2011. február 8., kedd

HOLNEMVOLT FESZTIVÁL!

Mesemondó fesztivál 500 személyre
Felnőtteknek melegen ajánlott!


Elkészítési idő: 2 nap (2011. Március 12-13.)




Hozzávalók:
Alap: 5 db nemzetközi mesemondó
- északi ízek: Tone Bolstad Flode
- déli fűszerek: Angela Davis
- osztrák édesség: Birgit Lehner
- magyaros zamatok: Csernik Szende
- vegyes saláta: Zalka Csenge Virág
- perui meglepetés: César "El Wayqui" Villegas

Feltét: 5db kreatív magyar tolmács

Fűszerek:
Történetek, mesék és legendák, melyek felnőtteknek szólnak
Éjszakába nyúló kísértethistóriák
Spirituális történetek
Mesélési lehetőség mindenkinek
Repülő lámpások


Fogyasztható itt:
Evangélikus Egyetemi és Főiskolai Gyülekezet
1117 Budapest, Magyar Tudósok körútja 3.


HONLAP

FACEBOOK

Várandós nők a világ meséiben

Egy beszélgetés kapcsán merült fel a téma, hogy megjelenik-e maga a terhesség a világ meséiben és mítoszaiban. Ha már válaszoltam a kérdésre, gondoltam, kipostolom ide is. Direkt nem foglalkozom most a teherbe esés és a szülés eseményeivel, ezekből úgyis van rengeteg...

Rapunzel
Az egyik legkézenfekvőbb, ha a Grimm verzóban gondolkodunk, kétszer is foglalkozik a terhesség kérdésével. Először is, Rapunzelt pont azért ígérik oda a boszorkánynak, mert az édesanyja várandós korában kívánós volt, és folyton olyasmit akart enni, ami a boszorokány kertjében nőtt. Másodszor, az eredeti Rapunzel verzióban (a korábbi Grimm) a királyfi teherbe ejti Rapunzelt, aki nem tudja, mi történik vele, és a boszorkánytól kérdezi meg, miért szorítja a szoknya. Ezek után terhesen bolyong az erdőben, amíg a királyfi rá nem talál.

Sámuel
Lengyel zsidó népmese, aminek legalább a fele arról szól, mi történik a gyerekkel, amíg az anyja méhében van (ők úgy gondolják, hogy egy Laila nevű angyal felolvas neki egy kis lámpa fényénél, amíg meg nem születik :)

Aszo és Anansze
Ashante (afrikai) népmese, ahol a teherbe ejtett lány besétál a faluba, ahol a 'tettes' épp tetőt javít, és amikor az úriember meglátja, megdöbbenésében leesik a tetőről... erre persze azt mondják, a lány boszorkány, mert biztosan szemmel verte, a terhes nők erre képesek. :) Mivel Anansze az afrikai mesevilág legnagyobb trickstere, ez külön aranyos sztori :)

Macha átka
Ír legenda, egy ikrekkel várandós tündérasszonynak kell a férje ostobasága miatt versenyt futni a király versenylovaival. Utána bosszúból megátkozza a tartomány harcosait, hogy minden csata előtt három napot feküdjenek szülési fájdalmakban... rock and roll :)

Maleh utazása
Kínai mese, ahol ellopják a napot, és az embereknek dönteni kell, kit küldenek a felkutatására. Végül egy várandós asszony vállalkozik, és útnak is indul, azt remélve, ha ő nem ér célba életében, majd a fia folytatja az utat....

Zál és Rúdábé
Perzsa legenda. Zál, a nagy hős egy mitikus madár fiaként nevelkedik, mert az édesapja kitagadja. Amikor sokkal később a felesége, Rúdábé várandós, és beteg lesz, Zál megesküszik, hogy ő nem hagyja magára a fiát, ahogyan az apja tette vele, és segítségül hívja a Szenmurg madarat, hogy együtt segítség világra a gyereket, aki nem más, mint Rusztem, Perzsia egyik legnagyobb mitikus hőse.
(Zál és Rúdábé egyébként a Rapunzel történet egyik első verziója)

Tamlin
A skót ballada főhősnője teherbe esik egy lovagtól, akit a tündérek tartanak fogságban. Hogy visszaszerezhesse a szerelmét, próbákat kell kiállnia, többek között azt is, hogy a karjaban kell tartania Tamlint, és nem szabad elengednie, akármivé változtatják is a tündérek.

El nem mondott történet
Indiai népmese, ami egy öregasszonyról szól, akinek van egy csodálatos története, de senki sem akarja meghallgatni. Végül egy alvó terhes nő méhében növekvő gyermeknek mondja el a mesét, és a gyerek különleges, mesés tulajdonságokkal jön a világra, mert ő volt az egyetlen, aki odafigyelt.

Ámor és Psziché
Psziché, miután elszakították a férjétől, Ámortól, úgy állja ki a féltékeny Aphrodité által kiszabott próbákat, hogy közben várandós Hédonéval, a kettejük kislányával.

Kalevala
A finn termetésmítosz elején egy nagyon szép rész szól a világot létrehozó istennő, Ilmatar terhességéről.

2011. február 7., hétfő

Szirénzene

Mostanában valahogy sokszor jutnak eszembe a szirének. Találtam róluk egy-két nagyon szép mesét, és mivel az utóbbi időben lépten-nyomon beléjük futottam teljesen különböző helyeken és módokon, úgy gondoltam, ideje írni róluk.
Érdekes módon eddig teljesen hidegen hagytak a szirének, különösebben sohasem foglalkoztam velük (pedig a tengeri legendák egyébként nagy kedvenceim); csak annyit tudtam róluk, amennyit egy gyakorló mesemondónak tudnia illik.
Olvasni kezdtem, és találtam pár érdekes dolgot.

1. A szirén, a hableány és a sellő (mermaid) három különböző dolog, bár gyakran összeolvadnak vagy összekeverik őket ilyen-olyan okokból. Utóbbi kettőért Andersen a felelős. A szirén és a sellő között az a különbség, hogy utóbbinak halfarka van, előbbinek pedig nincs.
Cserébe az ókori szirének (akik még Odüsszeuszt próbálták lecsalogatni a hajóról) még csak szépek sem voltak: madártestük volt, pikkelyes lábuk, és női arcuk. Csak a hangjuk volt szép. Később aztán, ahogy haladunk a romantika felé, egyre szebbek lesznek; emberi nővé változnak, és csak a lábuk marad madáré, majd az is átalakul. Később már hangszereket is kapnak, noha eleinte egyetlen eszközük a hangjuk volt.
2. A szirénekhez szokták hasonlítani Lorelei-t, aki ugyan nem is igazán népi, és inkább folyami, mint tengeri (valójában egy szikla a Rajna partján, azt is jelenti a neve, 'suttogó szikla'), de az közös bennük, hogy hajósokat csábítanak a végveszélybe. Pár héttel ezelőtt pont a Lorelei-sziklánál futott zátonyra egy tankhajó, és fel is fordult. Na szép.




3. Mindig gondolkozdtam rajta, mit csinálnak a szirének azokkal, akik a vízbe ugranak utánuk. A görögök szerint megölik és/vagy megeszik őket; mások szerint vízbe fojtják, vagy csak hagyják megfulladni. Olyat is olvastam, hogy korallá, hallá, egyéb tengeri herkentyűvé változtatják áldozataikat, így "játszanak" velük.















4. Olyat is olvastam, az olaszoknál, hogy szirének olyan nőkből válnak, akik a férfiak miatt vesznek vízbe, ilyen vagy olyan módon. Nekem ez egy szimpatikus elmélet - sok mindent megmagyaráz arról, miért is élvezik annyira a szirének, hogy férfiakat ölnek vízbe.

5. Egy 17. századi forrásban a szirének a többi állat között szerepelnek Noé bárkájának leírásában; külön rekeszt kellett építeni nekik. Ilyen rakománnyal nem irigylem az öreget... (Ez megint egy gyöngyszem. Noé bárkájának története nagy kincsesbánya...)

6. Egyes mesék szerint a szirének éjszakai lények; nappal alszanak.

Néhány érdekes szirén-feldolgozás:
Happletea (kis képregény az egyik kedvenc webes írómtól :D)
Szindbád és a Dreamworks nagy találkozása
Urban Pirate Sound System - Sing with the sirens

2011. február 5., szombat

Mesemondást tanítani

Igen, lehet. Főleg, ha jó diákokkal dolgozik az ember :)

Dobpergés, dobpergés - elindult a Tarkabarka Hölgy első mesemondó tanfolyama! A helyszín: Újfehértó. A résztvevők: egy tucat lelkes óvónő és anyuka.

Még nekem is egészen új az élmény. Nagyon örültem, amikor felkértek; aki régebb óta követi a blogot, tudja, hogy szeptemberben már jártam náluk, mesélni az oviban és az iskolában. Sok jó emlékem volt a városról, a gyerekekről, és a felnőttekről is (meg a Pusi szeletről), szívesen vállaltam a hét óra vonatozást. Is.

Van valami vidám és megnyugtató abban, ha az ember utazik. Az utóbbi időben nagyon elfoglalt voltam (vidám, persze, de elfoglalt), és kicsit rám is ült a város; három és fél óra oda és vissza riasztónak tűnhet ugyan, de valójában engem kellemesen elringatott. Az ember ül a vonaton, zenét hallgat, rágcsálja a frissen vásárolt reggelijét/ebédjét, és bámulja a tájat. Nagy, lapos, havas, sok nyúllal és őzekkel. Nyugi van.

A csoportom mindenféle kevésbé kellemes körülmények miatt végül az óvoda irodahelyiségében ütött tábort; ez cseppet sem lombozott le senkit, sok jó ember kis helyen is elfér.

A tanfolyam a mesemondás körül forog (természetesen); öt alkalmon keresztül ismerkedünk azzal, mit, és főleg hogyan érdemes mesélni. A mesék mély értelmezése helyett ezúttal inkább a gyakorlaton van a hangsúly: ennek a csapatnak nem kell magyarázni, miért jó a mesemondás, mindannyiuknak van gyakorlati tapasztalata ezen a téren.
Elsőként csak beszélgettünk, felmértük egymást; szóba kerültek olyan érdekes témák is, mint a mesék cenzúrázása vagy átírása, és az is, kinek mi a kedvenc története, és miért. Értelmes, jó hangulatú társaságnak bizonyultak; nem nagyon volt olyan kérdés, amiben nem értettünk volna egyet. Ez persze nem feltétele egy tanfolyamnak, de mindenképpen jó érzés, ha így van.

Már várom, hogy jövő héten kezdődjön a játék :) Úgy döntöttem, a csapatot felmérve, hogy főleg a mese-repertoár bővítésén fogunk majd dolgozni, valamint azon, mik azok az alapvető eszközök, amikkel meg lehet fogni a háromtól hét éves korosztály figyelmét és lelkesedését. Lesz egy csomó kreativitás, még több mese, és vicces gyakorlatok a rögtönzésről is. Nem elméletem, hogy ennek a társaságnak nekem kell megmondanom a tutit; úgy gondolom, ha elég jól találom el a feladatokat, levonják majd a tanulságot ők maguk is. Sőt, remélem, hogy sok olyan ötlet születik majd a közös munkából, ami nekem is új lesz... a mesemondás már csak ilyen.