem vehetett feleségül, ezért titokban találkozott vele; a lány minden éjjel átúszott a folyón, míg végül egy napon egy vihar elsodorta, a szerelmével együtt. 
Az azeri mesék után itt megint találkoztam azzal a hiedelemmel, hogy a kígyók sárkánnyá, a sárkányok pedig emberevő, emberformájú szörnyeteggé, lamiává változnak. Itt egy kínai hercegnőről derült ki, hogy titokban szörnyeteg, és csalódott férjének egy jógi segített megszabadulni tőle. 

Hova tovább?
Indiába!

2017. december 2., szombat

Wali Dad ajándékai (Adventi Mesetár)

Advent alkalmából a Villa Bagatelle minden nap egy-egy mesével kedveskedik a vendégeinek. A mesékkel a Világszép Alapítvány munkájára szeretnénk felhívni a figyelmet. Az adventi naptár bemutatkozó bejegyzését itt találjátok, a meséket magukat pedig a Villa Bagatelle Brótpékségben és a MOM Parkban a Bagatelliniben ingyen vehetitek át! 

Miről szól?

Wali Dad, egy szerény, egyszerű fűvágó, szorgos munkájával annyi pénzt keres, hogy a szó szoros értelmében nem tudja hová tenni. Minél inkább próbál megszabadulni tőle azzal, hogy ajándékokat küld a szomszédos hercegnek és hercegnőnek, annál több ajándékot kap vissza, míg végül mindkét szomszédja kíváncsi lesz, vajon ki is a titokzatos, bőkezű adakozó...

Mi fán terem?

A történet Andrew Lang híres, színes, tündérmesés könyvsorozatával robbant be a köztudatba, egészen pontosan az 1904-es "Barna Tündérkönyv" kötetével (innen vette Benedek Elek a Piros, Arany, Ezüst, és Kék mesekönyvek ötletét). A szerző saját állítása szerint a mesét egy brit katonatiszttől hallotta, akinek egy "indiai" mesélte, mikor Pandzsábban állomásozott. Mivel Pandzsábot azóta felosztották India és Pakisztán között, nem lehet tudni, hogy a mese muszlim vagy a hindu mesemondótól származik-e, bár Aaron Sheppard szerint inkább az előbbi valószínű.
Nemzetközi mesemondók körében elég jól ismert történet. Sokféle változatban hallottam már sokféle előadótól, a legegyszerűbb, rövid és csattanós sztoritól a hosszas és alaposan kidolgozott tündérmeséig.

Hab a tortán

Mivel az adventi naptárba csak rövid történetek férnek, Wali Dad meséjének is egy rövidebb változatát válogattam bele. A hosszabb verzióban tündérek (vagyis perik) is szerepelnek, akik egy napra királlyá változtatják a szegény fűvágót, hogy bőségesen meg tudja vendégelni a hozzá látogató herceget és hercegnőt.

Aki meséli, járjon utána!

Angolul:
Andrew Lang: The Brown Fairy Book (1904.) - itt találjátok a teljes szöveget digitális formában.
Aaron Sheppard: The Gifts of the Grasscutter (teljes szöveg itt)
Tell me a Story: The Story of Wali Dad (teljes szöveg itt)