Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.
Folk tales from Buhaya
R. A. Mwombeki & G. B. Kamanzi
Institute of Kiswahili Research, 1999.
A könyv hatvannégy mesét tartalmaz Tanzánia Kagera nevű területéről, a haya nevű néptől. A szerzők azzal a céllal írták meg a gyűjteményt, hog megőrizzék az eltűnőben lévő szájhagyományt szuahéli és angol nyelven, és elérhetővé tegyék a fiatalabb generációk számára. A mesék végén a szöveg mindig levonja a tanulságokat is, amik sokszor furcsának tűnnek európai olvasók számára, ám sokat elárulnak a mesék mögött húzódó értékekről. A kötet izgalmas, kissé sűrű olvasmány, és bár elég sok benne az elírás, rengeteg klassz sztorit találtam benne.
Fénypontok
A kötet legjobb meséje
Egy asszonyról szólt, aki a férje kegyeit kereste. Hogy visszanyerje a szerelmét, varázslóhoz fordult, aki azonban rossz varázsszert használt, és arra kárhoztatta a nőt, hogy egy termeszváron álljon - ha lejött, oroszlánná változott, ha visszament, megint ember lett belőle. Sikerült értesítenie a családját, de azok sem tudtak mit csinálni, ezért inkább lemondtak róla. Ezek után az asszony sokáig oroszlánként élt, csak néha állt fel egy-egy termeszvárra, hogy "emlékezzen emberi mivoltára" (és felfedezte, hogy az oroszlán-léttől megerősödött és megszépült). Egy napon megint találkozott a varázslóval, akiről azonban kiderült, hogy ő maga rabszolga, és a varázsszer a mestere ötlete volt. Ketten együtt megszabadultak a gonosz varázslótól, egymásba szerettek, és boldogan éltek.
Érdekes volt a mese
A királyfiról, aki nővé változott. Mivel elcsábította az apja egyik feleségét, kasztrálták és az erdőbe száműzték. Lánynak öltözve bujdosott, míg egy királyfi feleségül nem vette. A nászéjszakán felfedte a titkát, és a férje nem bánta a dolgot. Amikor kíváncsi asszonyok beárulták az apósánál, egy öreg dajka varázslattal testileg is nővé változtatta.
Hátborzongató volt az
Ak'omu-Bukuma című történet, melyben egy férfinak egy leopárdtól született lánya, aki néha "játékból" leopárddá változott, és mindenkire a frászt hozta. Amikor megházasodott, megfogadta, hogy többé nem változik át, ám az apósa addig nyaggatta, míg muszáj volt megtennie - ám trükkös módon tett róla, hogy az apóst tartsa a falu őrültnek, és ne őt gyanúsítsák. Egy másik mesében egy
leopárd rabolt el egy kisfiút, de a falusi asszonyok még időben rájöttek a dologra, és ravasz módon visszalopták a gyereket.
Nagyon érdekes történet volt
A királyfié, aki meghódította a Rwangoigo hegyet. Tulajdonképpen egy felfedezőút története volt, melyben a király tizedik fia a kutyáival bebarangolt egy fennsíkot, és eljutott az azon túli idegen királyságba, ahol végül otthonra talált. Hasonlóan hosszú és látványos volt
A halász és a kánya esete, ahol a szegény halászt a madár kétszer is szerencséhez segítette, mert az első segítséget nem hálálta meg, és ezért ismét elszegényedett. Mindkétszer távoli országokba vitte a madár a halászt, ahol az emberek nem ismertek bizonyos ételeket és mesterségeket, és emberünk ebből gazdagodott meg. Végül hódító király lett, és megtörte az átkot a kányává változtatott hercegen.
Mbiliizi, a tökhéjból született fiú meséje is egy hosszú, bonyolult dinasztikus történet volt meddőséggel válásokkal, újraházasodásokkal, szerelemmel és tragédiával. Szerettem azt a mozzanatot, amikor az anyja segített neki feleségül venni egy fiatalasszonyt, akit az előző férje halállal fenyegetett. A hosszú és bonyolult családi történetek közül azonban
A csábítók erdeje című vitte el a pálmát, királlyá változtatott szegény emberrel, majommá majd emberré változtatott királynéval, nimfává változtatott előző királynéval, meggyilkolt királlyal, majomgyerekkel, és mindenféle ármánykodással. Érdekes módon a "gonosz" majom királyné nyerte el végül a happy endet.
Tetszett a mese arról,
Hogyan szerzett Nyúl feleséget a fiának. Először is furfangos módon elnyerte a menyasszonyt azzal, hogy a szúnyogosban nem vakarózott (csak "megmutatta", hol foltos a kedvenc tehene, és oda csapott, ahol foltok voltak), majd elküldte a fiát a lányért azzal, hogy útközben szerezzen barátokat. Innen egy Méhkirálynő típusú mese volt az egész, segítőkész szúnyogokkal, termeszekkel és madarakkal.
Szomorú vége lett
Ishe Miganinak, a majmok királyának, akit az emberek királya azzal csalt tőrbe, hogy miniszteri rangot ígért neki, ám amikor minden majmot munkára fogtak, és azok szétszéledtek a birodalomban, akkor a helyiek egyenként levadászták őket. A történetet a majomkirály verses formában, egyes szám első személyben meséli el.
A fa alatt rekedt gyerekek története inkább legenda volt, mint mese: egy hatalmas, vihar által kidöntött fa maga alá temetett egy csomó gyereket nyájastul. Mind egy üregben rekedtek, és hét évig éltek ott a felnőttek tudta nélkül, saját gyerekeik születtek, és megváltozott a bőrük színe a fény hiányától. Amikor végül egy favágó rájuk lelt, boldogan tértek haza.
Kapcsolatok
A repülő fa meséje egy Hamupipőke-változat volt, ahol a lány egy repülő fa segítségével menekült el a mostohájától. Érdekessége volt a mesének, hogy a lány apja elvált az első feleségtől, és később a mostohától is, de amikor királynévá vált lánya visszajött látogatóba, rábeszélte az apját, hogy mindkét feleséget vegye vissza magához. Előkerült egy olyan nemzetközi történet is, amelyben
megölték az öregeket (itt: a 35 év felettieket...), míg az ostoba fiatal királyt meg nem mentette az egyikük a bölcsességével (már csak egy év, és én is bölcs leszek!).
A csapdából kiszabadított hálátlan állat meséjére volt egy különösen jó verzió: itt egy leopárd esett csapdába, és aztán próbált megenni egy embert; minden háziállat az ő pártjára állt, végül a kutya csalta vissza a csapdába. Hálából az ember befogadta, és
azóta háziállat a kutya. Volt Okos Lány is, aki furfangos módon megfelelt a király három kérdésére.
Kajunju az óriás története hasonló volt más afrikai mesékhez, ahol egy apa elhagyta az éhező családját, és az anya a gyerekeivel együtt egy óriás házába tévedt. Furfangos módon sikerült megmentenie mindannyiuk életét, legyőznie az óriást, és meggazdagodnia a kincseiből (Szváziföldről olvastam hasonlót).
A szellemvilágba házasodott lány itt is különleges férjet akart, aki drágaköveket tud köpni, de egy ogrét kapott helyette. A lányt (a kíséretével együtt) egy ogrék által félig megrágott, egyszemű, egyfülű, egykezű anyóka mentette meg, aki nem csak a fején cipelte őket haza egy kosárba rejtve, hanem hátrahagyott egy bombát is, ami megölte a szörnyeket.
Az ügyeletes trickster a
Nyakami, a
Nyúl volt. Furfangos módon megszabadult a kegyetlen hiénától és oroszlántól, megtalálta a módját a gonosz elefántkirály meggyilkolásának (miután az állatok egy egész sor kreatív próbálkozással buktak el), kötelet húzatott Vízilóval és Bivallyal, . Voltak nagyon gonosz húzásai is (pl. erőszak, kínzás, gyilkosság), amik miatt nem igazán lehetett kedvelni ezt a figurát.
Hova tovább?
Burundiba!
