2017. december 31., vasárnap

Az év sorozatai 2017 - A jó, a jobb, és a csúf

Mivel egészen sok pocsék lista jött szembe arról, miket kellene az év legjobb sorozataiként ünnepelnünk, úgy döntöttem, összerakom én is a szubjektív listát - főleg azért, mert szerintem a nagy hype közepette egy csomó olyasmi nem kapott hangot és figyelmet, ami megérdemelte volna. Íme.
(Sorrendre való tekintet nélkül, nem fogok dobogózni)

2017 legjobb ÚJ sorozatai

The Deuce
David Simon visszatért, és hozza a formáját. Ezúttal az amerikai pornóipar születéséről készített sorozatot, ami a 70-es évek New Yorkjában játszódik, és megvan benne mindaz, amitől David Simon sorozatait szeretjük: Történelmi és társadalmi kontextus, emlékezetes karakterek, remek hangulatalkotás, emberi dráma. Aki szerette a korábbi alkotásokat (Wire, Tremé, Show Me a Hero, stb.), annak kötelező. Még James Francóból is sikerült jó színészt faragni.


Legion
Ennél sokkal rosszabb sorozatok sokkal nagyobb hangot kaptak a szuperhősök rajonói között - pedig a Legion, szinte észrevétlenül, hatalmasat alkotott a műfajban. A sorozat tökéletesen visszaadja a karakter és a képregény hangulatát, folyamatosan elmossa a határokat elme és valóság között, és összezavarja a nézőt - de közben pontosan tudja azt is, mit akar mondani, és hozza a klasszikus elemeket az X-men világából. Ráadásul tele van zseniális alakításokkal. Ja, és nem gyerekeknek íródott.

Runaways
És ha már Marvel: Egyik kedvenc Marvel képregénysorozatom végre-valahára képernyőt is kapott. Még az első Avengers film előtt kezdtek el dolgozni rajta, de megérte a várakozást. A sztori erősen eltér a képregénytől, véleményem szerint jó értelemben: Háttérsztorit kapnak a gonosz szülők, komolyabban ki vannak dolgozva az érzelmi konfliktusok, és az egész kamasz banda nagyon-nagyon szerethetően lett átemelve a 2010-es évekbe. Mindmellett pedig megmarad az összes ikonikus, emlékezetes részlet. Például Molly sapkája.

Amerikai Istenek
(Előre érzem, hogy itt fog mindenki nekem esni)
Mesemondóként nagyon szeretem az Amerikai Isteneket; többször kiolvastam már. Modern klasszikus. A sorozat az én szememben sikeresen felnőtt hozzá, nem csak látványvilágban, de alakításokban is; az újonnan hozzáadott karakterek és helyszínek tökéletesen illeszkednek a regény világába. Sok kritika érte, hogy az emberek nem értik az utalásokat, de nekem pont azért tetszik, mert nem rágja a néző szájába az összes részletet. Tessék mitológiát olvasni.

Feud
Az American Horror Story alkotóitól érkezik egy kevésbé látványos, ám nem kevésbé véres történet Hollywood két csillagának elkeseredett (igaz) viszályáról. Jessica Lange mint Joan Crawford, és Susan Sarandon mint Bette Davis. Erről nem is kell többet mondani.

The Good Fight
A Good Wife sorozatból a vége felé erősen kifogyott a szufla, de a spinoff visszahoz belőle mindent, ami jó és szerethető volt (kivéve Alan Cummingot, de szerintem ő is felbukkan majd). Az "ügyvédes" műfaj minden elvárható sallangjával zajlik tovább a sztori... és osztják benne Trumpot, de valami kegyetlenül. Már csak ezért is érdemes nézni.

Glow
Ha igazi "feminista" sorozatra vágyik valaki anélkül, hogy Szolgálólányokat gyilkolásznának benne, akkor ezt a Netflix szösszenetet érdemes nézni. A sztori a női látvány-birkózás születését követi nyomon a 80-as években, és remek szereplőgárdája van (még akkor is, ha legtöbbjük húsz kiló vaságyastul). A csajok mellett azonban igazából Marc Maron alakítja a legnagyobbat, akit már standuposként is nagyon szerettünk.

2017 legjobb VISSZATÉRŐ sorozatai

Shameless (US)
Ha örök kedvenc sorozataim Top 5 listáját kéne összeállítanom, a Shameless biztosan rajta lenne - még az is esélyes, hogy a dobogón. A sorozat immár 8 évada hozza a formáját: Humoros, pörgős, kegyetlenül pontos, és végtelenül empatikus. Aki szerint simán vígjáték, az marhára nem érti a lényeget. (Én többet szorongok rajta, mint a Mászkáló Halottakon...)

El Ministerio del Tiempo
Szerethető sorozatok között toronymagasan az élen áll a spanyol tévé sokszorosan koronázott új királya, amely idén már a harmadik évadát pörgette le. Az időutazós sztori továbbra is érdekes, a csapat továbbra is végtelenül bájos, és az írók továbbra is csodálatos módon figyelnek a részletekre. Minden perce kincs.

Better Call Saul
Ahhoz képest, hogy a Breaking Bad mekkora durranás volt, a spinoff sorozatról szinte senki sem beszél. Pedig marhára kéne. Nem csak jó, de szerintem még jobb is, mint a Breaking Bad; pontosabban van megszerkesztve, kevesebb benne a filler, és a szereplők is sokkal árnyaltabbak, minden pillanatuknak jelentősége van. A hangulat és a látványvilág hasonlóan tökéletesen ki van dolgozva, de valahogy magában a történetben (és főleg a főszereplőben) sokkal több az empátia. Sajnos azok, akik szerint Walter White hős volt, ezt nem fogják értékelni.

Cleverman
Az ausztrálok tavaly előrukkoltak egy váratlanul sikeres és remek sorozattal, ami idén adta le a második évadát. A bennszülött mitológiára alapozott, 80%-ban bennszülött színészeket felvonultató  szuperhős-fantasy nem csak izgalmas, de társadalmi szepontból nagyon érdekes is, és sok remek alakítást láthatunk benne. Néznék még belőle többet is.



2017 legrosszabb sorozatai

Godless
Ez fájt, több okból is. Egyrészt, mert úgy reklámozták, mint "No Man's Land," azzal a koncepcióval, hogy csupa női szereplőt felvonultató, "feminista" westernt láthatunk majd. Ehhez képest a sorozat sztorijának nagy részét egy rakat pasi részletes (és kissé nyálas) sztorija teszi ki, míg egy csomó remek színésznő tanácstalanul ácsorog a háttérben, feminista biodíszletként. Pfuj.

Iron Fist
Néha a Marvelnek is szabad hibáznia, elismerem, de ez a sorozat taknyon csúszott be az idei évbe. Danny Randet nem lehet elégszer felpofozni ahhoz, hogy levezekelje ezt a szörnyűséget.

Game of Thrones
Ide lőjetek. Szerintem amióta a sorozat túlhaladta a könyveket, úrrá lett rajta a Hollywoodi "a rosszfiúknak veszni kell!" érzület, leegyszerűsödött, és ezzel együtt azonnal logikátlanná és unalmassá is vált. Bocsi.

Westworld
Erre mondják azt, hogy értem én a viccet, csak nem szeretem. Mindenki azon rugózott, hogy milyen komplex és váratlan volt a sztori, bár a rajongótábor az első két epizód után simán megfejtette a csattanót. Engem leginkább a logikai bukfencek tántorítottak el az egésztől. De legalább megtudtuk, hogy a jövőben is lesznek majd pocsék munkák - mint például a Westworld prostirobot-pucoló szakemberei...

Guilty pleasures, avagy amit szégyellek bevallani

The Magicians
Amilyen rosszul indult ez a sorozat, annyira jó lett, amikor teljesen elszaladt az írókkal a kisvonat. Tulajdonképpen ilyen az, amikor megírják a Supernaturalt a másik oldalról, és 18-as karikát kapnak hozzá. Minél inkább próbálnak a varázslótanoncok egy elszúrt varázslatot megjavítani egy másikkal, annál inkább összecsapnak a dolgok a fejük felett. A Narnia-paródia vonal meg külön jólesett.

Into the Badlands
Steampunk-kung-fu-western Nyugati Utazás, mit lehet ezen nem szeretni? Látványos csetepaték, szép színes ruhák. Lehetne több ilyen wuxia sorozat.

Honorable Mentions
(Amik jók voltak, de lusta vagyok rajongani értük)

Fargo, A szolgálólány meséje, Big Little Lies, Mindhunter, Manhunt: The Unabomber, The Defenders, Fear the Walking Dead 

Minden napra népmese - Egy kihívás és tanulságai

A 2017-es év kezdetével nagy fába vágtam a fejszémet. Mintha nem lett volna elég dolgom a saját blogsorozataimmal (meg pl. a disszertációval), bevállaltam egy nagyon jópofa kihívást a Moly.hu könyvmoly közösségének tagjaival: Olvassunk el minden nap egy népmesét! A kihívást Tímár Krisztina találta ki, és meglepően sokan csatlakoztak hozzá, vállalva, hogy az év mind a 365 napján szánnak néhány percet meseolvasásra - és az olvasott mesékről naplót is vezetnek. Bár nekem amúgy is napi kenyerem a meseolvasás, nagyon klassz volt másokkal együtt vezetni a kihívást, és nap mint nap látni, ki mit olvasott, és kinek mi tetszett. Remek párbeszédek születtek az egyes mesékől, azok jelentéséről és furcsa mozzanatairól, és sok hasznos információ gyűlt össze mindenféle mesegyűjteményekről, amiket nem olvastam még.

Részemről úgy döntöttem, arra használom a kihívást, hogy elolvassak olyan köteteket, amik régóta csücsülnek a polcomon, de sohasem rágtam magam végig rajtuk. Természetesen egynél végül jóval több mesét olvastam el nap mint nap, ahogy kialakult a szokott rutinom: Felkelek, felteszem forrni a reggeli teát, fogom a könyvet, és elolvasom a nap meséjét... majd még néhányat.



Következzék tehát az éves összefoglaló számokban:

A "hivatalosan" elolvasott 365 mese az alábbi 21 kötetből került ki:

Jan Williams: Essex Folk Tales (68 mese)
Haiyan Chen: Eight Dragons on the Roof and Other Tales (34 mese)
Anne Sinclair Mehdevi: Persian Folk and Fairy Tales (11 mese)
Szabó László: A Ravasz Pókasszony (20 mese)
Jeremiah Curtin: Hero-Tales of Ireland (24 mese)
Doreen McBride: Louth Folk Tales (30 mese)
Richard Marsh: Meath Folk Tales (38 mese)
Jane Yolen - Sulamith Oppenheim: The Fish Prince and Other Stories (27 mese)
Heidi Anne Heiner: Twelve Dancing Princesses (57 mese)
Gregory McNamee: The Girl Who Made Stars and Other Bushman Stories (55 mese)
Margaret Read MacDonald: Peace Tales (36 mese)
Augusta Gregory: Gods and Fighting Men (88 mese)
Richard Marsh: Irish King and Hero Tales (15 mese)
Nagy Olga: Zöldmezőszárnya (21 mese)
Ráduly János: A vízitündér leánya (52 mese)
Benedek Elek: Székelyföldi mondák és mesék (112 mese)
Surya Das: The Snow Lion's Turquoise Mane (150 mese)
Kevin Stuart & Li Xuewei: Oroquen Folktales (36 mese)
Georgiana Keable: The Natural Storyteller (50 mese)
Javier Asensio García: Cuentos Populares de los Gitanos Españoles (79 mese)
Kathleen Ragan: Fearless Girls, Wise Women, and Beloved Sisters (103 mese)

Vagyis összesen (hozzávetőlegesen) 1106 mesét (legendát, mítoszt, stb.) olvastam el a kihívás folyamán egyetlen év alatt. Ez napi átlagban körülbelül három mesét jelent. Ezzel jelentősen csökkent a polcomon várakozó olvasatlan mesegyűjtemények száma is, és természetesen sok olyan mesét találtam, amik a repertoáromba is bekerülnek majd.

És hogy mik a címben emlegetett tanulságok?

1. A rendszeres meseolvasás jó szokás
2. Másokkal együtt olvasni meséket még jobb
3. Néha egy kihívás és egy kitüntetés ígérete kell ahhoz, hogy az ember csökkentse a TBR kupacát.

A kihívás a sikerre való tekintettel januárban újraindul majd. Mivel egy egész évre kevesen tudnak/akarnak elköteleződni, a 2018-as "Minden napra népmese" havi bontásban történik majd. Aki szeretne, a Moly.hu-n tud csatlakozni!

2017. december 30., szombat

Az év könyvekben - 2017

Következzen a szokásos évi összefoglaló! A Goodreads és a Moly.hu tanúsága szerint idén valamivel több, mint 120 könyvet olvastam ki. Ebből a szempontból 2017 jó év volt - már csak azért is, mert sok klassz olvasmány került a listára.

Népmesék nyomában a világ körül

Az idén is töretlenül folytatódott a "Népmesék nyomában a világ körül" blogsorozat. 38 könyvet olvastam el hozzá, és mindegyikről írtam blogbejegyzést. Ezzel pont végigértem Amerikán, és az év végére megérkeztem Európába, ahol előre láthatóan 2018-at töltöm majd. Nagyon sok klassz gyűjteménnyel ismerkedtem meg; ha választanom kéne, talán Venezuela és az USA lennének a kedvenceim.

Minden napra népmese

És mivel mesékből sohasem elég, bevállaltam még egy "Olvassunk minden nap népmesét" kihívást is a Moly.hu jóvoltából, az olvasatlan polcaim csökkentésére. Erről a 21 könyvről holnap részletesebben beszámolok majd egy külön bejegyzésben.

Új kedvencek

Nnedi Okorafor Binti-sorozata az év nagy élményei közé tartozik. Afrikai kultúrákra alapuló sci-fiként nem csak a világa és a története lenyűgöző, de a vizualitása is szokatlanul csodálatos; az ember szinte filmként látja maga előtt olvasás közben. Hasonlóan színes világot nyit meg Saladin Ahmed Throne of the Crescent Moon című könyve, egy Ezeregyéjszakára hajazó fantasy sorozat első kötete, tele nagyon szerethető szereplőkkel. Már alig vároma folytatását.
A karácsonyi időszakban becsúszott még Philip Reeve Mortal Engines című zseniális steampunk sorozatának első kötete (a közelgő film trailerének köszönhetően), ami szerelem volt első látásra, így a 2018-as évet nagy eséllyel a sorozat további részeivel fogom majd kezdeni.
A visszatérő kedvencek közül kiemelkedik Sherwood Smith és Rachel Manija Brown Change-sorozatának új, harmadik kötete, Rebel címmel, ami hozta az előző két rész sokszínűségét és bájos szereplőgárdáját, a világot pedig nagyon élvezetes módokon bővítette tovább. Még mindig a kedvenc példám arra, hogyan lehet a kulturális sokféleséget normálisként kezelni egy posztapokaliptikus világban.

Csalódások

Néhány kevéssé kellemes olvasmány is becsúszott azért az idén (önhibámon kívül). Ilyen volt például V. E. Schwab A Darker Shade of Magic kötete, ami Londont és varázslókat ígért, és végül nagyon pongyolán, félvállról oldotta meg a saját koncepcióját (London például nem London volt, csak egy város, amit Londonnak hívtak... amire külön zabos lettem.) Szintén fájó szívvel olvastam Marissa Meyer Renegades-ét; az írónő Lunar Chronicles sorozata nagyon nagy kedvencem, de sajnos a tinédzser szuperhősökbe nem tudott annyi különlegeset és egyedit belevinni, mint a tündérmesékbe. Hasonlóan nem fogott meg Neil Gaiman The Ocean at the End of the Lane c. könyve sem, akármennyire akartam is szeretni. Gaimannek Gaiman volt, csak épp nem kötött le. Mindkét utóbbi furcsán kivételes eset, mert mindkét szerzőnek jelent meg idén olyan új könyve is, amiket nagyon szerettem (Wires and Nerve, illetőleg az Északi Mitológia).

Magyarok

És hogy a magyar szerzőkkel se maradjak adós: Az év elmékezetes könyvei voltak Konok Pétertől a Történetek a kerítés tövéből, Paulon Viktóriától a Kisrigók, illetve Gaura Ágnestől a Túlontúl (utóbbi már csak azért is, mert a szerző adott hozzá egy csipetnyit a Feminista Magyar Népmesékből). Vegyes kritikákat kapott Pál Dániel Levente Az Úr nyolcadik kerülete című kötete, de én például találtam benne nagyon remek sztorikat, pillanatokat, amikért maximálisan megérte elolvasni. Szintén magyar szerzőtől érkezett az egyik legjobb képregényes élmény is...

Képregények

Az év végén, szintén egy molyos kihívásnak köszönhetően, hirtelen felindulásból elolvastam az Asterix-sorozat összes, eddig magyarul megjelent kötetét (szám szerint huszonötöt). Kicsit nosztalgiáztam, sokat nevettem, és nagyon jól szórakoztam rajtuk. Szintén jó volt a Moonshot című indián képregény-antológia idén megjelent második kötete, ami hosszabb történeteket, és sok új szerzőt és rajzolót vonultatott fel. A decemberi Hungarocomixon beszereztem Marabu két Dodó-kötetét is (a fárasztó poénok kedvéért), valamit karácsonyra végre megkaptam a várva-várt Nyugat + Zombik könyvet, amit ki is faltam Szenteste még a karácsonyfa alatt. Utóbbi nem volt tökéletes, ellenben borzasztóan szerethető és szórakzotató, és garantált, hogy senki nem érti meg rajtunk kívül. Nagyon sárga, és a miénk.

Mindenkinek kívánok remek könyvekkel teli, kalandos 2018-as évet!

2017. december 24., vasárnap

A szegények kertje (Adventi Mesetár)

Advent alkalmából a Villa Bagatelle minden nap egy-egy mesével kedveskedik a vendégeinek. A mesékkel a Világszép Alapítvány munkájára szeretnénk felhívni a figyelmet. Az adventi naptár bemutatkozó bejegyzését itt találjátok, a meséket magukat pedig a Villa Bagatelle Brótpékségben és a MOM Parkban a Bagatelliniben ingyen vehetitek át! 

A mai nappal kinyílik az Adventi Mesetár utolsó ablaka, és lezárul a karácsonyi várakozás! Egyik kedvenc mesémmel, a Szegények Kertjével kívánunk mindenkinek békés, boldog, mesékkel teli ünnepeket!

Miről szól?

Két barát arannyal teli edényt lel a földjén, és nem tudják eldönteni, mit kezdjenek vele. Elviszik hát egy tanítóhoz, aki a tanítványaitól kér javaslatokat. Az egyik diák azzal az ötlettel áll elő, hogy vásároljanak magokat és palántákat, és ültessenek kertet, melyben bárki, akinek szüksége van rá, élelemhez és pihenőhelyhez juthat. A fiú azonban a főváros piacán magok helyett arra költi az aranyat, hogy egy sereg madarat kiszabadítson az árusok kalitkáiból... és innentől fogva kalandos út vezet odáig, hogy megszülessen a várva-várt Szegények Kertje.


Mi fán terem?

Egy "sztyeppei mesék" című könyvben találtam, amikor kertekről szóló meséket kerestem egy tematikus mesemondó előadáshoz. Később több más műsoromba is bekerült, többek között egy tanároknak és tanítóknak szóló karácsonyi mesecsokorba is; a munka során egyre több forrásból utánanéztem, és egyre inkább meggyőződtem róla, hogy különleges meséről van szó, melynek rengeteg fontos és szépséges üzenete van. Bár az alább felsorolt források sokszor egymásra hivatkoznak, nagyon érdekes látni, hogy mindenki egy kicsit máshogyan színezi, alakítja a történetet.

Hab a tortán

Aki járt az elmúlt hetekben a Bagatelle helyszínen felvenni a meséket a kalendáriumból, az látthatta a mese tiszteletére készült madaras-fás dekorációt is :)

Aki meséli, járjon utána!

Angolul:
Mary Lou Masey: Stories of the Steppes (D. MacKay Company, 1968.)
Pleasant DeSpain: Eleven Nature Tales (August House, 1996.)
Margaret Read MacDonald: Earth Care (August House, 2005.)
Dan Keding: The Gift of the Unicorn and Other Animal Helper Tales (ABC-CLIO, 2016.)
Sputnik Monthy Digest (1972.)

2017. december 23., szombat

A karácsonyi tolvaj (Adventi Mesetár)

Advent alkalmából a Villa Bagatelle minden nap egy-egy mesével kedveskedik a vendégeinek. A mesékkel a Világszép Alapítvány munkájára szeretnénk felhívni a figyelmet. Az adventi naptár bemutatkozó bejegyzését itt találjátok, a meséket magukat pedig a Villa Bagatelle Brótpékségben és a MOM Parkban a Bagatelliniben ingyen vehetitek át! 

Miről szól?


Sterkdam városkáját a nyolcvanéves háború idején ostrom alá veszik a spanyolok. A város lakóinak fogytán az ennivalója, és karácsony közeledtével már mindannyian éheznek. Amikor a börtönben csücsülő hírhedt tolvaj és bajkeverő, Tyl Uilenspiegel meghallja ezt, először megszökik, majd átvág a spanyol táborba, ahol ellopja a hadvezérek karácsonyi lakomáját, és furfangos módon, a spanyol ágyúkat is igénybe véve, bejuttatja az egészet az éhező városba.




Mi fán terem?

A mesével először Jay Williams The Wicked Tricks of Tyl Uilenspiegel (Tyl Uilenspiegel Komisz Tréfái) című könyvében találkoztam. Tyl Uilenspiegel nagyon népszerű karakter a németalföld hagyományaiban; számtalan mese, vicc és legenda bajkeverő főszereplője. Ezt a történetet több forrásból is megleltem, de még így sem volt egészen tiszta, hogy vajon egy népmese kiszínezése-e, vagy egy mostanában keletkezett történet egy régi folklór-figura felhasználásával.

Hab a tortán

Főhősünk nevét őrjítően sokféleképpen lehet leírni: Til, Till, Tyl, Tyll, Dyl, valamint Uilenspiegel, Eulenspiegel, Ulenspegel, Ulenspiegel, stb. Ebből kifolyólag a történeteit keresni is egy külön élmény, mert minden lehetőséget egyenként kell bepötyögni a keresőbe. Ráadásként Sterkdam városa sem tűnik első látásra létező helynek, így kevés fogódzót talál az ember, ha a mese eredete után kutakodik. Még mindig nem vagyok benne biztos, a sztori Jay Williams tollából szivárgott-e a karácsonyi hagyományba, vagy ő is úgy kölcsönözte valahonnan.

Aki meséli, járjon utána!

Angolul:
Jay Williams: The wicked tricks of Tyl Uilenspiegel (Four Winds Press, 1978.)
Alice Low: The family read-aloud Christmas treasury (Trumpet Club, 1991.)
E. Dolan: World Myths and Legends (Pearson Prentice Hall, 1992.)
Cricket (Volume 3, 1975.)

Németül:
Wie Till Eulenspiegel Weihnachten gestohlen hat

2017. december 22., péntek

A kutya és a páva (Adventi Mesetár)

Advent alkalmából a Villa Bagatelle minden nap egy-egy mesével kedveskedik a vendégeinek. A mesékkel a Világszép Alapítvány munkájára szeretnénk felhívni a figyelmet. Az adventi naptár bemutatkozó bejegyzését itt találjátok, a meséket magukat pedig a Villa Bagatelle Brótpékségben és a MOM Parkban a Bagatelliniben ingyen vehetitek át! 

Miről szól?

Egy öreg juhászkutya és barátai - egy páva, egy macska, és egy bagoly - észreveszik, hogy karácsony estéjén csak a falu végén élő öregasszony házában nem égnek fények. A négy állat nekivág, hogy ajándékokat szerezzenek a jóságos asszonynak, és felvidítsák az ünnep estéjén.

Mi fán terem?

Ezzel a szépséges történettel Duncan Williamson skót utazó (Scottish Traveler) nemzetiségű mesemondó könyvében találkoztam. A könyv, melynek címe Tell me a Story for Christmas (Mesélj Nekem Karácsonykor), a híres mesemondó ünnepi repertoárjából válogatja össze a legszebb, legérdekesebb történeteket. Mivel más forrásból nem bukkantam a nyomára, felvettem a kapcsolatot Mr. Williamson özvegyével, Linda Williamsonnal, aki hivatalosan is engedélyt adott rá, hogy a mese helyet kapjon az adventi kalendáriumban. A történet szerzői jogai Duncan Williamson örököseit illetik. Ez úton is köszöntetet mondunk nagylelkű hozzájárulásukért!

Hab a tortán

A mesét egy kicsit le kellett rövidítenem, hogy beleférjen a kalendáriumba. Érdemes Duncan Williamson eredeti nyelvezetével, szófordulataival olvasni, ha megteheti az ember.

Aki meséli, járjon utána!

Angolul:
Duncan Williamson: Tell me a Story for Christmas (Canongate Books, 1990.)

2017. december 21., csütörtök

Hildur, a Tünérek Királynője (Adventi Mesetár)

Advent alkalmából a Villa Bagatelle minden nap egy-egy mesével kedveskedik a vendégeinek. A mesékkel a Világszép Alapítvány munkájára szeretnénk felhívni a figyelmet. Az adventi naptár bemutatkozó bejegyzését itt találjátok, a meséket magukat pedig a Villa Bagatelle Brótpékségben és a MOM Parkban a Bagatelliniben ingyen vehetitek át! 

Miről szól?

Egy izlandi földesúr birtokán minden karácsony éjjelen tragédia történik, melynek valamiféle köze van Hildurhoz, a rejtélyes szolgálóhoz is. Végül egy fiatal pásztor úgy dönt, ébren marad karácsony éjjel, és a végére jár a dolognak. Észrevétlenül elkíséri hát a szolgálót éjszakai útjára, melynek során Hildurról kiderül, hogy nem más, mint a tündérek elátkozott királynője, aki minden évben csak egyetlen éjszakára térhet haza a szeretteihez, míg valaki meg nem töri az átkot...



Mi fán terem?

A történettel azonos címet viselő izlandi mesegyűjteményben találkoztam vele először, amit karácsonyi ajándékként kaptam egy mesemondó barátnőmtől (a könyvről és a mesékről itt írtam bővebben). Később ismét belefutottam egy másik kötetben, mely a "Széttáncolt Cipellők" mesetípus (ATU 306) egy távoli variációjaként tartotta számon. Tovább keresgélve egy másik, szájhagyományból gyűjtött változatot is találtam, "Una, az Elf Asszony" címmel, Herdís Jónasdóttir izlandi mesemondó hölgy repertoárjából.

Hab a tortán

A történetben emlegetett tündérek vagy elfek az izlandi huldufólk, a "rejtett nép" képviselői. Legtöbbször tündérnek fordítják őket, de persze nem azonosak a magyar népmesék tündéreivel.

Aki meséli, járjon utána!

Angolul:
J.M. Bedell: Hildur, Queen of the Elves (Interlink Publishing, 2015.)
Jon Arnason: Icelandic Legends (Bentley, 1864.)
Reimund Kvideland: All the World's Reward (University of Washington Press, 2011.)

2017. december 20., szerda

A karácsonyi macska (Adventi Mesetár)

Advent alkalmából a Villa Bagatelle minden nap egy-egy mesével kedveskedik a vendégeinek. A mesékkel a Világszép Alapítvány munkájára szeretnénk felhívni a figyelmet. Az adventi naptár bemutatkozó bejegyzését itt találjátok, a meséket magukat pedig a Villa Bagatelle Brótpékségben és a MOM Parkban a Bagatelliniben ingyen vehetitek át! 

Miről szól?

A betlehemi éjszakában Mária dallal altatná a Kisjézust, de be van rekedve, József pedig nem tud énekelni. Az istálló állatai próbálják énekelni az altatót, de nem járnak sikerrel; végül megérkezik egy kóbor macska is, aki felajánlja a segítségét, de mielőtt közel mehetne a jászolhoz, meg kell mosakodnia... és így elszalasztja az alkalmat.

Kép innen


Mi fán terem?

Erre a mesére Taffy Thomas híres angol mesemondó karácsonyi mesegyűjteményében bukkantam rá. A könyvben Taffy elmeséli, hogy egy idős hölgytől tanulta a mesét, aki egy Uley nevű kis faluból származott, és azért kereste fel a mesemondót, hogy elmondja neki ezt a történetet.
Mivel a mesére más forrásból nem bukkantam rá, felvettem a kapcsolatot Taffy-vel, aki nagylelkűen engedélyt adott rá, hogy bevegyük az adventi kalendáriumba.

Hab a tortán

Az állatok énekét Taffy az "Away in a Manger" című karácsonyi dal dallamára szokta bőgni/bégetni. A magyar fordításban a Csendes Éjt javasoltam hozzá (én azzal szoktam mesélni), de más ének is megteszi. Kisebb gyerekek borzasztóan szokták élvezni ezt a mesét.
Érdekes, hogy a macska más karácsonyi legendákban is gyakran felbukkan - még olyan is akad, ahol pont a dorombolásával altatja el a Kisjézust.

Aki meséli, járjon utána!

Angolul:
Taffy Thomas: Midwinter Folk Tales (History Press, 2015.)

2017. december 19., kedd

A karácsonyi teve (Adventi Mesetár)

Advent alkalmából a Villa Bagatelle minden nap egy-egy mesével kedveskedik a vendégeinek. A mesékkel a Világszép Alapítvány munkájára szeretnénk felhívni a figyelmet. Az adventi naptár bemutatkozó bejegyzését itt találjátok, a meséket magukat pedig a Villa Bagatelle Brótpékségben és a MOM Parkban a Bagatelliniben ingyen vehetitek át! 

Miről szól?

Egy kis teve útnak indul a Háromkirályok karavánjával Betlehem felé, de nagyon nehezen bír lépést tartani az anyukájával és a felnőtt állatokkal. Teljesen kimerülve érkezik meg és roskad le a jászol mellé - a Kisjézus azonban egészen különleges ajándékkal jutalmazza meg az igyekezetét.



Mi fán terem?

Széles körben ismert szíriai karácsonyi legenda. Akkor bukkantam rá, amikor először válogattam össze karácsonyi mesemondó programot, Bob Hartman The Littlest Camel and Other Christmas Stories (A Legkisebb Teve, és Egyéb Karácsonyi Történetek) című könyvében. Első olvasásra nagyon megtetszett a gondolat, így utánaolvastam a hagyománynak és a kis teve figurájának is. Rengeteg elszórt forrást lehet találni róla mindenféle, karácsonyi hagyományokkal foglalkozó könyvekben.

Hab a tortán

Alföldi Róbert felolvasta ezt a mesét az Ünnepek a Kórházban kampány keretei között.

Aki meséli, járjon utána!

Angolul:
Bob Hartman: The Littlest Camel and Other Christmas Stories (Lion Children's Books, 2004.)
Edna Barth: Holly, Reindeer, and Colored Lights (Houghton Mifflin Harcours, 1971.)
Syria (Grolier, 2004.)
Christmas in Syria

2017. december 18., hétfő

Sir Cleges cseresznyéi (Adventi Mesetár)

Advent alkalmából a Villa Bagatelle minden nap egy-egy mesével kedveskedik a vendégeinek. A mesékkel a Világszép Alapítvány munkájára szeretnénk felhívni a figyelmet. Az adventi naptár bemutatkozó bejegyzését itt találjátok, a meséket magukat pedig a Villa Bagatelle Brótpékségben és a MOM Parkban a Bagatelliniben ingyen vehetitek át! 

Miről szól?

Egy jóságos lovag addig adakozik, míg minden vagyonát a szegényeknek nem ajándékozza, és koldusbotra nem jut. Jóságát azonban karácsonyi csoda jutalmazza: Cseresznyék érnek a kertjében a tél közepén, amelyekkel elindul a királyi udvarba az ünnepekre. A palotában minduntalan útját állják különféle őrök, akik azt követelik, kifelé menet adja nekik a cseresznyékért járó királyi jutalom egy részét... Sir Cleges pedig nem kevés furfanggal eléri, hogy a király rádöbbenjen, miféle emberek állnak őrt az udvarában.


Mi fán terem?

Sir Cleges egy középkori angol lovagi költemény, mely a tizennegyedik és a tizenötödik század fordulóján íródott. Sok helyen "Karácsonyi Cseresznyék" címmel hivatkoznak rá, és általánosságban véve része a mesemondók karácsonyi repertoárjának; nem csak mert karácsonykor játszódik, hanem azért is, mert a nagylelkűséget és az adakozást ünnepli. Ráadásul része az Arthur-mondakörnek is, hiszen Arthur apjának, Uther Pendragonnak udvarában játszódik (néhány változatban pedig magánál Arthurnál).

Hab a tortán

Többen kérdezték tőlem, hogyan kell Sir Cleges nevét kiejteni, de sajnos erre nem találtam egyértelmű választ, még angolul beszélő mesemondóktól sem.
Nem összetévesztendő a Cherry Tree Carol című balladával, amiben szintén téli cseresznyék szerepelnek, de egészen más kontextusban.

Aki meséli, járjon utána!

Angolul:
Az eredeti költemény online a Middle English Text Series honlapján, részletes bevezetővel
Modernizált prózai verzió a Medieval Forum honlapján

2017. december 17., vasárnap

A boldogtalan fenyőfa (Adventi Mesetár)

Advent alkalmából a Villa Bagatelle minden nap egy-egy mesével kedveskedik a vendégeinek. A mesékkel a Világszép Alapítvány munkájára szeretnénk felhívni a figyelmet. Az adventi naptár bemutatkozó bejegyzését itt találjátok, a meséket magukat pedig a Villa Bagatelle Brótpékségben és a MOM Parkban a Bagatelliniben ingyen vehetitek át! 

Miről szól?

Egy kis fenyőfa elégedetlen a saját tűleveleivel, és másféle leveleket kíván magának. Először arany, majd üveg levelei nőnek, de mindegyikkel új problémák adódnak; még a friss zöld levelekkel sem jár sikerrel, amilyenekkel a többi fa ékeskedik. Hosszas keresgélés után végül mégiscsak a saját tűleveleit kívánja vissza, és rájön, hogy mindennél jobban illenek hozzá.

Mi fán terem?

Fenyőfán.
A sztorival megint csak Kevin Strauss remek könyvében találkoztam először, ahol dán népmeseként van megjelölve. Kevin több forrást is említ hozzá, de saját kutatásaim során is számtalan változatára akadtam rá különböző századeleji pedagógiai folyóiratokban. Nagyon egyszerű, rövid történet, aminek nagyon látványos üzenete van, így rengeteg forrás átvette. Legtöbbjük nem jelöl meg kultúrát vagy népet, ezért az is elképzelhető, hogy valamiféle irodalmi eredetű meséről van szó, ami könyvről könyvre terjed...

Hab a tortán

Kevin környezeti nevelő mesét csinált belőle azáltal, hogy hozzámeséli, hogyan alkalmazkodnak az egyes levéltípusok a környezethez.
Szeretettel ajánlom gyerekeknek karácsonyi műsorokhoz. Könnyen megtanulható, könnyen mesélhető, és nagyon bájos. Van egy nyolcéves tanítványom, aki rettentően imádja mesélni. Az arany és üveg levelek mellé nagyon kreatívan más és más leveleket is kitalál hozzá.

Aki meséli, járjon utána!

Angolul:
Kevin Strauss: Tales with Tails (Libraries Unlimited, 2006.)
Normal Instructor and Primary Plans (Volume 30, 1920.)
Linda Brown McCurry: Classic Stories for the Little Ones (Public-School Publishing Company, 1894.)
New York Teachers' Monographs (Volume 8, 1906.)

2017. december 16., szombat

Az ezüst fenyőtobozok (Adventi Mesetár)

Advent alkalmából a Villa Bagatelle minden nap egy-egy mesével kedveskedik a vendégeinek. A mesékkel a Világszép Alapítvány munkájára szeretnénk felhívni a figyelmet. Az adventi naptár bemutatkozó bejegyzését itt találjátok, a meséket magukat pedig a Villa Bagatelle Brótpékségben és a MOM Parkban a Bagatelliniben ingyen vehetitek át! 

Miről szól?

Egy árván maradt lányt egy szegény bányászcsalád fogad örökbe sok gyermekük mellé. Egy karácsony estén a lány elhatározza, hogy fenyőtobozokat gyűjt az erdőben, eladja őket a közelben lakó uraságnak tűzrevalóként, és a pénzből ajándékokat vásárol a testvéreinek, hogy szebb legyen a karácsony. Az erdőben találkozik egy öreg apóval, aki Rübezahl, az Erdők Védelmezője álruhában, és mivel udvarias hozzá, az öregapó egészen különleges tobozokat ajándékoz neki.

Mi fán terem?

A mesét Karen Chace amerikai mesemondó felbecsülhetetlen értékű blogján találtam. Karen tematikusan gyűjti a meséket egyes ünnepkhez, alkalmakhoz, évszakokhoz kapcsolódóan, és többek között bőséges karácsonyi gyűjteménye is van. Ez a történet azért került ki a blogra teljes egészében, mert a könyv, amiben eredetileg publikálták (száz évvel ezelőtt), már köztulajdonban van. A "sziléziai népmese"-ként jelölt történetet egyébként nem más publikálta először, mint Johanna Spyri svájci írónő, a Heidi című regény szerzője.

Hab a tortán

Rübezahl a sziléziai hegyvidék ismert erdei szelleme, akiről számtalan legenda szól; néhol segítő, máshol ártó vagy megtévesztő figura. Létezik egy másik nagyon ismert karácsonyi legenda is, amelyben almák magvait változtatja rubintokká egy szegény család kedvéért.

Aki meséli, járjon utána!

Angolul:
Karen Chace: The Silver Pine Cones
Granny Sue: The Silver Pine Cones
Katherine Dunlap Cather: Educating by story-telling (World Book Company, 1918.)

2017. december 15., péntek

A három korcsolyás (Adventi Mesetár)

Advent alkalmából a Villa Bagatelle minden nap egy-egy mesével kedveskedik a vendégeinek. A mesékkel a Világszép Alapítvány munkájára szeretnénk felhívni a figyelmet. Az adventi naptár bemutatkozó bejegyzését itt találjátok, a meséket magukat pedig a Villa Bagatelle Brótpékségben és a MOM Parkban a Bagatelliniben ingyen vehetitek át! 

Miről szól?


Karácsony este hazafelé tart, a csatornák jegén korcsolyázva, egy pék, egy takács, és egy földműves. Zsákjaikban a nap munkája után megmaradt élelmet, takarókat viszik hazafelé; mindhárman szegények, és szegényes karácsonyra készülnek. Amikor azonban egy fiatal párt találnak egy pajtában újszülött kisbabával, egy pillanatig sem haboznak, és odaadnak nekik mindent, ami a zsákjukban van. Kedvességük nem várt viszonzásra lel, és mindhárom családnál bekövetkezik a karácsonyi csoda.

Mi fán terem?

Ezzel a holland mesével egy mesemondók által üzemeltetett honlapon (story-lovers.com) keresztül találkoztam (a honlap sajnos már nem üzemel, de a Wayback Machine nevű archívum segítségével még megtekinthető). Első olvasásra nagyon tetszett, de, bár népmeseként jegyezték, sehol sem akadtam más forrásból a nyomára. Végül sikerült lenyomoznom, az Internetre honnan került fel a szöveg, és a könyv kiadójával vettem fel a kapcsolatot, akik nagyon kedvesen engedélyt adtak rá, hogy jótékonysági céllal a kalendárium részévé válhasson a történet.
A történet felhasználására engedélyt adott a Phoenix International Publications, Inc. (c) 2017.

Hab a tortán

Azért kértem külön engedélyt a kiadótól, mert gyanakszom rá, hogy a történet ebben a formájában nem népmese, hanem talán irodalmi alkotás. Még dolgozom a nyomozáson.

Aki meséli, járjon utána!

Angolul:
The Three Skaters (a mese szövege online)
Treasury of Christmas Stories (Publications International, 2006.)

2017. december 14., csütörtök

Paul Bunyan és a kék ökör (Adventi Mesetár)

Advent alkalmából a Villa Bagatelle minden nap egy-egy mesével kedveskedik a vendégeinek. A mesékkel a Világszép Alapítvány munkájára szeretnénk felhívni a figyelmet. Az adventi naptár bemutatkozó bejegyzését itt találjátok, a meséket magukat pedig a Villa Bagatelle Brótpékségben és a MOM Parkban a Bagatelliniben ingyen vehetitek át! 

Miről szól?

Paul Bunyan Amerika északi és középnyugati részeinek híres-hírhedt óriás favágója, akiről számtalan legenda szól. Minden történetben és ábrázoláson elmaradhatatlan társa Babe, a kék ökör, akinek saját története van. Az ökör kicsi korában, a rettegett Kék Tél idején került Paul Bunyan táborába, és a gondoskodásnak köszönhetően döbbenetes méretűvé nőtte ki magát. Később aztán csatlakozott hozzájuk Bess, a sárga tehén is, Babe legnagyobb örömére... annak ellenére, hogy Babe a telet szerette a legjobban, Bess pedig a nyarat.

Mi fán terem?

Ha amerikai népmesékre terelődik a szó, Paul Bunyan az egyik első példa, ami mindenkinek eszébe jut. Az északi favágó-telepek folklórhőseként tartják számon, aki körül számos ismert figura (közöttük Babe) történetei is tömörülnek. A legtöbb sztori "tall tale," vagyis olyan hazug mese, amiben a vicces túlzások, természetfeletti tulajdonságok vannak túlsúlyban (mint amilyen Babe óriási termete, és a Kék Tél leírása is). A legendák folklór-jellege körül némi vita alakult ki az évek folyamán, és mára már sokan "fakelore"-nak hiszik őket - olyan történeteknek, melyeket egy szerző saját kútfőből írt és aztán (hamisan) folkórként publikált. Az igazságot két évszázad távlatából nehéz kideríteni, főleg, mert Paul Bunyan azóta visszatért a szájhagyományba - ám az tény, hogy Amerika sok részéről gyűjtöttek tényleges népmeséket nagyon hasonló hősökről.

Hab a tortán

Babe nevét a magyar kiadásban valamilyen fura okból Bébé-nek fordították.
Babe figurájába akkor szerettem bele igazán, amikor felbukkant a Fables (Fabulák) című zseniális képregényben, mint apró, szarkasztikus verziója önnön korábbi dicsőségének.

Aki meséli, járjon utána!

Magyarul:
Ortutay Gyula: A mesemondó szikla (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1969.)

Angolul:
W.B. Laughead: The Marvelous Exploits of Paul Bunyan and his Big Blue Ox (Red River Lumber Company, 1922.)
Babe the Blue Ox (American Folklore)
Paul Bunyan and the Blue Snow

2017. december 13., szerda

A kismalac télen (Adventi Mesetár)

Advent alkalmából a Villa Bagatelle minden nap egy-egy mesével kedveskedik a vendégeinek. A mesékkel a Világszép Alapítvány munkájára szeretnénk felhívni a figyelmet. Az adventi naptár bemutatkozó bejegyzését itt találjátok, a meséket magukat pedig a Villa Bagatelle Brótpékségben és a MOM Parkban a Bagatelliniben ingyen vehetitek át! 

Miről szól?


Egy szegény ember egyedül él az erdőben a kis malacával, akit saját gyermekeként szeret. Amikor beköszönt a tél, és elfogy az ennivaló, a hűséges kismalac elindul, hogy élelmet keressen a gazdájának. A rá leselkedő farkasok és medvék fenyegetése ellenére kalandos úton sikerül gombákat és mézet is találnia, amivel átvészelhetik a telet a kunyhóban.

Mi fán terem?

Pályuk Anna ruszin-magyar mesemondó szépséges népmeséivel először a Felsőtiszai Népmesék című könyvben találkoztam, kezdő mesemondó koromban. Azóta a repertoárom központi részévé váltak; mesélem őket magyarul, angolul, spanyolul, és hamarosan angol fordításban kötetem is jelenik meg majd belőlük. Pályuk Annától majdnem 100 mesét gyűjtöttek fel a múlt század elején; többségük sohasem jelent meg nyomtatásban, így be kellett ülnöm a Néprajzi Múzeum adattárába, hogy előássam őket. Többek között olyan kincsekre bukkantam közöttük, mint ez a kis történet is, ami a maga egyszerűségében végtelenül bájos. Kíváncsi vagyok, a szerkesztett kötetekbe miért nem válogatták bele.

Hab a tortán

Az a sejtésem van, hogy a történet eredetileg három ennivalót, három malac-küldetést tartalmazott, de egy valahogy kimaradhatott a lejegyzett szövegből. Ki-ki kipótolhatja a saját ízlése szerint.

Aki meséli, járjon utána!

Az eredeti szöveg a Néprajzi Múzeum Adattárában található. Pályuk Anna többi meséjéből az alábbi kötetekben olvashattok:

Kocsisné Szirmai Fóris Mária: A csodacsupor (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1968.)
Kovács Ágnes: Felsőtiszai Népmesék (Alföldi Magvető, 1956.)
Simonits Mária: Szélanyó keresztlánya (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1986.)

2017. december 12., kedd

A Hóvihar Boszorkánya (Adventi Mesetár)

Advent alkalmából a Villa Bagatelle minden nap egy-egy mesével kedveskedik a vendégeinek. A mesékkel a Világszép Alapítvány munkájára szeretnénk felhívni a figyelmet. Az adventi naptár bemutatkozó bejegyzését itt találjátok, a meséket magukat pedig a Villa Bagatelle Brótpékségben és a MOM Parkban a Bagatelliniben ingyen vehetitek át! 

Miről szól?

Amikor két gyermeke lustasága miatt egy özvegyasszony sátrában kialszik a tűz, a Hóvihar gonosz boszorkánya madárrá változtatja az anyát, és elhurcolja a fagyos hegyek közé. Jattó és Tajune, fivér és nővér, elindulnak, hogy kiszabadítsák az édesanyjukat. Útközben óriásokkal harcolnak meg, szakadékokon kelnek át, és áldozatokat hoznak - de segítőik is akadnak a Hóvihar elleni harcban szarvasok, Északi Fények, és a Nap személyében.



Mi fán terem?

A mesére először Heather Forest amerikai mesemondó szépséges, Wonder Tales from Around the World (Varázsmesék a Világ Körül) című gyűjteményében bukkantam rá. Heather egy szibériai mesegyűjtésre hivatkozott a jegyzeteiben, melyet James Riordan mesegyűjtő és fordító publikált 1989-ben. A könyvet korábban olvastam már, de a mese felett valahogy elsiklottam akkor; mivel annak idején könyvtári példányom volt csak, ennek örömére (avagy ezzel a kifogással...) megvásároltam egyet egy online antikváriumból. Riordan a könyv bevezetőjében elmeséli, hogy a kötet meséit 1977 és 1981 között maga gyűjtötte a szájhagyományból szibériai terepmunkája során. A mesét nyenyec meseként jegyzi, de sajnos több megjegyzést nem fűz hozzá. Ez azért érdekes, mert további kutakodás során rábukkantam ugyanerre a történetre egy orosz képeskönyv formájában, Janna Vitenzon tollából. Az Internet csodáinak köszönhetően sikerült egy (fóliába csomagolt és enyhén foszladozó) példányt ebből is beszereznem; az angol nyelvű mesekönyv 1975-ben jelent meg Moszkvában, és egy 1970-es diafilm szépséges képeit használja illusztrációnak. A szöveg, kisebb eltérésekkel, majdnem ugyanaz, mint Riordané. Ennek alapján két gondolatom támadt: Riordan vagy találkozott az útja során a képeskönyvvel, és annyira tetszett neki, hogy "begyűjtötte a mesét," vagy pedig maga a diafilm/képeskönyv volt annyira népszerű, hogy visszakerült onnan a szájhagyományba. Sajnos más forrásból nem bukkantam még a történet nyomára.

Hab a tortán

Jattó az angol átírásokban Yatto néven szerepel, míg a nővére Teune, Teyune, vagy Tayune néven, szerzőtől függően. Mivel nem találtam jobb forrást a meséhez, fonetikusan íram át a neveket a magyar szöveghez.

Aki meséli, járjon utána!

Heather Forest: Wonder Tales from Around the World (August House, 2006.)
James Riordan: The Sun Maiden and the Crescent Moon (Interlink Books, 1998.)
Janna Vitenzon: The Tale of Brave Yatto and His Sister Teune (Moszkva, 1975.)

2017. december 11., hétfő

La Befana (Adventi Mesetár)

Advent alkalmából a Villa Bagatelle minden nap egy-egy mesével kedveskedik a vendégeinek. A mesékkel a Világszép Alapítvány munkájára szeretnénk felhívni a figyelmet. Az adventi naptár bemutatkozó bejegyzését itt találjátok, a meséket magukat pedig a Villa Bagatelle Brótpékségben és a MOM Parkban a Bagatelliniben ingyen vehetitek át! 

Miről szól?

Egy asszony mindennél büszkébb a háza tisztaságára és szépségére, ezért egyfolytában takarít. Amikor a Háromkirályok, útban Betlehem felé, megállnak nála és magukkal invitálják megnézni a Kisjézust, az asszony kerek perec közli, hogy nem ér rá. Később aztán megbánja, hogy lemaradt a csodáról, és a seprűjével meg egy rakat ajándékkal útnak indul megkeresni a Kisdedet.



Mi fán terem?

La Befana, a "karácsonyi boszorkány" olasz legendája nagyon ismert. Ő hozza az ajándékokat a gyerekeknek január 6-án, a Háromkirályok ünnepén. Nyelvészek szerint a neve is innen származik: "La Befana" az "Epifania" (Vízkereszt) népiesen félrehallott változata. Egyes források szerint La Befana ajándékosztó tevékenysége a római Saturnalia ünnepéig vezethető vissza, vagy Strenuának, az új év istennőjének kultuszáig; a "boszorkány" figurája a 13. században bukkant fel először.

Hab a tortán

Rómában minden évben karácsonyi vásárral és fesztivállal ünneplik La Befanát a Piazza Navonán. A fesztivál fő motívuma a boszorkány, melynek sokan be is öltöznek, hogy a téren riogassák az embereket és ajándékokat osszanak a gyerekeknek (La Befana az általános felfogás szerint ronda, ám kedves). Hasonló ünnepségek Olaszország sok más városában (többek között Velencében) is léteznek.

Aki meséli, járjon utána!

La Befanáról rengeteget olvashattok Internet-szerte mindenféle nyelveken. Itt csak néhány forrást emelek ki. 

Magyarul:
Befana lemaradt a három királyoktól
Vízkereszt Olaszországban

Angolul:
G. Newcomb: History of the Christmas Festival (1843.)
Joanne Mattern: Celebrate Christmas (Enslow Publishers, 2007.)
William Wetmore Story: Roba di Roma (Chapman and Hall, 1875.)
La Befana

2017. december 10., vasárnap

Sir Gawain házassága (Adventi Mesetár)

Advent alkalmából a Villa Bagatelle minden nap egy-egy mesével kedveskedik a vendégeinek. A mesékkel a Világszép Alapítvány munkájára szeretnénk felhívni a figyelmet. Az adventi naptár bemutatkozó bejegyzését itt találjátok, a meséket magukat pedig a Villa Bagatelle Brótpékségben és a MOM Parkban a Bagatelliniben ingyen vehetitek át! 

Miről szól?

Juan Wijngaard képe
ebből a könyvből
Arthur királynak egy titokzatos lovag felteszi a kérdést: Mi az, amire a világon minden nő a legjobban vágyik? Királyunknak karácsony és újév között kell meglelnie a helyes választ, vagy elveszíti a trónját, és talán az életét is. A keresésben segíti hűséges unokaöccse, Sir Gawain, aki még abba is beleegyezik, hogy feleségül vegye az a borzasztóan csúf banyát, akivel az erdőben találkoznak, és aki tudja a kérdésre az egyetlen (!) helyes választ. Mire a történet megoldódik, minden lovag tanul valamit arról, mire vágynak a legjobban a nők.




Mi fán terem?

"Sir Gawain és Dame Ragnell házassága" egy 15. századi angol költemény. Ismeretlen szerző műve, de néhányan Sir Thomas Malory-nak tulajdonítják. Először az amerikai Országos Mesemondó Fesztiválon hallottam élőszóban (Ed Stivender mesélte, ha jól emlékszem), és szerelem volt első hallásra. Később megtudtam, hogy a legtöbb nemzetközi mesemondó meséli, de legalábbis ismeri, aminek jó oka van - látványos példája annak, hogy a középkorban is születhettek a mai világ közönségeihez szóló történetek (klasszikus feminista sztori, na). Később megtaláltam ballada formájában is, a Childe-féle gyűjteményben 31-es számmal.

Hab a tortán

Azért válogattam be a karácsonyi történetek közé, mert pont a két ünnep között játszódik. Ráadásul amikor először bukkan fel benne Dame Ragnell, skarlátvörös ruhában áll egy tölgy és egy magyalbokor között, ami eléggé látványosan a téli időszak szimbolikája.
Kamaszoknak tökéletes történet. Ha egyetlen sztorit kellene választanom, amit magammal vihetek egy gimnáziumi fellépésre, biztos, hogy ez lenne az.

Aki meséli, járjon utána!

Magyarul:
Kiss Sándor: Az Arthur király mondakör (Attraktor kiadó, 2012.)

Angolul:
Az eredeti szöveg online, a Camelot Project honlapján, részletes bevezetővel
A Childe ballada szövege, a Camelot Project honlapján, részletes bevezetővel
Modern prózai fordítás a Medieval Forum honlapján

2017. december 9., szombat

Az özvegyasszony és a róka (Adventi Mesetár)

Advent alkalmából a Villa Bagatelle minden nap egy-egy mesével kedveskedik a vendégeinek. A mesékkel a Világszép Alapítvány munkájára szeretnénk felhívni a figyelmet. Az adventi naptár bemutatkozó bejegyzését itt találjátok, a meséket magukat pedig a Villa Bagatelle Brótpékségben és a MOM Parkban a Bagatelliniben ingyen vehetitek át! 

Miről szól?

Egy magányosan éldegélő, barátságos öregasszony házát egy korán érkező télen betemeti a hó. Amikor hetekkel később szomszédai a keresésére indulnak, nem tudják, mire számítsanak - ám az anyókát életben és egészségben találják a hótakaró alatt. Vajon ki segített neki?


Mi fán terem?

Ezt a mesét George Macpherson híres skót mesemondó egyik könyvében találtam. A mesemondóval személyes Lausanne-ban találkoztunk 2009-ben, a FEST (Európai Mesemondó Szövetség) egyik első konferenciáján; órákig hallgattam a meséit az előadások közötti szünetekben. George-ot gyermekkora óta mesemondónak nevelték, és a saját családja történetein kívül évtizedek óta gyűjti a meséket, legendákat más mesemondóktól is Skócia-szerte. A fenti történetet a Highland Myths and Legends (Felföldi mítoszok és legendák) című könyvében publikálta, "Az Ollisdale-i Róka" címmel. Azonnal megtetszett, amikor először olvastam. George-tól írásban, emailben kértem engedélyt hozzá, hogy ez a bájos, Glendale-i helyi legenda bekerülhessen a kalendárium meséi közé. Nagyon kedvesen, igennel válaszolt. Ez úton is köszönjük neki a mesét!

Hab a tortán

Ollisdale a Belső-Hebridák legnagyobb szigetén, Skye-on található, mely egyben a mesemondó otthona is.

Aki meséli, járjon utána!

George W. Macpherson: Highland Myths and Legends (Luath Press, 2001.)

2017. december 8., péntek

A delfinek születése (Adventi Mesetár)

Advent alkalmából a Villa Bagatelle minden nap egy-egy mesével kedveskedik a vendégeinek. A mesékkel a Világszép Alapítvány munkájára szeretnénk felhívni a figyelmet. Az adventi naptár bemutatkozó bejegyzését itt találjátok, a meséket magukat pedig a Villa Bagatelle Brótpékségben és a MOM Parkban a Bagatelliniben ingyen vehetitek át! 

Miről szól?


Xosé, a Hóvihar seregei elől egy család a tengerbe menekül. Kemánta, az egyik asszony férje, nem tud úszni, és ezért a parton próbál maradni, hiába rángatják magukkal a többiek; jobban fél a víztől, mint a hóvihartól. Végül a rokonok csak magukkal hurcolják az óceánba, ahol az egész család együtt dolgozik rajta, hogy a felszínen tudjon maradni.

Mi fán terem?

Hóról, télről, családról szóló, nem-európai történeteket keresgélve bukkantam rá erre a történetre egy különleges kötet segítségével. A Latin American Story Finder című könyv 470 dél-amerikai népmese és legenda rövid összefoglalóját tartalmazza kulcsszavakkal, forrásokkal, és sok egyéb információval együtt, hogy segítse a mesemondóknak a megtalálásukat.
"A delfinek születése" egy szelknam (Selk'nam) indián legenda. Ez a nép Argentína déli csücskében, a Tűzföldön él, a legutóbbi népszámlálás adatai szerint kevesebb, mint háromezren vannak (utolsó "tiszta vérű" tagjuk az 1970-es években hunyt el), és a nyelvüket a tudomány mára kihaltnak tekinti. Ez jórészt annak köszönhető, hogy a múlt század fordulóján aktív népirtás áldozatai voltak. Ezt a legendát pont abban az időszakban gyűjtötték fel tőlük. Nem tudni, ma még él-e a szájhagyományban.
Kalandos úton jutottam el a történet forrásáig. A Latin American Story Finder egy másik angol nyelvű forráshoz irányított, a Folk Literature of the Selknam Indians című könyvhöz. A sorozat, amiben megjelent, a UCLA "Folk Literature of South American Indians" (Dél-Amerikai Indiánok Szóbeli Irodalma) címmel jelenik meg, és (szerencsére) rengeteg kötete van (itt blogoltam az egyikről).
Sikerült a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában levadásznom belőle egy példányt, melyet lapozgatva nem csak a teljes sztorit találtam meg, de az is kiderült, hogy ez a könyv tulajdonképpen egy korábbi gyűjtés fordítása, ami 1931-ben német nyelven látott napvilágot. Az Akadémián kutakodva megtaláltam egy francia nyelvű kötetet is, amely ugyanezeket a történeteket tartalmazta, bőséges háttérinformációval (megjelölte például a delfin-fajokat is). A két könyv segítségével kiderült, hogy az eredeti gyűjtés Martin Gusinde osztrák pap és néprajzkutató munkája volt a 20. század elején, és a delfinekről szóló legendát sok más történettel együtt egy Tenenésk nevű sámántól (ld. a képen) hallotta.

Hab a tortán

A történetben szereplő Xosé a délről érkező tomboló hóviharok megtestesítője, de Mireille Guyot szerint egy ellenséges harcos törzsre is utalhat. A nevet nagyjából "hosé"-ként kell ejteni.
Kemánta, a férj, a tengerben úszva delfinné változik. Guyot szerint a "kemánta" szó a szelknam nyelvben a gyakorlatiasan elnevezett hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfinre (Globicephala melas) vonatkozik, a "ksámenk," ahogyan a feleség családjára hivatkoznak, pedig a palackorrú delfinre (Tursiops truncatus).

Aki meséli, járjon utána!


Angolul:
Folk Literature of the Selknam Indians (University of California, 1975.)

Franciául:
Mireille Guyot: Les Mythes chez les Selk'nam et les Yamana de la Terre de Feu (Institut d'ethnologie, 1968.)

Németül:
Martin Gusinde: Die Feuerland Indianer - Die Selk'nam (Anthropos, 1931.)

2017. december 7., csütörtök

Miért alszik téli álmot a medve? (Adventi Mesetár)

Advent alkalmából a Villa Bagatelle minden nap egy-egy mesével kedveskedik a vendégeinek. A mesékkel a Világszép Alapítvány munkájára szeretnénk felhívni a figyelmet. Az adventi naptár bemutatkozó bejegyzését itt találjátok, a meséket magukat pedig a Villa Bagatelle Brótpékségben és a MOM Parkban a Bagatelliniben ingyen vehetitek át! 

Miről szól?

Medvéből az erdő minden állatának elege van, mert folyton csak bajt kever. Egy nap aztán Nyúl és Róka vezetésével kitalálják, hogyan tudnának legalább egy időre békében élni a bundás bajkeverő nélkül... és akarva-akaratlanul feltalálják a téli álmot.



Mi fán terem?

Ezzel a mesével szintén Kevin Strauss amerikai mesemondó segítségével találkoztam először - a Tales With Tails című kötetében szerepel, ami telis-tele van állatos mesékkel. A kötet segítségével (mivel források is szerepelnek benne, hála Kevin mesemondó profizmusának) visszakerestem a néprajzosok által gyűjtött korábbi szöveget. A mese afrikai-amerikai eredetű, Észak-Karolinában gyűjtötték a 19. század végén (ld. lentebb), de sajnos a cikk nem ír róla, ki volt az eredeti mesemondó.

Hab a tortán

A dialektusban leírt mesében Medve igazából Medve komaként (Brer Bar) szerepel, ami az afrikai-amerikai mesék szokásos megszólítása (br'er = brother, fivér) - ugyanígy lett a nyúlból is Nyúl koma (Br'er Rabbit) Rémusz bácsi meséiben.

Aki meséli, járjon utána!

Angolul:
Kevin Strauss: Tales with Tails (Libraries Unlimited, 2006.)
Emma M. Backus: Animal tales from North Carolina (The Journal of American Folklore, No. 43, 1898.)

2017. december 6., szerda

A pék tucatja (Adventi Mesetár)

Advent alkalmából a Villa Bagatelle minden nap egy-egy mesével kedveskedik a vendégeinek. A mesékkel a Világszép Alapítvány munkájára szeretnénk felhívni a figyelmet. Az adventi naptár bemutatkozó bejegyzését itt találjátok, a meséket magukat pedig a Villa Bagatelle Brótpékségben és a MOM Parkban a Bagatelliniben ingyen vehetitek át! 

Miről szól?

Egy pék mindig pontosan annyi süteményt mér ki Szent Miklós ünnepén, amennyit fizetnek neki - se többet, se kevesebbet. Egy nap egy szegény asszony állít be hozzá, aki egy tucat mézeskalácsot kér, ám amikor megtudja, hogy tizenkettő egy tucat és nem tizenhárom, csalódottan távozik. A pék szerencséje attól a naptól kezdve rosszra fordul, míg Szent Miklós segítségét nem kéri, és el nem gondolkodik rajta, lehet-e néha egy kicsivel többet adni, mint amennyit kifizettek...


Mi fán terem?

Ezt a történetet a Twitteren ajánlotta nekem valaki, amikor a #FolkloreThursday hashtag résztvevőitől megkérdeztem, mi a kedvenc adventi, karácsonyi meséjük. A kifejezést ("a pék tucatja") ismertem ugyan, de a sztorit nem, így utánaolvastam. Az első verzió, ami szembejött, Aaron Shepard mesemondó feldolgozása volt, aki a Szent Miklósról szóló álmot is belefűzte a történetbe egy másik mesemondó ihletésére. Aaron honlapjában azt szeretem különösen, hogy minden mesének megadja a forrásait és a változatait is.
Tovább nyomozva az is kiderült, hogy a mese, amiből Aaron dolgozott, 1896-ban jelent meg egy Myths & Legends of Our Own Land című amerikai könyvben. Ez a könyv pedig egy még korábbi, 1836-os kötetre hivatkozik (The Book of Saint Nicholas), James Kirke Paulding tollából, bár alaposan átdolgozza a mesét. Ezen a ponton az is kiderült, hogy Paulding nem mesegyűjtő volt, hanem író, aki népies elemekből építkeve saját történeteket alkotott. Annak ellenére tehát, hogy a Pék Tucatját sokan holland-amerikai népi legendaként tartják számon, valójában olyan történetről van szó, ami az irodalomból került be a karácsonyi hagyományba.

Hab a tortán

Az én verzióm, ami az adventi mesetárba is bekerült, egy kissé különbözik a fentiektől. Amikor rájöttem, hogy egy régi novelláról, és nem népmeséről van szó, eljátszottam a szöveggel. Aki elolvassa a forrásokat, az észre fogja venni, hogy az asszony, aki tizenhárom süteményt követel, minden ok nélkül és elég agresszívan teszi azt, és bosszúból megátkozza a péket, amiért nem adott neki ingyen süteményt. Ezt már akkor is furcsának, oda nem illőnek éreztem, amikor még nem tudtam, hogy irodalmi meséről van szó (népmesékben az öncélú követelőzésért nem szokott jutalom járni). Ezért az én mesélésemben az asszony kér, és nem követel, és a pék az, aki nem hajlandó megszánni a rászorulót Szent Miklós ünnepén - csak annyit ad, amennyit kifizetnek neki.
Mivel az eredeti szöveg a 19. század elejéről származik, hivatalosan köztulajdonban van, már nem vonatkozik rá szerzői jog. Ráadásul annyi változatban megtalálható, könyvekben és az interneten egyaránt, hogy lassacskán már népmesének fog minősülni - ami elég nagy teret enged ahhoz, hogy minden mesemondó magának döntse el, hogyan szeretné mesélni a történetet.

Aki meséli, járjon utána!

Angolul:
James Kirke Paulding: The Book of Saint Nicholas (New York, 1836.)
Charles M. Skinner: Myths and Legends of Our Own Land (Philadelphia, 1896.)
Aaron Shepard: The Baker's Dozen.

2017. december 5., kedd

Halvor és a trollok (Adventi Mesetár)

Advent alkalmából a Villa Bagatelle minden nap egy-egy mesével kedveskedik a vendégeinek. A mesékkel a Világszép Alapítvány munkájára szeretnénk felhívni a figyelmet. Az adventi naptár bemutatkozó bejegyzését itt találjátok, a meséket magukat pedig a Villa Bagatelle Brótpékségben és a MOM Parkban a Bagatelliniben ingyen vehetitek át! 

Miről szól?


Egy vadász elfog egy jegesmedvét Északon, és elindul vele, hogy a dán királynak ajándékozza karácsonyra. A karácsony este azonban a vadonban éri őket, ezért bekéredzkednek egy Halvor nevű ember erdei házikójába. A házat azonban minden karácsony este trollok támadják meg. A vadász beleegyezik, hogy a szállásért cserébe megszabadul tőlük - és meg is teszi, a jegesmedve segítségével (de nem úgy, ahogyan elsőre gondolná az ember).

Mi fán terem?

Nagyon népszerű norvég népmese. Ha emlékezetem nem csal, először Kevin Strauss amerikai mesemondó előadásában hallottam. Kevin környezeti nevelésre szakosodott, és nagyon bájosan és érzékletesen mesél állatokkal, természettel kapcsolatos történeteket. Később, amikor karácsonyi mesecsokrot állítottam össze, utánanéztem a "jegesmedvés sztorinak," és meg is találtam rengeteg verzióban szerteszét a könyvtárban és az interneten. A mesének saját típusszáma is van, ATU 1161, és sok változatban létezik Észak-Európa különböző országaiban, Skóciától Skandináviáig. Henrik Ibsen Peer Gynt drámája is hivatkozik rájuk.
Azt is megtudtam, hogy eredetileg "A dovrei macska" (The cat of Dovrefjell) névre hallgat, de sok mesemondó "Karácsonyi macska" címmel is meséli. Mivel az adventi gyűjteményben akad majd más karácsonyi macskás sztori is, meghagytam a címadásnál Halvort és a trollokat.

Hab a tortán

Kisebb gyerekek körében nagyon népszerű mese, főleg karácsony táján. Sok lehetőséget ad a mesemondónak arra, hogy játsszon a hangjával és a gesztusaival - a bajkeverő kis trollok mókás "CICAAA!" felkiáltásától a rémült visítozásig, a medve zengő horkolásáról a félelmetes morgásig.

Aki meséli, járjon utána!

Magyarul:
Rét Viktória: Háncsvirág - Norvég népmesék (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 2004.)
- a "Népmesék nyomában a világ körül" sorozat keretei között itt írtam a könyvről

Angolul:
George Webbe Dasent: Popular Tales from the Norse (1904.)
Sok változat a mesetípusra egy helyen: The Bear Trainer and His Cat
Tell me a Story: The trolls of Dovrafell

Németül:
Das Kätzchen auf Dovre

Itt egy tanulmány is (angolul) erről a mesetípusról és a karácsonyi trollokról:
Terry Gunnell: The coming of the Christmas Visitors…Folk legends concerning the attacks on Icelandic farmhouses made by spirits at Christmas (Northern Studies, 2004.)

2017. december 4., hétfő

Szobrok és kalapok (Adventi Mesetár)

Advent alkalmából a Villa Bagatelle minden nap egy-egy mesével kedveskedik a vendégeinek. A mesékkel a Világszép Alapítvány munkájára szeretnénk felhívni a figyelmet. Az adventi naptár bemutatkozó bejegyzését itt találjátok, a meséket magukat pedig a Villa Bagatelle Brótpékségben és a MOM Parkban a Bagatelliniben ingyen vehetitek át! 

Miről szól?

Nagyon népszerű japán újévi legenda, melyben egy szegény öregember kalapokat helyez az út mentén álló Dzsizó-szobrok fejére, hogy megóvja őket a hótól - a hat kicsi szobor pedig bőségesen meghálálja a kedvességét.

Dzsizó szobrocskák a kamakurai Haszedera templomból

Mi fán terem?

Japán buddhista legenda, mely nyomtatott formában és online is rengeteg változatban, fordításban megtalálható. Én először képeskönyvként találkoztam vele, de az adventi gyűjteményen dolgozva jó néhány egyéb forrását is megtaláltam, angol és magyar nyelven egyaránt. Jizo (Dzsizó) bódhiszattva nagyon népszerű figura a japán buddhista hagyományban, óvó-védő szerepe van, többek között a gyermekek védelmezője is (magyarul itt, angolul pedig itt olvashattok róla bővebben). Szobrait gyakran kalapocskákkal, sálakkal díszítik.

Hab a tortán

A történet a régi japán kalendárium szerinti Holdújévhez kapcsolódik (ami 2018-ban például február 16-ra fog esni). A japán újévről itt olvashattok bővebben. A mesében szereplő mocsi fordításával kissé bajban voltam, mert több helyen is rizslepénynek fordítják, bár tulajdonképpen rizs alapú édességekről van szó (ezekről itt olvashattok bővebben).

Aki meséli, járjon utána!

Magyarul:
Duró Győző: Bűbájosok versengése - Japán népmesék (Múzsák, 1990.)

Angolul:
Hats for Jizo
Tell me a Story: Statues in Straw Hats
Kasajizou
The Story of Kasa Jizo

2017. december 3., vasárnap

A Kisjézus és a cukorkák (Adventi Mesetár)

Advent alkalmából a Villa Bagatelle minden nap egy-egy mesével kedveskedik a vendégeinek. A mesékkel a Világszép Alapítvány munkájára szeretnénk felhívni a figyelmet. Az adventi naptár bemutatkozó bejegyzését itt találjátok, a meséket magukat pedig a Villa Bagatelle Brótpékségben és a MOM Parkban a Bagatelliniben ingyen vehetitek át! 

Miről szól?

A Kisjézus ebédet visz Józsefnek a kovácsműhelybe, de útközben megtámadja egy csapat idősebb gyerek, akik el akarják tőle venni az ételt. Kisjézus hirtelen ötlettől vezérelve feltalálja a cukorkát.

Mi fán terem?

A mesét a Parasztbibliában találtam, ami olyan magyar népi szövegek gyűjteménye, melyek bibliai történeteket mesélnek újra, vagy bibliai szereplők életét egészítik ki népmesei elemekkel (sok benne például az "Amikor Krisztus és Szent Péter a földön járt..." kezdetű sztori). Remek olvasmány, sokat lehet bogarászni benne, és többek között tartalmaz egy fejezetnyi mesét Jézus gyerekkoráról is, ahol a bibliai lyukat a történetben a népi képzelet töltötte ki. Ebbúl a fejezetből származik a fenti mese is. Az 1985-ös kiadásban nem voltak források megjelölve, de szerencsére az Osiris 1995-ös verziójában már igen, így vissza tudtam keresni. Az eredeti szöveg Pócs Éva zagyvarékasi gyűjtéséből származik.

Hab a tortán

Egyszer bajba kerültem ezzel a sztorival karácsony környékén, mert néhány szülő odajött reklamálni, hogy miért mesélek olyasmit Jézusról, ami nem szerepel a Bibliában. Erre válaszul részletesen blogoltam a történetről, és arról, hogy mi mindent jelenthet a sztori a (gyermek) közönség számára, ha elgondolkodik rajta, eljátszik vele a mesemondó.
Nem ez az egyetlen mese egyébként, ami a Kisjézust a cukorkákkal köti össze. Találtam egy nagyon bájos történetet Mexikóból is.

Aki meséli, járjon utána!

Lammel Annamária - Nagy Ilona: Parasztbiblia (Osiris Könyvtár, 1995.)
Cs. Pócs Éva: Zagyvarékas néphite. Néprajzi Közlemények IX, 3-4 (1964.)

2017. december 2., szombat

Wali Dad ajándékai (Adventi Mesetár)

Advent alkalmából a Villa Bagatelle minden nap egy-egy mesével kedveskedik a vendégeinek. A mesékkel a Világszép Alapítvány munkájára szeretnénk felhívni a figyelmet. Az adventi naptár bemutatkozó bejegyzését itt találjátok, a meséket magukat pedig a Villa Bagatelle Brótpékségben és a MOM Parkban a Bagatelliniben ingyen vehetitek át! 

Miről szól?

Wali Dad, egy szerény, egyszerű fűvágó, szorgos munkájával annyi pénzt keres, hogy a szó szoros értelmében nem tudja hová tenni. Minél inkább próbál megszabadulni tőle azzal, hogy ajándékokat küld a szomszédos hercegnek és hercegnőnek, annál több ajándékot kap vissza, míg végül mindkét szomszédja kíváncsi lesz, vajon ki is a titokzatos, bőkezű adakozó...

Mi fán terem?

A történet Andrew Lang híres, színes, tündérmesés könyvsorozatával robbant be a köztudatba, egészen pontosan az 1904-es "Barna Tündérkönyv" kötetével (innen vette Benedek Elek a Piros, Arany, Ezüst, és Kék mesekönyvek ötletét). A szerző saját állítása szerint a mesét egy brit katonatiszttől hallotta, akinek egy "indiai" mesélte, mikor Pandzsábban állomásozott. Mivel Pandzsábot azóta felosztották India és Pakisztán között, nem lehet tudni, hogy a mese muszlim vagy a hindu mesemondótól származik-e, bár Aaron Sheppard szerint inkább az előbbi valószínű.
Nemzetközi mesemondók körében elég jól ismert történet. Sokféle változatban hallottam már sokféle előadótól, a legegyszerűbb, rövid és csattanós sztoritól a hosszas és alaposan kidolgozott tündérmeséig.

Hab a tortán

Mivel az adventi naptárba csak rövid történetek férnek, Wali Dad meséjének is egy rövidebb változatát válogattam bele. A hosszabb verzióban tündérek (vagyis perik) is szerepelnek, akik egy napra királlyá változtatják a szegény fűvágót, hogy bőségesen meg tudja vendégelni a hozzá látogató herceget és hercegnőt.

Aki meséli, járjon utána!

Angolul:
Andrew Lang: The Brown Fairy Book (1904.) - itt találjátok a teljes szöveget digitális formában.
Aaron Sheppard: The Gifts of the Grasscutter (teljes szöveg itt)
Tell me a Story: The Story of Wali Dad (teljes szöveg itt)