2019. december 31., kedd

316 fülbemászó

Tavaly blogoltam róla először, hogy szinte minden reggel egy dallal a fülemben szoktam ébredni. Egy éven keresztül minden nap felírtam, milyen zene szólt a fejemben ébredéskor, és év végén összesítettem a listát. Idén megismételtem a kísérletet, és nagyon kíváncsi voltam rá, a tavalyaikhoz képest más lesz-e a majd az idei tapasztalat. Jó móka volt.


Tavaly az év 306 napján ébredtem úgy, hogy valamiféle dallam szólt a fejemben. Ezek reggel, félálomban általában olyan erősek, hogy sehogyan sem tudok megszabadulni tőlük, míg valami mást meg nem hallgatok; reggeli közben dúdolgatom őket, sőt, néha még munkába menet is. Idén kicsivel több, összesen 316 alkalommal volt ilyen reggelem. Cserébe a tavalyi listán 150 különböző dal szerepel, míg az idein csak 137.

Továbbra sincs semmiféle rendszer abban, melyik reggel melyik dalra ébredek. Nem azok vannak többségben, amiket gyakrabban hallgatok, sőt, van a népszerűbbek között olyan, amit évek óta nem hallottam már. Kerültek persze a listára új dalok is, amiket tényleg sokat hallgattam, de nem egymás után, hanem elszórva, több hónap eltéréssel.

Íme, az idei top 5. Ne tessék ítélkezni.

Első helyen, 12 reggellel:
(A Moana soundtrack még mindig erősen vezeti a listát, ezen a dalon kívül szerepelt a We know the way 8, a You're welcome szintén 8, és a Where you are 2 alkalommal)


Második helyen, 11 reggellel:
(Igen, es Scarlett Johansson, mint tarajos sül)


Harmadik helyen, 10 reggellel:
(Igen, jól látjátok, idén nagyon beakadt a Sing soundtrackje; ezen a két dalon kívül 4 alkalommal ébredtem az I've got faith című számra is, ami egyébként az egyik kedvenc városban mászkálós zeném)


Megosztott harmadik helyen, szintén 10 reggellel (tavalyi helyét szilárdan megtartva):


Negyedik helyen, 9 reggellel:
(Ezt a számot pl. nem is szoktam hallgatni, mégis beakadt)


Ötödik helyen, 8 reggellel:


Megosztott ötödik helyen, szintén 8 reggellel:
(A Moana számokat nem számolom itt újra; valamint 8 reggelen ébredtem a tavalyi listán már szereplő számmal, Halsey Castle-jével is).


+1 amit agyonhallgattam reggelente munkába menet, és mégis összesen 1 alkalommal került elő az idén, erre varrjatok gombot:



Megnéztem a tavalyi toplistát is, és összehasonlítottam az ideivel. A tavalyi első helyezett, a Little Talks lecsúszott 6 reggelre, a két megosztott második, Ed Sheeran I see fire és Demi Lovato Confident c. száma pedig számonként összesen kétszer került elő az idén.

Összesítettben érdekesen alakultak a soundtrackek. Ahogy említettem, Moana-dalokra összesen 30 reggelen ébredtem. Mellettünk bejött és hirtelen nagyon népszerű lett egyik kedvenc sorozatom, a Magicians zenéje - a fenti Under pressure reggelekkel együtt összesen 22 reggelen szóltak ők a fülrádióból (Take on me 7, Here I go again 6, One day more 1). Szintén idei új kedvenc a Larkin Poe nevű blues banda, akik 15 reggelt kaptak (Look away 6, Dandelion 5, Bleach blonde bottle blues 4). Továbbra is jól szerepelt a Hamilton soundtrack 12 reggellel (Wait for it 6, Alexander Hamilton 4, Someday 1, Satisfied 1).

És hogy a lista másik végére is rátekintsünk: volt jó néhány teljesen WTF pillanat az idei reggelekben. Az egyik "kedvencem" a Száz lila műbucinudli menetel a sivatagban című gyerekdalocska volt, amit nem is találok az interneten, valami balatoni tábori folklór része lehetett, ezzel szívattuk a felnőtteket gyerekkorunkban (igen vissza kellett számolni száztól, marha idegesítő).

És hogy adjunk mélységes gyerekkori tudatalattink nosztalgiájának is, itt egy másik klasszikus:


Szerencsére csak egy reggel kellett erre ébrednem.

A kísérlet természetesen folytatódik 2020-ban is. Kíváncsi leszek, ez az év mit fog hozni...

Ti is szoktatok zenével a fületekben ébredni? Nektek mik a tapasztalataitok?

2019. december 23., hétfő

A táltos kanca és a libapásztorlány (Ribizli a kulisszák mögött 39.)

A júniusi Könyvhétre jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetem, amely harminckilenc mesét tartalmaz a korábbi blogsorozatból. Mivel a könyv mesegyűjtemény (9 éves kortól ajánlott), és nem néprajzi forrás, a sorozat folytatásaként szerdánként a könyvben található mesék hátteréről itt írok a blogon. A mesék részletes forrásait a könyvben megtaláljátok.  

Valahol nagyon illő, hogy azzal a mesével zárom a Ribizli-sorozatot, amivel annak idején elkezdtem a Feminista Magyar Népmesék gyűjteményt.

Miről szól?

Egy egyedülálló asszonynak Tündér Erzsébet kegyeiből váratlanul leánygyermeke születik, akit maga a tündérkirálynő keresztel meg, és áld meg mindenféle varázslatos tulajdonságokkal. A lány aztán egyedül is marad, de szerencsére a sok áldás és a táltos kancája segítségével így is jól boldogul. Egy idő után szerelmes lesz egy királyfiba, aki nem vakul meg a láttára, és pont ugyanolyan táltosa van. A királyfit azonban a dajkája megpróbálja elszakítani tőle. Mindenféle kalandok árán végül a szerelmesek egymáséi lesznek, a lány megküzd a gonosz boszorkánnyal, és az egész boldog család Tündérországba költözik.

Hogyan készült?

Egyetlenegy változatban ismert, Albert András csíkszentdomokosi mesemondótól.

Mitől különleges?

A régi sorozat legelső bejegyzése pont erről a meséről szólt, itt olvasható. Gyönyörű, különleges, sok formájában mitikus történet, ami szépen körbeírja, mi mindenből származhat egy női hős ereje. Idézem, kis kiegészítésekkel:

Először is, nem csak a főhősünk lány, de az egész mese tele van női karakterekkel, akik változatosak, érdekesek, és a történések fő mozgatórugói (Beleértve a tündérkirálynőt, aki gyerekkel áldotta meg a szegény asszonyt, és aztán össze is költözött vele).
Érdemes kiemelni, mi az a hét "szépség," amivel Tündér Erzsébet megáldja keresztlányát:

"Az első szépséged legyen a leánygyermeki bájosságod, a második szépséged a szemed ragyogása, a harmadik szépséged az arcod tündöklése, a negyedik szépséged a beszéded hatalma, az ötödik szépséged a termeted sudársága, a hatodik a szerelem szépsége, a hetedik a boldogságod szépsége."

Látványosan nem csak külső jegyekről van szó; a "beszéded hatalma" például különösen tetszik nekem, hangot ad a lánynak, nem csak kinézetet. Hasonlóan ütős a hét varázserő is:

"Legyen hét tudományod: első legyen a varázslás. Úgy önmagadat, mint az állatokat tudjad elvarázsolni; második legyen a táltos fogalom; harmadik legyen a szíved érzete; hogy érezzél meg mindent; negyedik legyen, hogy tudjál parancsolni embernek és állatnak; ötödik legyen, hogy tudjál uralkodni minden boszorkány hatalmán; hatodik legyen, hogy a legnagyobb gúnár libád legyen a te táltos paripád; a hetedik tudományod legyen, hogy minden hajnalban a hajnalcsillag tavában, ami a hét szépség vize, fürödhessél."

Juliska tehét nem csak szépséget és empátiát, de erőt és hatalmat is kap (tulajdonképpen sámán) - cserében viszont Tündér Erzsébet nem helyezi rögtön trónra, vagy oldja meg az egész életét. Juliska tizenegy éven át gondoskodik magáról. A párját is maga választja, és olyan férfira esik a választása, aki vele egyenrangú - nem több, és nem kevesebb, nem fél ránézni a lányra, aki a napnál ragyogóbb (és nem vakul meg tőle). Miután találkoznak, Juliska megküzd a gonosz boszorkánnyal a szerelméért egy nagyon látványos, kozmikus csatában (amit a királyfi az oldalvonalról néz végig), és győz. Juliska elnyeri méltó helyét és méltó jutalmát a csillagok között, és mindenféle fontos égitestek kozmikus anyjává válik.
A mese nem különösebben görcsös a nemi szerepekkel kapcsolatban. Gúnárból lesz táltos kanca, tündérkirálynő ejt teherbe halandó asszonyt, leány küzd meg királyfiért (és szökteti meg), és az ifjú király a feleségével együtt szagolgatja a kertben a virágokat. Bár az egész történet határozottan a nőkről szól, nincs nyoma benne férfigyűlöletnek vagy megvetésnek a királyfi iránt.

Érdekesség

Köszönöm szépen mindenkinek, aki végigkövette ezeket a bejegyzéseket, olvasta Ribizlit, és kedves visszajelzéseket küldött! Boldoggá tesz, hogy a blogsorozatból könyv lett, amit ilyen sokan élveznek. És ne aggódjatok, nincs még itt a vége: januártól újraindul a Feminista Népmesék, ezúttal nemzetközi verzióban! ;)
Kellemes ünnepeket!

2019. december 21., szombat

Ismeretlen ismerősök (Népmesék nyomában a világ körül 148. - Mozambik)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körülAki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.

A sorozat a mai nappal rövid szünetre megy, az ünnepek után folytatjuk!


Makua Tales 
Second Series
H. W. Woodward
Bantu Studies 9/1, 1935.

Mivel Mozambikhoz nem találtam könyvet, egy cikket ástam elő a Bantu Studies című folyóiratból, amelyben huszonöt makua népmese szerepel, eredeti nyelven és angol tükörfordításban. A makua bantu eredetű nép, akik főleg Mozambik és elszórtan Tanzánia területén élnek. A cikk végén egy sor találós kérdés is szerepel, eredeti nyelven és angolul, de annyira kultúrafüggők, hogy életemben ki nem találtam volna egyet sem... A mesék közül a legtöbb már ismerős volt, de akadtak közöttük szépen színezett változatok.

Fénypontok

Egyszerűségében szép volt Narikosha története, amelyben egy jóképű legény úgy döntött, nem az érte versengő szépséges lányok közül választ feleséget, hanem azt veszi el, aki tetszik neki, akkor is, ha csúf kelések vannak rajta.

Kapcsolatok

A majom szívének meséjét sok helyről ismertem már (többek között Kolumbiából). Itt egy harcsa csalta a majmot a folyóba, hogy megegye a szívét, de a majom azt hazudta, a fán hagyta, visszamegy érte, és ezzel sikeren megmenekült. A kölcsönös meghívást, melynek során senki sem tudott enni a másik főztjéből, Teknős és Majom játszotta el egymással, a "repülő teknős" pedig, aki vízbe pottyant mert megszólalt, ezúttal Sólyom barátja volt.
Nagyon örültem, hogy ismét találkoztam azzal a mesével, amelyben egy szegény galamb odaadta valakinek a fiókáit, aki fenyegette (most épp a nyúlnak), míg a sólyom arra nem járt, és el nem magyarázta neki, hogy a nyúl nem tud neki ártani.
Volt egy rövid és velős állatmenyasszony mese is - egy csapdába esett cibetmacska változott titokban asszonnyá, és takarította ki a házat, amikor a vadász nem volt otthon.
Az ügyeletes trickster a Nyúl, aki többek között a Hiénát verte át rendszeresen (például a több helyről ismert, vendégségből hazaküldözgetős mesében). Volt megint a mohás sziklára hasonlító mese, csak itt üreges fába csalta sorra az állatokat, és úgy ölte meg őket, míg jávorantilop túl nem járt az eszén. Egy másik mesében mindig elriasztotta ebéd előtt az embereket, és megette az otthagyott kaját, amíg tőrbe nem csalták a szokásos kátránybábus trükkel. Ő csalta viszont vissza a csapdába a hálátlan leopárdot, hogy megmentse Szarvas életét. Ő volt a hőse egy "szótlan kisasszony" mesének is, és úgy bírta szóra a lányt, hogy halcsapdában macskát, állatcsapdában pedig halat mutatott neki...

Hova tovább?
A Comore-szigetekre!

2019. december 20., péntek

Mióta tisztelik az öregeket? (Ribizli a kulisszák mögött 38.)

A júniusi Könyvhétre jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetem, amely harminckilenc mesét tartalmaz a korábbi blogsorozatból. Mivel a könyv mesegyűjtemény (9 éves kortól ajánlott), és nem néprajzi forrás, a sorozat folytatásaként szerdánként a könyvben található mesék hátteréről itt írok a blogon. A mesék részletes forrásait a könyvben megtaláljátok.  

Miről szól?

Egy királyságot éhínség sújt, ezért a király elrendeli, hogy az öregeket egy bizonyos kor felett meg kell ölni. Egy fiúnak azonban nincs szíve megölni az apját, ezért elbújtatja, és titokban gondoskodik róla. Egy napon aztán, amikor súlyosra fordul a hiány a királyságban, az idős apa tanácsát követve a fiú megoldást talál rá - és bevallja a királynak, hogy nem követte a parancsot. A király elismeri, hogy a parancs rossz volt, visszavonja, és kihirdeti, hogy az öregeket tisztelni kell a bölcsességükért.

Hogyan készült?

Vajdasági mese, a magyar nyelvterületen csak ez az egyetlen változata ismert.

Mitől különleges?

Erről a meséről is blogoltam már az előző sorozatban. Akkor hosszan és részletesen elemeztem, mi mindentől klassz ez a mese, ezért itt most nem fogok mindent elismételni. Kiemelném, hogy azért szerettem volna, ha ez a történet szerepel ebben a könyvben, mert olyan férfi hőse van, aki erőszak helyett gondoskodással tanúsít ellenállást egy igazságtalan rendszerrel szemben. Ribizli sohasem "lányos mesekönyvnek" készült, hanem olyan gyűjteménynek, ami mindenki számára fontos értékeket közvetít - és ebbe beletartoznak olyan témák is, mint például az életkortól független egyenlő bánásmód.

Érdekesség

Bár a magyar hagyományban nem népszerű, nemzetközi szinten elég ismert ez a mesetípus. Legutóbb egy görög mesemondó fesztiválon botlottam bele, ahol Kea szigetén helyi legendaként mesélték.

2019. december 18., szerda

Péter meséje (Ribizli a kulisszák mögött 37.)

A júniusi Könyvhétre jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetem, amely harminckilenc mesét tartalmaz a korábbi blogsorozatból. Mivel a könyv mesegyűjtemény (9 éves kortól ajánlott), és nem néprajzi forrás, a sorozat folytatásaként szerdánként a könyvben található mesék hátteréről itt írok a blogon. A mesék részletes forrásait a könyvben megtaláljátok.  

Miről szól?

Egy királynak van három lánya, a csizmadiájának pedig van egy fia. A legkisebb királylány, Anka, és a fiú, Péter együtt járnak iskolába, és felnőve egymásba szeretnek. Amikor azonban a lány Pétert választja férjül, a király éktelen haragra gerjed, és száműzi Pétert. Péter a Fekete Király udvarába kerül, aki fiává fogadja és örökösévé teszi. Idővel Péter hazatér álruhában, amikor Ankát már épp feleségül akarják adni valaki máshoz, és megszökteti a lányt. Később visszatérnek, békét kötnek az öreg királlyal, és aztán boldogan uralkodnak a saját birodalmukban.

Hogyan készült?

Nagy Olga marosszentkirályi cigány népmesegyűjtéséből származik. Ismerek hasonló motívumokat más mesékben, de így egyben különleges és egyedi darab.

Mitől különleges?

Péter és Anka gyerekkorukban barátkoznak össze, és úgy szeretnek egymásba. Különösen bájos, hogy Péter segít Ankának tanulni, Anka pedig megosztja a szegény fiúval bőséges tízóraiját. Egyenlő, harmonikus kapcsolat az övék, és ez később sem változik meg. Anka megtalálja a módját, hogy maga választhasson férjet, és amikor az apja nem ért egyet a dologgal, ő titokban gondoskodik róla, hogy a száműzött Péternek ne essen bántódása. Ebben egyébként segítségük is akad, az ősöreg Fehér Király és a gyermektelen Fekete Király személyében. Ezeket a mozzanatokat a mesékben azért szeretem különösen, mert kitűnik belőlük, hogy igenis lehet az ember környezete támogató - amíg egy király rosszindulatú, addig két másik nem az, és ők fel is szólalnak az igazság mellett, példát mutatva arra, hogyan lehet kiállni valakiért. Péter és Anka együttműködése végigvonul a mesén; amikor a lány halottnak tetteti magát, Péter pedig ellopja koporsóstul, a lány még ki is kacsint a koporsóból, hogy "élek ám!" Rómeó és Júlia tanulhatott volna tőlük.
A két főhős személyén kívül a mese egyébként is tele van csodaszép apró részletekkel, és rengeteg empátiával. Különösen megható a jelenet, amikor Péter, immár királyként hazatér titokban, és meglátogatja öreg szüleit.

Érdekesség

Külön érdekes a szimbolikája annak, hogy a király úgy dönti el, elég idősek-e a lányai már a házassághoz (miután ők szólnak, hogy házasodni akarnak), hogy dinnyét vásároltat velük, és megnézi, érett-e a dinnye...

2019. december 16., hétfő

A fortélyos lány (Ribizli a világ végén 36.)

A júniusi Könyvhétre jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetem, amely harminckilenc mesét tartalmaz a korábbi blogsorozatból. Mivel a könyv mesegyűjtemény (9 éves kortól ajánlott), és nem néprajzi forrás, a sorozat folytatásaként szerdánként a könyvben található mesék hátteréről itt írok a blogon. A mesék részletes forrásait a könyvben megtaláljátok.



Nem létezhet feminista magyar népmesegyűjtemény egy "Okos Lány" típusú mese nélkül. 

Miről szól?

Egy kegyetlen király próbára teszi egy kis oláh falu lakóit azzal, hogy mindenféle feladatokat küldözget nekik. Egy szegény özvegyember tizenkét éves lánya (akinek apja oláh, anyja magyar volt) sorra megoldja a király rejtvényeit, és kitanítja az apját, mit kell válaszolnia. A király egy idő után úgy dönt, magához rendeli a furfangos lányt, a szokásos módon - ne jöjjön se úton, se útfélen; se gyalog, se lóháton; hozzon is ajándékot meg ne is. A lány pedig a szokásos furfangos módokon teljesít minden feltételt, a falubeli emberek segítségével. A király ezt látva megkegyelmez a falunak, adómentességet ad nekik, és a lánynak hozományt ad, és kiházasítja ahhoz, akit ő választott magának.

Hogyan készült?

Ezt a ritka meseváltozatot (bár a magyar nyelvterületen számtalan "Okos Lány" típusú mese létezik) Vikár Béla gyűjtésében találtam, és annyira megtetszett, hogy csak kisebb elemeket emeltem át bele Mailand Oszkár gyűjtéséből.

Mitől különleges?

Az Okos Lány valószínűleg az első magyar népmese, ami mindenkinek kapásból beugrik, ha okos hősnőket emlegetünk (nem utolsó sorban a kissé pikáns rajzfilmváltozat miatt). Blogoltam már róla részletesen a korábbi sorozatban is, ezt most nem is ismételném el - furfangos hősnő, bátorság, humor, testiség, stb. - inkább arról írnék itt, miért szerettem bele különösen ebbe a Vikár-féle változatba.
Először is nagyon szeretem a sztori alapfelállását: adott egy kis oláh falu egy gonosz király birodalmában, aki azzal akarja fitogtatni a hatalmát, hogy lehetetlen feladatokat küld az alattvalóinak. (Nincs kimondva, hogy a király milyen nemzetiségű, de azért érződik itt egy kis hátrányos megkülönböztetés is). Hősnőnk egy magyar-oláh vegyes családba született, egyedülálló apa által nevelt lány, akinek vág az esze, és nem retten vissza a király haragjától. Nem a saját tudását fitogtatja és nem flörtöl, hanem a faluját, közösségét próbálja megmenteni. Akkor is magabiztos, amikor az apja már retteg, és ezzel bátorságot önt belé is. Amikor végül maga indul a királyhoz, a közössége támogatja, az ő segítségükkel szedi össze a kellékeket az utazáshoz. A király pedig, végül elismerve a hibáját, nem maga veszi feleségül a lányt, hanem lehetőséget ad neki ahhoz, hogy amikor eljön az ideje, saját maga válasszon olyan férjet, amilyet csak szeretne. Hősnőnk tehát okos, bátor, és önálló, és ebben a környezete is segíti.

Érdekesség

Először nem értettem, hogy a "se úton, se útfélen" feltételt miért teljesíti, ha valaki az út közepén megy, de aztán leesett, hogy a keréknyomok közötti füves csíkról lehetett itt szó.

2019. december 14., szombat

Szívhez szóló tanulságok (Népmesék nyomában a világ körül 147. - Malawi)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körülAki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.


Malawi ​Folktales 1
Veronica Maele
AGLC Press, 2003.

A könyvben tizenöt népmese található, amiket a szerző saját idősebb családtagjaitól gyűjtött. A kötet célja, a bevezető tanúsága szerint, kifejezetten az volt, hogy helyi mesékkel ismertessék meg a gyerekeket, és a tanulságokon keresztül korán megkezdjék a kulturális nevelésüket, ami a hagyományos társadalom átalakulásával megszakadt. A könyvhöz ennek megfelelően tanulási segédlet és fekete-fehér illusztrációk tartoznak.

Fénypontok

Nagyon tetszett Kilapo és a boszorkányok meséje. Kilapo egy beteg (a leírás alapján leprás) fiú volt, akit a saját családja is ki akart tenni a vadonba, de volt egy nagyon jó barátja, aki mindig játszott vele, akkor is, ha csúfolták miatta. A barátja elvitte a többi gyerekkel együtt egy kirándulásra is a hegyek közé, bár Kilapo csak lassan tudott járni, és a többiek nem szóltak hozzá. A gyerekcsapat boszorkányok barlangjába keveredett, és végül Kilapo mentett meg mindenkit a gyors gondolkodásával.
Nagyon szép volt A favágó és a madár meséje, melyben a favágó kinézett magának egy szép sűrű erdőt, de valahányszor kiirtotta egy részét, másnap sohasem találta meg a tisztást. Végül egyszer sikerült meglesnie, ahogy éjszaka egy csodálatos madár jelent meg a fák között, és az énekére visszanőtt a növényzet. A favágó feladta a munkáját, és elköltözött.
Tetszett az a mese is, amelyben egy jószívű madár adott szárnyakat a szöcskéknek, hogy ne kelljen folyton gyalog közlekedniük. Egy másik pourquoi mese azt magyarázta, miért néznek ki úgy a békák, ahogy, és nem úgy, ahogyan az idők kezdetén - amikor még szépséges szarvuk és selymes fehér bundájuk volt.

Kapcsolatok

Legnagyobb meglepetésemre a könyvben szerepelt a tücsök és a hangya egy változata, itt bogárral és hangyával. A tanulság megmaradt - fel kell készülni a szűkös időkre - ám amikor a hangya nem volt hajlandó élelmet adni a felelőtlen bogárnak és gyerekeinek, a szomszéd egér megsajnálta őket, és ellátta élelemmel az esős évszakra.
A piros mangókról szóló mese rokona volt a mi ellopott aranyalmáinknak, csak itt a kisebbik fiú a madárral is kedvesen bánt, és amikor a fivére el akarta venni tőle a szerencsehozó madarat, megjelent a semmiből egy varázsló, és megfenyegette, hogy adja vissza. Akadt ezen kívül egy "szorgos és lusta lányok" mese is.
Nyugat-Afrikából, Ananszi földjéről volt ismerős az a mese, amelyben Gyík úgy szerzett magának (három) feleséget, hogy sikerült kihallgatnia a titkos nevüket. A mese végén váratlan fordulatként mindhárom lány megszökött egy-egy férfival, de Gyík nem bánta - csak azt kívánta, láthassa őket néha, amiért is manapság a gyíkok sokszor osonnak be a házakba.
Megint csak előfordult egy "trükkös meghívás" mese, ahol Teknős és Majom toltak ki egymással, visszatartva a vendégüktől a lakoma lehetőségét; valamint egy hálátlan oroszlán is, akit egy okos Nyúl csalt vissza a csapdába, amiből egy óvatlan füvesember mentette ki.

Hova tovább?
Mozambikba!

2019. december 11., szerda

Fodor Erzsi, a táltos lány (Ribizli a kulisszák mögött 35.)

A júniusi Könyvhétre jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetem, amely harminckilenc mesét tartalmaz a korábbi blogsorozatból. Mivel a könyv mesegyűjtemény (9 éves kortól ajánlott), és nem néprajzi forrás, a sorozat folytatásaként szerdánként a könyvben található mesék hátteréről itt írok a blogon. A mesék részletes forrásait a könyvben megtaláljátok.  

Ez a történet gyakorlatilag nem népmese, hanem hiedelemmonda; a gyűjtőnek még megtörtént esetként mesélték el.

Miről szól?

Egy asszonynak megjósolja egy titokzatos öregember, hogy különleges lánya fog születni: táltos lesz, méghozzá nem is akármilyen. Hamarosan világra is jön a lány, Fodor Erzsi, és míg a legtöbb táltos egy foggal szokott születni, neki két egész sor foga - és különleges képessége - van. Látja a kincseket a föld alatt. Hétévente eljön érte egy szürke paripa, de az anyja mindig elkergeti. Egyszer egy csapat favágó találkozik vele az erdőben, ahová párbajozni megy egy másik táltossal, piros láng képében.

Hogyan készült?

Luby Margit gyűjtötte a mondát Matolcson. A szerkezetét megtartottam, csak színeztem rajta egy kicsit, hogy hosszabb és "mesésebb" legyen ahelyett, hogy pár mondatban összefoglalnák.

Mitől különleges?

Női táltosról viszonylag keveset olvastam eddig, és nagyon klassz volt egy ilyen erős, különleges példával találkozni. Nem csak az szép, ahogyan az (egyedülálló?) anya gondoskodik különleges lányáról, és nevelgeti őt, hanem az is, hogy Fodor Erzsi nagy tudású táltos, de nem mindenható. Látja például a kincset a föld alatt, de ha nem neki szánták, ő maga nem veheti ki, ezért inkább másoknak adja. A táltospárbaj közben is szüksége van némi segítségre. Ez gyakori motívum, szinte minden táltos-mondában szerepel, hogy a vesztésre álló, tűzzé, bikává, kerékké stb. változott jó táltost egy egyszerű arra járó ember megsegíti a harcban, hogy ne a gonosz győzedelmeskedjen. Fodor Erzsi tehát ízig-vérig magyar táltos, annak minden képességével és toposzával.

Érdekesség

Táltospárbaj már fordult elő a kötetben, A sárból gyúrt leány meséjében. Érdemes összehasonlítani a kettőt!

2019. december 9., hétfő

Tengöri Hereberi Atyámuram (Ribizli a kulisszák mögött 34.)

A júniusi Könyvhétre jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetem, amely harminckilenc mesét tartalmaz a korábbi blogsorozatból. Mivel a könyv mesegyűjtemény (9 éves kortól ajánlott), és nem néprajzi forrás, a sorozat folytatásaként szerdánként a könyvben található mesék hátteréről itt írok a blogon. A mesék részletes forrásait a könyvben megtaláljátok.  

Miről szól?

Egy király háborúba vonul, és reggel tükörsima tenger közepén ébred egy szigeten. Arra evez egy öregember, és a partra viszi a királyt - cserébe viszont azt kéri tőle, amiről nem tudja, hogy van otthon. Ez természetesen egy születendő gyerek, Principci, akit tizenkét évesen oda is adnak Tengöri Hereberi Atyámuramnak. Nála szolgál sokáig, egy tavat őriz, amelyikben három hattyú úszkál, az öregember lányai. Idővel beleszeret Agnóba, az egyik hattyúlányba. Amikor azonban megkéri a kezét, Tengöri Hereberi Atyámuram mindenféle lehetetlen feladatokat állít elé, amiket Agnó segít neki megoldani. Amikor még ez sem elég, a két szerelmes titokban megszökik. Agnó szülei üldözőbe veszik őket, de mindig átváltoznak, és sikerül meglógniuk - ám az anya, aki boszorkány, megátkozza Principcit, hogy felejtse el a feleségét, ha hazatér. Principci haza is látogat a szüleihez, Agnót pedig elfelejti. Agnó mindenféle trükkökkel tartja magától távol az udvarlókat, míg végül híre jön, hogy Principci házasodik. Az asszony elmegy az esküvőre, és emlékezteti a férjét, mi mindenen mentek keresztül, csakhogy ekkor már van egy új feleség. A két asszony összedugja a fejét, és megegyeznek, hogy jó lesz egy így is - és attól fogva hármasban élnek boldogan.

Hogyan készült?

Klasszikus, Rózsa és Ibolya típusú menekülés-mese, amiből rengeteg van a magyar hagyományban, de olyan szépen van színezve, és a végén annyira váratlan fordulatot vesz, hogy emiatt került bele ebbe a válogatásba. Két változatát találtam meg, Palásti Annuskáét és Felföldi Józsefét, amelyek nagyon hasonlóak voltak, a kezdés kivételével; ezt színeztem egy kicsit más Rózsa és Ibolya mesék apróbb részleteivel. A neveket ezúttal nem én adtam, az eredeti mesében is így szerepeltek.

Mitől különleges?

Sok Rózsa és Ibolya mesében a lány csak azért szerepel, hogy a hőst segítse a feladataiban. Itt viszont Agnó nagyon is aktív szereplő, saját személyisége és kihívásai vannak. Amikor egyedül marad, gondoskodik magáról, és tesz róla, hogy megfelelően büntesse a három katona zaklatását, akik nem hagynak békét neki, valahányszor piacra megy. Ellenük fordítja a saját elvakult vágyaikat, és bolondot csinál mindhármukból. Ami igazán tetszett viszont, az a mese vége: a két feleség megbeszéli egymás közt, hogy mi legyen most, hogy mindketten összeházasodtak Principcivel. A legtöbb meseváltozatban ilyenkor szoktak jönni a mindenféle pocsék hasonlatok, pl. "ha volt egy lakatom, és meglett a régi kulcsa, pedig már csináltattam újat, akkor melyik kulcsot használjam" - ehelyett azonban itt felelős döntés születik arról, hogy jól van az úgy, ahogy van, miért ne lehetne hármasban boldogan élni. Tessék, poliamor népmese.

Érdekesség

Tengöri Hereberi Atyámuram neve a kun nyelvű Miatyánk kezdő soraiból származik.

2019. december 7., szombat

Történetek szóról szóra (Népmesék nyomában a világ körül 146. - Zambia)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körülAki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.


Folktales ​from Zambia
Texts In Six African Languages And In English
Dorothea Lehmann
Dietrich Reimer, 1983.

A könyv tizenkilenc mesét tartalmaz, melyeket a hatvanas években gyűjtött fel egy német nyelvész, az újonnan függetlenné vált ország nyelvjárásait kutatva. A bevezetőből megismerjük a mesék típusait és nyelvezetét, és a gyűjtés körülményeit; a meséket hangfelvételen rögzítették nyolc különböző bantu nyelven, amit aztán az adott nyelvet anyanyelvként beszélő egyetemista diákok ültettek át írott formába. Megint csak szó esett a mesemondás körülményeiről is, például arról, hogy ha valaki nappal merészelne mesélni, akkor a hiedelem szerint az apja majommá, az anyja pedig zabkásává változik.
A meseszövegek maguk két oszlopban, eredeti nyelven és angol fordításban szerepelnek. Mindegyik mellé odaírták a mesemondó nevét is. A könyvben van bibliográfia és térkép.

Fénypontok

Többször találkoztam már Az önző férj meséjével, de ez most különösen tetszett: Éhínség idején egy család a vadonba költözött, ahol a feleség gondoskodott a gyerekekről, a férj pedig élelemért indult. Talált is egy csomó mézet, de nem osztotta meg a családjával, hiába kérték a gyerekei. Az asszony erre kiment a vadonba, és elejtett egy nagy állatot, de egyedül nem tudta hazavinni és feldolgozni. A falusiak siettek a segítségére, adtak neki a húshoz lisztet és kukoricát, és hogy a közösség így ellátta, az asszony el is vált a férjétől.
Volt egy klasszikus alakváltós mese is, melyben egy vadász oroszlánná változott. A történetben nem volt váratlan fordulat, csupán annyi, hogy a vadász társai összepisilték magukat a félelemtől, de aztán az oroszlánember visszaváltozott, és senkinek nem lett semmi baja.

Kapcsolatok

A varázsgyűrű megint egy Aladdin-történet volt, csak itt az anyós lopta el a gyűrűt a hőstől, és egy patkány és egy sas segített visszaszerezni.
A szarvascsőrű madár és a nyúl meséjéhez már olvastam hasonlót, csak bagollyal; it a szarvascsőrű fenyegette a nyulat, és kényszerítette munkára, állítva, hogy a csőre forró, és le tudja vele égetni a füvet. Egyszer azonban elaludt, és a nyúl rájött az igazságra.

Hova tovább?
Malawiba!

2019. december 4., szerda

Térdszéli Katica (Ribizli a kulisszák mögött 33.)

A júniusi Könyvhétre jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetem, amely harminckilenc mesét tartalmaz a korábbi blogsorozatból. Mivel a könyv mesegyűjtemény (9 éves kortól ajánlott), és nem néprajzi forrás, a sorozat folytatásaként szerdánként a könyvben található mesék hátteréről itt írok a blogon. A mesék részletes forrásait a könyvben megtaláljátok.  

Miről szól?

Térdszéli Katica büszke rá, hogy bárkinek túl tud járni az eszén. A király magához hívatja, és parancsba adja, hogy verje át őt is, hogy bizonyítsa a furfangosságát. Katica munkához is lát, és Ludas Matyi módjára háromszor megszívatja a királyt, aki elismeri, hogy a lány valóban okosabb nála, és az örökösévé teszi.

Hogyan készült?

Bár nemzetközi szinten elterjedt ez a mesetípus, magyarul csak négy verzióját találtam még, és mind a négyből csippentettem egy kicsit a meséhez. Az például sohasem tetszett igazán, hogy a király, aki kész megverni vagy akár megölni Katicát, a végén feleségül veszi, ezért választottam annak a verziónak a befejezését, amelyben a lány inkább az örököse lesz.

Mitől különleges?

Erről a meséről is blogoltam már a korábbi sorozatban. Idézem:
A női trickster ritka jelenség; sok "furfangos lány" általában "megélhetési trickster", vagyis akkor ver át másokat, amikor a szükség úgy hozza, vagy konkrét célja van vele. Térdszéli Katica viszont láthatóan mindenféle haszon vagy ambíció nélkül űzi a kópéságait, csak a hecc kedvéért - és hogy bebizonyítsa, hogy képes rá. Ettől pedig a valódi tricksterek (kópék) illusztris társaságába sorolható.
Katicáról elterjed, hogy bárkinek túl tud járni az eszén, és amikor a király hívatja, vidáman áll a kihívás elébe. Az Illyés-féle szövegben szegény öreg édesanyjának lop mindenféle dolgokat az udvarból, de a szabadkai mesében leginkább csak arra pályázik, hogy a királyi pár agyára menjen. Abban rejlik Katica feminista bája, hogy alaposan a földbe döngöli a királyt aki nem hiszi el, hogy egy lány nála furfangosabb lehet. Előfordul az is, hogy a király (bár maga kezdeményezte a versenyt), amikor rájön, hogy vesztésre áll, megpróbálja megöl(et)ni Katicát, ami tipikusan elcseszett reakció egy figurától, akinek a férfiúi egója sérült, és csak fizikai erőszakkal képes azt helyreállítani. Sajnos van rá példa a való életben is - online viták például sokszor torkollanak fenyegetőzésbe, amikor egy-egy törékeny egójú férfi kifogy a logikus érvekből.
Térdszéli Katica szerethetősen pofátlan karakter, és üdítően szabados sok más női figurához képest. Mély tanulságokat a mese nem nagyon hordoz magában (azon kívül, hogy Yes She Can, And She Just Did), de szórakoztató, és teljes joggal feltüntethető a "példás női mesehősök" sorában. Ha volt már táltos lányunk, harcos lányunk, okos lányunk, túlélő lányunk, és tanult lányunk, akkor a trickster lány sem maradhat ki a felhozatalból.

Érdekesség

A "Térdszéli" névnek semmi köze az ember térdéhez, a "térszéli"-ből származik, a lány lakóhelyére utal.

2019. december 2., hétfő

Az elátkozott testvérek (Ribizli a kulisszák mögött 32.)

A júniusi Könyvhétre jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetem, amely harminckilenc mesét tartalmaz a korábbi blogsorozatból. Mivel a könyv mesegyűjtemény (9 éves kortól ajánlott), és nem néprajzi forrás, a sorozat folytatásaként szerdánként a könyvben található mesék hátteréről itt írok a blogon. A mesék részletes forrásait a könyvben megtaláljátok.  

Miről szól?

Egy szegény ember megözvegyül, és egyedül marad a tizenkét fiával. Amikor a fiúk felnőnek, meggyőzik az apjukat, hogy házasodjon meg újra; az új feleségnek hamarosan kislánya is születik, Örzsike, akit a fiúk mindennél jobban szeretnek. Amikor Örzsike megbetegszik, a fiúk elindulnak gyógyírért, de olyan sokáig késlekednek, hogy az apjuk megátkozza őket, változzanak darumadárrá. A tizenkét daru elhozza a gyógyírt, majd eltűnnek. Amikor Örzsike felnő, elindul megváltani a testvéreit az átoktól, messzire utazik, sok kalandot él át, és még egy barátnőre is szert tesz, mielőtt hazatérne a tizenkét fivérrel együtt.

Hogyan készült?

Ez a mese sokaknak lehet ismerős: rengeteg változata léteik hollókkal, hattyúkkal, varjakkal, a magyar hagyományban is sok helyen gyűjtötték. A saját verziómat a kedvenceimből válogattam össze, öt különböző szövegből, közöttük Jóni Ferenc, Bodnár Bálint, és Borbély Mihály meséiből.

Mitől különleges?

Először is nagyon örültem, hogy találtam olyan meseváltozatot, amelyben mozaikcsalád szerepel, ráadásul olyan, amelyikben a féltestvérek szeretik egymást, és a mostoha sem gonosz. Tetszik, hogy a fiúk figyelnek az apjukra, és ők biztatják, házasodjon újra, hogy ne legyen magányos, ahelyett hogy népmesei módon a megkérdezésük nélkül hozna mostohát a házba. Az is nagyon tetszett, hogy a fiúk nem azért vannak megátkozva, mert "rosszak" vagy "zajosak", hanem pont, mert segíteni akarnak (csak még nem sikerül nekik olyan fényesen). Az apjuk nem dühből átkozza meg őket, hanem elkeseredettségében hoz rossz döntést, amikor a lánya életét félti.
És természetesen emellett ott van még a női főhős, női segítőkkel - a mesemondó anyókával és a rablók házában szolgáló lánnyal.

Érdekesség

A kedvenc pillanatom a mesében, amikor az Örzsikét segítő anyóka "fürgén felkúszik" a háza mellett álló pálmafára... a szerkesztés folyamán felmerült, hogy miért van egy magyar mesében pálmafa, de mivel nem én találtam ki, megtartottuk kuriózumként :)

2019. november 30., szombat

Malacorrok és fura madarak (Following folktales around the world 145. - Zimbabwe)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körülAki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.


Shangani ​Folk Tales
A collection of Shangani folk stories
C. Stockil & M. Dalton
Longman Zimbabwe, 1987.

A könyvben harminc mese szerepel, mindenféle bevezető vagy kommentár nélkül, a zimbabwei shangani (tsonga), bantu eredetű néptől. Ennek a népnek nagyobb része Mozambique-ban és Dél-Afrikában él, a létszámuk csak körülbelül ötezer Zimbabwe területén.



Fénypontok

A mesék hőse (avagy antihőse) Nwapfundhla, a Nyúl volt, aki ízig-vérig trickster. Sok történetben eléggé durva dolgokat csinált, más mesék viszont nagyon mókásak voltak. Tetszett a kútról szóló történet például, ahol Nyúl nem vett részt a közösségi kútásásban, de aztán elkezdett vizet lopni belőle, egészen addig, amíg Chibodze, a Teknős, saját páncélját kátránybábunak használva meg nem fogta. Trickster ellen tricksterrel a legjobb védekezni.
Bájos volt az a mese, amely megmagyarázta, miért rövid a varacskos disznó orra, miért hosszú az elefántcickány orra, és miért széles a lappantyú csőre (varacskos leesett egy fáról és beverte az orrát, a másik kettő pedig nevetett rajta). Egy másik mese szerint Khumba, a malac orra azért tömpe, mert megpróbálta utánozni a villásfarkú szalakóta (van ilyen, ld. a képen) párzási táncát, amelyben magasra repül, bukfencezik, majd lezuhan, és az utolsó pillanatban ismét felível. Akkoriban a malacok még tudtak repülni, de Khumbának nem ment a dolog túl fényesen, és az első próbálkozásnál az orrán landolt. Azóta nem repül. Hasonlóan bájos volt a mese arról, hogyan szerezte a varacskos disznó a farkát - Isten csinált minden állatnak farkat, de Elefánt kettőt vett a kupacból (egyet elölre, egyet hátulra), így a varacskosnak nem maradt. Bánatában kiásott egy kis gyökeret, azt ragasztotta fel, ezért van azóta is rövid, égnek álló farka.

Kapcsolatok

Nganga, a kígyó történetét más mesemondóktól sokszor hallottam már; egy beteg emberhez kígyó-orvost kell hívni, de mindenki elmenekül az óriáskígyó elől, kivéve a legkisebb gyereket, aki hagyja, hogy a vállára tekeredjen, és hazaviszi a beteghez.
A madarak itt is király választottak, csak itt az ökörszem helyett a szuahéli drongó nyerte a versenyt azzal, hogy a sas hátán ülve tovább repült nála.
Az ügyeletes trickster, mint említettem, Nwapfundhla volt, a Nyúl. Közte és Pávián között zajlott le például az a róka-és-gólya mese, ahol kölcsönösen megvendégelték egymást, csak épp egyikük sem jutott kajához a másiknál. Szintén ő oldotta meg a helyzetet, melyben a Pávián vendégségbe hívott minden állatot, majd útközben sorra megszívatta őket, hogy ne ehessenek a vendéglakomából, és ő futott versenyt Teknőssel is (és természetesen veszített). Szintén ő vette rá az elefántot és a vízilovat, hogy kötelet húzzanak.

Hova tovább?
Zambiába!

2019. november 27., szerda

A szépen zengő palikánmadár (Ribizli a kulisszák mögött 31.)

A júniusi Könyvhétre jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetem, amely harminckilenc mesét tartalmaz a korábbi blogsorozatból. Mivel a könyv mesegyűjtemény (9 éves kortól ajánlott), és nem néprajzi forrás, a sorozat folytatásaként szerdánként a könyvben található mesék hátteréről itt írok a blogon. A mesék részletes forrásait a könyvben megtaláljátok.  

Egy kicsit felpörgetem az eseményeket ezzel a sorozattal, és heti két bejegyzést fogok írni, mert hamarosan új sorozat indul a blogon :) De előtte még hátravan néhány nagyon klassz mese, mint például a mai...

Miről szól?

Egy okos királylánynak sok kérője akad, köztük három királyfi-testvér is, akik azt állítják, semmihez sem hasonlítható varázslatos palotájuk van az erdőben. A királylány elhatározza, hogy a saját szemével akarja látni, és éjszaka kiszökik, hogy megkeresse a palotát. Meg is találja, végigjárja az összes szobáját, miközben egy hang többször figyelmezteti, hogy fusson az életéért. Végül megtalálja az utolsó szobát, ahol egy rejtett verem van, és rájön, hogy a királyfiak rablók, akik királylányokat fosztanak ki és löknek a verembe. Hajszál híján csak, de sikerül megmenekülnie, hazarohan, fellármázza az őrséget, és a királyfiakat elfogják.

Hogyan készült?

A mesének több verziója is létezik, és a felgyűjtött szöveget többen át is dolgozták azóta. A mese magja a Vajdaságból származik. Egyike azon meséknek a könyvben, ahol úgy döntöttem, nem adok nevet a hősnek, mert valahogy fontosabbnak éreztem, hogy ő egy királylány, aki nem-királylányos dolgokat művel.

Mitől különleges?

Ez volt a második mese, amiről annak idején blogoltam a régi sorozatban. Nagyon szeretem, mert okos, talpraesett, és bátor lány hőse van, aki nem hisz el "bemondásra" azt, amiről a saját szemével is meg tud győződni. Hallgat a megérzéseire, nem menekül el a kihívások elől, és szerethetően kíváncsi is egyébként (ami ritka tulajdonság a népmesei királylányok körében, vagy ha megjelenik, általában büntetés jár érte, lásd Csipkerózsika). A másik nagy kedvenc mozzanatom a történetben az, hogy amikor sárosan-rémülten hazakeveredik, és jelzi, hogy baj van, az apja gondolkodás nélkül hisz neki, és az egész udvar felsorakozik a parancsára. Senki sem kérdőjelezi meg, igaz-e, amit mond, és senki sem áll le vitatkozni ahelyett, hogy tennék, amit parancsol nekik, hogy időben felkészüljenek a közelgő veszélyre. A történet végén a királylány természetesen bizonyítékát is adja, hogy igazat beszél, de mégiscsak üdítő látni, hogy senki sem fogja a(z amúgy daliás és udvarias) királyfiak pártját, mondván, hogy de olyan kedves embernek tűnnek...

Érdekesség

Amikor Amerikába jártam egyetemre, mesemondóként kellett, hogy legyen halloweeni repertoárom - az amcsi mesemondók ugyanis október folyamán kapják a legtöbb felkérést, általában félelmetes történetek mesélésére. Szerettem volna, ha kerülnek magyar mesék ebbe a repertoárba, így bukkantam rá többek között a Pelikánmadárra is. Külföldi közönségekkel is remekül működik.

2019. november 25., hétfő

A szegény asszony és a sárkány (Ribizli a kulisszák mögött 30.)

A júniusi Könyvhétre jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetem, amely harminckilenc mesét tartalmaz a korábbi blogsorozatból. Mivel a könyv mesegyűjtemény (9 éves kortól ajánlott), és nem néprajzi forrás, a sorozat folytatásaként szerdánként a könyvben található mesék hátteréről itt írok a blogon. A mesék részletes forrásait a könyvben megtaláljátok.  


Miről szól?

Egy idős cigány házaspár téglavetésből keresi a kenyerét, és bár nagyon szegények, boldogan élnek és szeretik egymást. Egy napon valaki megpróbálja elrabolni a tégláikat, és amikor szembeszállnak vele, megtámadja apókát. Apóka a botjával védekezik, de a helyszínre érkező emberek mindebből csak annyit látnak, hogy ő támadott, és a bíró parancsára apóka börtönbe kerül. Anyóka elindul kiszabadítani, hiába próbálják visszatartani, mert a városba vezető út veszélyes erdőn keresztül halad. Anyóka mégis nekivág, útközben mellesleg megöl egy huszonnyolc fejű sárkányt, és amikor a városiak megtudják ezt, hálából igazságot szolgáltatnak apókának, és szabadon engedik.

Hogyan készült?

Kolompár Judit Szedva nagysallói mesemondó meséje, Sáfár Sándor gyűjtéséből. A cigány mesehagyományban több hasonló, sárkányölő-férjkiszabadító mesével találkoztam már, egyikükről blogoltam is a régi sorozatban. Ezen a szövegen igazából nem is nagyon volt mit kifésülni, nagyon szép kerek történet, megkapó részletekkel.

Mitől különleges?

Nagyon sok szeretni való mozzanat van ebben a mesében. Az idős pár, akik még mindig szerelmesek egymásba; az igazságtalanság pontos ábrázolása; vagy a tény, hogy a történet hőse egy anyóka, aki halált megvető bátorsággal vág neki a rengetegnek, hogy kiszabadítsa a férjét. Női sárkányölők léteznek más hagyományos mesékben is (többen, mint gondolnánk), de olyat ritkán találni, ahol a szörnyeteget nem fiatal lány vagy harcias amazon, hanem egy anyóka győzi le. Jó látni, hogy nem csak fiatalok lehetnek aktív, hősies szereplői a meséknek, és egy anyókának nem kell feltétlenül a bölcs segítő vagy a gonosz boszorkány szerepkörébe szorulnia.
Különösen szépen adja át a mese az előítéletek mibenlétét is. Az idős pár kemény munkával elkészített tégláit valaki el akarja lopni, és amikor apóka rászól, gúnyolódik és erőszakot alkalmaz - ám a botrány csak akkor szabadul el, amikor apóka önvédelemből visszaüt. Amikor aztán megjelenik a törvény a színen, végül apókát csukják le, és nem a tolvajt - a mese nem szűri le, pontosan miért, de gyerekek számára is érződik belőle, hogy itt igazságtalanság történt, a törvény képviselői nem végezték jól a munkájukat. Anyóka ezzel ellentétben nem karddal a kézben indul apókát kiszabadítani, békésebb eszközökhöz folyamodik - csakhogy útközben megtámadja a sárkány, akit saját erejéből legyőz (a hajával kötözi meg), és így olyan új rangot ér el az emberek szemében, hogy rögtön hallgatnak a szavára, és teljesítik a kérését. Ironikus, hogy apókának így sem szolgáltatnak igazat, de "fizetségül" a sárkányölésért szabadon engedik. Az igazságot végül nem a törvény, hanem a közösség adja meg azzal, hogy pénzt gyűjtenek össze az idős házaspár segítésére. Szó szerint kipótolják, ami hiányzott a jóvátételből, hogy kerek legyen a történet.

Érdekesség

Huszonnyolcfejű sárkánnyal ritkán találkoztam eddig, pedig ha belegondol az ember, van értelme - négy darab hétfejűből áll össze...

2019. november 24., vasárnap

Játék a földgömbbel: Egy ország, egy mese

"Gyere, ülj le mellém! Pörgesd meg a földgömböt, tedd rá az ujjad, és állítsd meg valahol.
Amelyik országra rámutatsz, oda repítelek egy történet szárnyain!"

Már nagyon régóta reklámozom és tesztelgetem ezt a mesemondó műsort, sőt, tulajdonképpen a Népmesék nyomában a világ körül kihívást is ezért kezdtem el csinálni - de, lássatok csodát, ez volt az első alkalom, hogy konkrétan meg is rendelték tőlem! Nagy izgalommal készültem az Óbudai Platán Könyvtárba, hogy meglássam, élesben is tudok-e bárhonnan mesét mondani, ahol rábök valaki a földgömbre.

Tudok.


A Platán Könyvtár nagyon barátságos helyszín, ahol kedves könyvtárosok fogadtak; volt alkalmam dedikálni a könyveimet, kaptam finom teát, és már be is volt rendezve a szoba a mesemondáshoz, kis székekkel és földgömbnek való asztalkával (a földgömböt én vittem magammal, és bár elsőre csak olyat találtam, amin még Szovjetunió volt, végül sikerült Győrben előásnom egyet, amelyik legalábbis a kilencvenes évek közepére datálható). Amikor megérkeztek a gyerekek, kettesével jelentkezhettek önként, az egyikük pörgetni, a másikuk pedig rábökni. A műsorban hivatalosan kétszáz mese szerepel, minden önálló országhoz egy, plusz néhány bónusz az óceánokhoz és nagyobb tengerekhez, meg egyes országok látványosan kilógó területeihez (pl. Grönland, Hawaii, stb.). Elárulom, hogy Jolly Joker-mesékkel is készültem, ha hirtelen kihagyna az agyam valamelyik történetnél - ezek a mesék a hozzájuk tartozó népeknek, vagy népszerű típusuknak köszönhetően nagyobb területeket is képesek lefedni, ha szükség van rájuk (pl. Törpeszarvas ügyel Malajziáért, Bruneiért, és Indonéziáért).

Visszafojtott lélegzettel figyeltem, hol landolnak majd a gyerekek.

Ahhoz képest, hogy arra számítottam, hogy 97%-ban az óceánra fognak bökni (és fel is készültem mesékkel), kis segítőtársaim nagyon lelkiismeretesen bemérték maguknak a szárazföldeket, és igyekeztek azokat eltalálni. Elsőre pont Indiát sikerült, ami mesemondói szempontból elég egyszerű eset, sok indiai mesém van. Hogy rövidebbet válasszak (nem csak a kicsi gyerekek miatt, hanem azért is, mert ez a műsor akkor mókás, ha sokat pörgetünk benne), arról meséltem, hogy régen az elefántok tudtak repülni, és jól elkacarásztunk azon, hogy ez mennyi bajjal járhatott. Az élénk felütés után a következő delikvensnek sikerült valahová a belső-ázsiai hármas határra böknie, amit közös megegyezéssel Tádzsikisztánnak nyilvánítottunk. Hálát adtam gondolatban a Berkeley-i Selyemút-ház lelkes mesemondó csapatának, akik bőségesen elláttak engem belső-ázsiai mesékkel. Ráadásul a gyerekeknek sikerült véletlenszerűen belőniük a saját korosztályukat is: a tádzsik mese egy nagyon mókás kis történet egy öreg házaspárról, akik véletlenül medvebarlangba tévednek, és végül ők ijesztik meg a medvéket és nem fordítva.
Belső-Ázsia után pörgött a földgömb tovább, és Koreában kötöttünk ki (az ujjacska mind Észak- mind pedig Dél-Koreát lefedte, a népmesék pedig ritkán tesznek különbséget). Itt alkalmam volt elővenni egyik régi nagy kedvencemet, a Mesék Szellemeit, amelyből megtudtuk, miért jó az, ha a mesék szabadon utaznak a világ körül. A gyerekek nem csak lelkesen szurkolták végig a mesemondó kalandjait, de ráadásul a végén le is vonták a tanulságot: "Te is ezért mesélsz most nekünk!"
A régi kedvenc után, legnagyobb örömömre, új kedvencet is avathattam: mintha olvasott volna a gondolataimban, az egyik kislány eltalálta Ugandát, ahonnan éppen a napokban olvastam egy zseniálisan jó sztorit. A történetben szereplő király saját állatkertet létesít, de az állatok csak sínylődnek benne. Ezen a ponton elbeszélgettünk a gyerekekkel, hogy mikor jó egy állatkert az állatoknak - olyan okos dolgokat mondtak, mint például "kapnak rendesen enni", "van elég helyük", "nincs túl sok ember", és "megvannak az elengedhetetlen létszükségleteik" (helló, Herminone Granger). A király a mese végére megszereti az érintetlen természetet, és szabadon engedi az állatait. Nagyon klassz mese, állandó darab lesz a repertoáromban.
Az utolsó körben egy kisfiú az USA-ra, ezen belül is Floridára bökött. Kihasználtam az alkalmat, hogy elmeséljem Az ördög és a gezerigók mókás és megható történetet. Az egyik kedvenc mesém, a Hősök és pimaszok könyvbe is beválogattam.

Szerencsés, változatos műsor alakult ki a nagy földgömbpörgetésből, és részemről remekül éreztem magam; a gyerekek lelkesek voltak, végtelenül okosak, és szívvel-lélekkel beleélték magukat a mesékbe. A szívem csücske ez a játék. Remélem, sok helyre lesz még alkalmam elvinni magammal...

2019. november 23., szombat

Tricksterek a bozótosban (Népmesék nyomában a világ körül 144. - Botswana)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körülAki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.


Bushman ​folktales
Oral traditions of the Nharo of Botswana and the /Xam of the Cape
Mathias Guenther
F. Steiner Verlag Wiesbaden, 1989.

A kötet két san (bushman) népcsoport történeteit tartalmazza, melyek közül az egyik, nharo nevezetű csoport Botswana területén él. Az ő történeteiket a szerző 1968 és 70 között maga gyűjtötte fel, míg a xam meséket múlt század eleji archív forrásokból vette át. A könyv a változatokat is számolva 78 nharo és 16 xam mesét tartalmaz. Bár a két népcsoportot 1000 kilométer és nyelvi különbség választja el (ráadásul a xam törzs a 19. század végén eltűnt), a történeteik mégis egy hagyományt, közös mitológiát alkotnak.
A bevezető hosszú oldalakon keresztül ismerteti a bushman társadalmat, életmódot, szájhagyományt, és a gyűjtés körülményeit. A nharo történeteket tizennégy férfi mesemondótól gyűjtötték; a nők nem álltak szóba a (férfi) gyűjtővel, és az meg is jegyzi, hogy ez valószínűleg a meséken is tükröződik. A bevezető részletesen bemutatja az egyes mesemondókat, a bushman mitológiát és vallást, és a történetek főbb szereplőit. Emellett minden meséhez részletes bevezetők, megjegyzések, és párhuzamok tartoznak, amik sokszor terjedelmesebbek, mint maga a meseszöveg. A legtöbb történet sajnos európai olvasónak még a magyarázattal együtt sem volt túl könnyű olvasmány.

Fénypontok

Nagyon érdekes volt sok változatban olvasni A nyúl és a hold mítoszát, mert az összesből együtt bontakozott ki darabonként a valódi történet. Eleinte csak azt tudtuk meg, hogy a Hold halhatatlanságot akart adni az embereknek, de a nyúl rossz üzenetet adott át nekik, és ezért halandók lettek. További verziókból kiderült, hogy a nyúl nem maga volt a hírnök, hanem eltérítette az igazi hírnököt... végül pedig fény derült arra is, hogy bosszúból tette, mert a Hold-öregember a kunyhójába csalta és megerőszakolta.
A feleségrablós történetek visszájára fordított változata volt A strucc és a nyársas antilop meséje, melyben egy öreg strucc-asszony kiszemelt magának egy jóképű antilopférfit, elrabolta magának, és a többi féltékeny asszonynak tervet kellett kieszelnie, hogyan lopják vissza a fickót.


Kapcsolatok

Összehasonlító jelleggel szerepeltek olyan szövegek is a könyvben, amelyek bibliai történeteket meséltek újra helyi ízekkel. Ádám és Éva mítoszában például amikor Isten kereste az emberpárt az alma megevése után, és rájuk bukkant, így szólt: "Nem mondtam, hogy meg foglak ölni titeket, csak azt, hogy ne egyétek meg, mert az rossz dolog." És visszafogadta őket. Nem ez volt az egyetlen bibliai vagy európai jellegű történet a könyvben. A nharo mesélők előszeretettel tanultak új meséket a fehér telepesektől; még egy Grimm mese is felbukkant az ökörszem és a sas versengéséről, helyi madárfajokkal pótolva.
Megint előkerült az állatok versenyfutásának meséje, ezúttal strucc és teknős között. Az egyik változat még azt is hozzátette, hogy a sok ide-oda futástól lettek olyan soványak és szálkásak a strucc lábai.
A tricksterek egész fejezetet kaptak a könyvben, és ennek megfelelően több is volt belőlük. Az egyik ügyeletes trickster egy Bi nevű apró figura volt, aki sok trickster-társához hasonlóan azzal tűnt ki, hogy ellopta a tüzet - ezúttal a struccok népétől (más verziókban viszont strucc-asszonyok lopták el a tüzet a strucc-férfitól). Az állatok közül Nyúl és Sakál voltak a bajkeverők; az utóbbi játszotta el például a lovaglós trükköt Oroszlánnal és Oroszlán feleségével; ő ragadt hozzá zöldséglopás közben a kátránybábuhoz; és ő öntötte el a megmentett mérgeskígyó dilemmáját is, megmentve ezzel Róka életét. A humanoid trickstereket Bi-n kívül a khoisan Szemek-a-lábujjak között képviselte, valamint Pate, akinek az egész testén lábujjak nőttek, és erősen tizennyolcas karikás testvére, Pisamboro.

Hova tovább? 
Zimbabwéba!

2019. november 20., szerda

A farkas és a kisleány (Ribizli a kulisszák mögött 29.)

A júniusi Könyvhétre jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetem, amely harminckilenc mesét tartalmaz a korábbi blogsorozatból. Mivel a könyv mesegyűjtemény (9 éves kortól ajánlott), és nem néprajzi forrás, a sorozat folytatásaként szerdánként a könyvben található mesék hátteréről itt írok a blogon. A mesék részletes forrásait a könyvben megtaláljátok.  

Ezt a mesét egyszer feldolgoztam a régi sorozatban, aztán elfeledkeztem róla, aztán az Adattárban megint találkoztam vele.

Miről szól?

Tulajdonképpen A kismalac és a farkasok című mese egy változata, csak kismalac helyett kislánnyal. Egy kislány egyedül él az erdőben, magáról gondoskodik. Egészen addig nincs is semmi gondja, amíg télen egy éhes farkas szemet nem vet rá. A lány először lúggal önti le a körülötte ólálkodó ragadozót, majd amikor a farkas visszatér a falkájával, hogy felfalják, egy fára menekül előlük, és eljátssza a klasszikus "forró vizet a kopaszra!" trükköt.

Hogyan készült?

Bár a kismalacos verzió sok szövegváltozatban, sok könyvben megtalálható, a lány főhőst csak Dékány Rafael alföldi gyűjtéséből ismerem.

Mitől különleges?

Vagy egy női hősünk, egy kislány, aki magáról gondoskodik, és meg is van elégedve ezzel. Nem elveszett, nem elüldözték, nem eltévedt, hanem az erdőben él, talpraesett, megvan a magához való esze, és nem retten meg a farkastól sem. Nem vár senkire, hogy megmentse őt; felmászik egy fára, és még husángot is visz magával, hogy meg tudja védeni magát. Egyszerű mese, de izgalmas főszereplő.

Érdekesség

Csak mutatom, hogy az 1800-as évek végén jegyezték le a mesét, ilyen szép kézírásos verzióban találtam meg:


2019. november 17., vasárnap

MythOff Budapest: Bestiárium

Eljött az ősz, és vele egy újabb budapesti Mítoszok Csatája! Immár megszokott helyünkön, a Premier Kultcaféban gyűltünk össze, hogy mítoszokat meséljünk élőszóban felnőtteknek (bár ezúttal a közönségben ült három nagyon lelkes gyerek is, szülői felügyelet és beleegyezés mellett). Az est a Bestiárium címet viselte, mely mindenféle mitikus és létező lényekről szóló történeteket foglalt magába. A téma nem csak minket hozott lázba: ismét több, mint hetven csodálatos hallgató ült a közönség soraiban.

Az est, Nagy Enikő kiváló hoppmesteri tevékenységének köszönhetően, az alábbi rend szerint zajlott:

Első kör: Bestiák a családfán
Ebben a körben olyan történetek szerepeltek, amelyekben a természetfeletti lények a család részét alkották. Elsőként Varga-Fogarasi Szilvia mesélt, aki újdonsült anyaként tért vissza a MythOff csapatba némi szünet után; a görög mitológia teremtéstörténetét hozta el nekünk titánokkal, erünniszekkel, mindenféle egyéb mitikus szörnyalakkal. A másik sarokban a japán mitológia foglalt helyet, Hajós Erika előadásában, aki egy vadász és egy rókatündér bús, természetfeletti szerelméről mesélt.
A szavazókérdés: Melyik mítosz alapján alapítanál szívesebben zenekart?
A győztes: A japán mitológia, és a Rókabunda-bűz nevű punk zenekar

Második kör: Női bestiák
Ebben a körben két olyan történet került párba, amelyben nők változtak át - ráadásul mindkettő a görög mitológiából. Klitsie-Szabad Boglárka Medúsza történetét mesélte el nekünk kiváló humorral és szédületes tempóban, Bumberák Maja pedig Arakhné mítoszát adta elő lírai, csodaszép szavakkal. Jó volt kettejüket egy körben, egymás mellett látni.
A szavazókérdés: Mit vállalnál el inkább, Medúsza legyőzését, vagy egy versenyt Athéné ellen?
A győztes: Mindenki Medúszával küzdene meg inkább

Harmadik kör: Bestiák a vadonban
Az utolsó körben olyan történeteket meséltünk, melyekben az emberek léptek át az állatok világába. Elsőként én kerültem sorra; egy Salamon-szigeteki mítoszt meséltem egyik kedvenc mitikus lényemről, a Bungurungururól (az előadást itt meg is nézhetitek a YouTubeon). A kört Stenszky Cecília zárta, aki pedig egy hanti mítoszt hozott egy medveként újjászületett asszonyról, és a Medve csillagkép születéséről.
A szavazókérdés: Mit ültetnél a kertedbe inkább, Salamon-szigeteki páfrányt vagy hanti cirbolyafenyőt?
A győztes: Salamon-szigetek

A győztes mítoszok mesélői kézzel festett bögréket kaptak Enikőtől - mindegyik bögrén más és más mitikus lény volt látható. A negyedik bögrét kisorsoltuk a közönség tagjai között. És a jó hír: Már azt is tudjuk, mikor lesz a következő MythOff! Írjátok be február 12-ét a naptárba, szerelmes mítoszokat fogunk mesélni :)


2019. november 16., szombat

Varázslatos átváltozások (Népmesék nyomában a világ körül 143. - Eswatini)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körülAki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.


Fairy ​tales from South Africa
E. J. Bourhill · J. B. Drake
Macmillan & Co., 1908.

A könyvben húsz mese található; ezek közül tizenkettő szvázi eredetű, a többi zulu, vagy egyéb környező népek meséi (a könyv eléggé elavult, mert bár az egyes meséknél feltünteti a népeket, általában összefoglalóan "kafir"-ként hivatkozik rájuk, ami egy gyarmati időkből származó pejoratív kifejezés). A kötet elsősorban gyerekeknek szóló mesegyűjtemény, ennek megfelelően a bevezetője is (európai) gyerekek számára érthető módon mesél a dél-afrikai szokásokról, életmódról, és mesemondó hagyományról. A fordítás néhol látványosan irodalmi, és eurocentrikus szavakat használ (pl. "tündér" és "királykisasszony"), de a mesék maguk ettől nem csorbulnak. A könyvet szépen festett illusztrációk díszítik.

Fénypontok

Setuli, a Madarak Királya epikus történet egy siket fiúról, akiből bátorsága és kíváncsisága jutalmaként a madarak királya válik. Madár-seregével új földeket fedez fel, szörnyeket győz le, embereket ment meg átkoktól, és végül új otthont talál a népének egy termékeny völgyben. Hasonló hangulata volt, mint az Európából ismert hőslegendáknak. Szintén madár-harcosok voltak a hősei A kakas városa című történetnek, amelyben eltévedt katonák egy elátkozott várost találtak; az arany kakassá változtatott törzsfőnök elárulta nekik, hogy addig nem változhat vissza, amíg le nem győz egy nála erősebb uralkodót. Amikor aztán a katonák főnöke megpróbálta kirabolni a kakasvárost, a madarak jól megverték őket, és megtört az átok...
Átváltozás játszotta a főszerepet Az elvarázsolt szarvas meséjében is, ahol egy lányt boszorkánysággal vádoltak meg, mert az esküvőjére leölt bika emberré, majd szarvassá változott. Miután senki sem akarta feleségül venni, a vadonba tévedt, ahol ismét találkozott a szarvassal, és segített neki végleg emberré lenni.
Meglepően kedves fordulatot vett A természetellenes anya meséje (a pocsék cím ellenére). Egy asszonyt elüldözött a fia, mert titokban viselte a ruháit és megette az ételét. Olyan vizet kellett keresnie, amiből soha nem ittak állatok - de végül pont az állatok voltak azok, akik kedvesen fordultak feléje, és így kölcsönösen megmentették egymást. Szintén felemelő volt A három kis tojás, amelyben egy bántalmazott asszony megszökött a férjétől a két kicsi gyerekével, és mindenféle kalandokon keresztül, szörnyeket legyőzve, három beszélő tojás segítségével végül királynővé vált.
Sötét, mégis lenyűgöző volt Semai-mai, a kannibál király története, akit egy tündér természetfeletti erejű kutyává változtatott, és az átok csak akkor törhetett meg, ha hűségesen szolgálta a gazdáját. A kutya, bár emberhúson élt, végül talált egy gazdát, akit megszeretett és segített... egy darabig, de aztán megint feléledt benne a gonoszság, és felfalt mindenkit. A mese végén egy bölcs törzsfőnök legyőzte a természetfeletti erejű kutyát, aki azonban nem halt meg, hanem egyszerűen sima kutyává változott, és elköltözött egy másik kannibál király udvarába, ahol boldogan élt...

Kapcsolatok

A tündérbéka meséje sokban hasonlított az európai Békakirályra, csak itt a béka többször is megmentette a királylányt, akit először a saját testvérei akartak eltenni láb alól, aztán egy rettenetes szörnyeteg. A béka egy ideig még a hasában is hordozta a lányt, hogy biztonságban legyen. A mohazöld királylány a mi Pirosmalacunkhoz volt hasonló; nagyon szép verzió, amelyben nem csak az derül ki, honnan szerzett a gonosz apa mohazöld szörnyeteg-bőrt, hogy elrejtse nem szeretett lányát, de ráadásul a lány kedvelt testvére nem gonosz, hanem jószívű, és végül ő is megtalálja a boldogságát. Itt is volt elcserélt menyasszony, emberbőrbe bújt szörnyeteggel aki emberevő farkat rejtegetett a szoknyája alatt.

Hova tovább?
Botswanába!

2019. november 13., szerda

Igazmondó Lőrinc Vitéz (Ribizli a kulisszák mögött 28.)

A júniusi Könyvhétre jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetem, amely harminckilenc mesét tartalmaz a korábbi blogsorozatból. Mivel a könyv mesegyűjtemény (9 éves kortól ajánlott), és nem néprajzi forrás, a sorozat folytatásaként szerdánként a könyvben található mesék hátteréről itt írok a blogon. A mesék részletes forrásait a könyvben megtaláljátok.  

Ez az egyik olyan mese, amit már szerkesztés közben, az utolsó pillanatban csúsztattam be a kéziratba, és nagyon örülök, hogy lett helye a gyűjteményben.

Miről szól?

Egy bölcs (Mátyásnak nem nevezett) király országjáró körútra indul a távoli Kárpátok vidékére, ahol régen nem járt már uralkodó. Útjára elkíséri leghűségesebb vitéze, Igazmondó Lőrinc, aki szeret mindent a saját szemével látni. A király három helyen áll meg, és mindhárom helyen igazságot tesz zsarnokoskodó földesurak és kizsákmányolt szegény emberek között. Az egyik helyen például a kaloda működését demonstrálják számára a büszke tisztviselők egy öregasszonyon és egy tizenhat éves lányon. Kiderül, hogy az öregasszony fát lopott az erdőből, hogy főzni tudjon, a lány pedig szembeköpte a grófot. Amikor Lőrinc kideríti, hogy a gróf azért lett szembeköpve, mert fogdosta a lányt, a király igazságot tesz: az öregasszonynak joga van a tűzifához, a lány pedig nyugodtan pofozzon fel bárkit, aki fogdosni merészeli.

Hogyan készült?

Pályuk Anna meséje, különleges és nagyon szórakoztató. Vannak más "Igazmondó vitéz" című mesék is, de azoknak teljesen más szokott lenni a története. Ezen a mesén egyébként változtatni is alig kellett, nagyon szép kerek szöveg volt.

Mitől különleges?

"Neked, lányom, pedig nemcsak azt engedem meg, hogy szembeköpj bárkit, aki akaratod ellenére ölelgetni próbál, de parancsba adom, hogy pofozd is fel!"
Ennyi.
(Ebből is látszik, hogy igenis van olyan népmese, ami aláhúzza a beleegyezés fontosságát, és azt, hogy engedély nélkül bárkit fogdosni nem elfogadható, még méltóságos uraktól sem.)

Érdekesség

Ez a mese Pályuk Anna szülőföldjén, Kárpátalján játszódik, és sok személyes érzés, tapasztalat, és nagyon mély igazságérzet rejtőzik benne.

2019. november 9., szombat

Lánynak lenni nem egyszerű (Népmesék nyomában a világ körül 142. - Lesotho)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körülAki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.


Tales from the Basotho
Minnie Postma
University of Texas Press, 2014.

A könyvben huszonhárom mese szerepel, melyeket sesotho nyelvről először afrikaans-ra, majd angolra fordítottak. Az ország kultúrájával és a basotho mesemondó hagyománnyal a fordító előszavából ismerkedhetünk meg; azt is megtudtam többek között, hogyan lehet rendet tenni a sok név között: Lesotho az ország, sesotho a nyelv, mosotho az ország lakója, basotho pedig a többes szám az emberekre és egyben melléknév is. A meséket egy fehér afrikai nő, Minnie Postma gyűjtötte gyermekkorától fogva eredeti nyelven, és mesélte újra felnőttként és folkloristaként. A mesék nyelvezete megtartotta a szóbeliség ritmusát és ízét, amitől a szövegek nagyon élvezetesek lettek. A könyv végén típus- és motívummutató, valamint bibliográfia is van.

Fénypontok

A kedvenc mesémet a könyvből már régóta ismertem: A sötétben fénylő nanabolele történetében egy lány egyedül neveli a két öccsét, akik felnőtté válásuk alkalmából a sötétben fénylő vízisárkányok bőréből akarnak ruhát. A lány útnak is indul egy csapat emberrel, sokáig keresi a sárkányok lakhelyét, leszáll egy folyó mélyére, és egy öregasszony segítségével, mindenféle kalandok és egy varázslatos menekülés árán megszerzi a bőröket.
Szép volt a száműzött lány története, akit az ősei szellemei etettek és védelmeztek a vadonban, amíg egy láthatatlan férjre nem tett szert. A lánnyal egyedül a nagyanyja bánt jól (az anyja és a többi családtagja bántalmazta), így a mese végén csak a nagyanyót vitte magával új, gazdag otthonába.
A forgószél és a félemberek megint csak változat volt a szellemvilágba házasodott lány történetére, csak itt épp a bátyja jött utána, és furfangos módokon segített neki (és két kisgyerekének) elmenekülni a félemberek földjéről.

Kapcsolatok

Minnie Postma
A szorgos és lusta lányok jutalmáról (és büntetéséről) ezúttal egy hatalmas madár, Mothemelle gondoskodott. Érdekes módon azonban hosszas huzavona után a lusta lány is megtalálta a maga szerencséjét, és kikövetelte, hogy az óriásmadarat vadásszák le, amiért megpróbálta megbüntetni őt... Fenya-fenyane meséje klasszikus "elcserélt menyasszony" történet volt, de nagyon szép és érdekes részletekkel - a menyasszony öccsét megölte egy szörnyeteg, amiért az anyja bosszút állt ugyan, de emiatt egyedül engedték el a férjéhez, és útközben hozzászegődött egy szörnyeteg, aki egy második szájjal rendelkező farkat rejtegetett a szoknyája alatt. Az igazi menyasszonynak végül egy kedves öreganyó segített, hogy a vőlegénye megtudja az igazat, és legyőzze a szörnyet.
Ír mesékből volt ismerős a motívum, amikor egy sírból kikelt öregasszonyt a hősnek a hátán kellett cipelnie, míg meg nem tudott szabadulni tőle.
Megint csak akadt egy mese arról, miért kapirgálnak a tyúkok (még mindig a héja elveszett kölcsöntűjét keresik). Szintén volt egy ismerős történet a teknősről, akit egy barátságos galamb át akart repíteni egy folyó felett, de a teki nem tudott csendben maradni (egy botba kapaszkodott a szájával), így aztán a folyóba pottyant, és a galamb azóta is keresi. Szerencsére az is kiderült, hogy vízi teknős lett belőle...
Tricksterként megint csak Sakál szerepelt, aki ezúttal Farkast lovagolta meg. Előkerült az a mesetípus is, ahol egy sakál zsarolt egy galambot, hogy dobja le neki a fiókáit, míg a galamb-anya váratlan segítőre nem talált egy kócsag személyében; a kócsag a saját élete kockáztatásával járt túl a sakál eszén. Szintén Sakán járt pórul abban a mesében, ahol megpróbálta beadni Tyúknak, hogy eljött a világbéke.

Hova tovább?
Szváziföldre!