Feminista Magyar Népmesék 2. - A szépen zengő pelikánmadár

Íme, a Feminista Magyar Népmesék sorozat második felvonása! Aki kíváncsi a sorozat alapötletére, hátterére, vagy céljaira, az itt találja őket, a bemutatkozó bejegyzésben. Most pedig következzen az egyik kedvenc magyar népmesém:

A szépen zengő pelikánmadár

Források:
Mesemondó: Erős (Kovács) Júlia, Hertelendyfalva (Vajdaság). Gyűjtötte Matijevics Lajos, közzétette Penavin Olga.

Jékely Z. (szerk.).: Szélördög (Móra, 1971) - Jékely átdolgozásai az eredeti gyűjtés szövegeire
Jung K. (szerk.).: A szépen zengő pelikánmadár - jugoszláviai magyar népmesék (Forum, 1986)

Az eredeti (nyelvjárásban írt) szöveget itt olvashatjátok online (PDF).
A Jékely-féle átdolgozás teljes szövegét (bevezető elemzéssel) itt olvashatjátok online.

A mese az ATU 955-ös (Rablóvőlegény) típusba sorolható, magyar nyelvterületről több más változata is ismert.

A történet:
Egy gazdag és népszerű királykisasszonynak három különös kérője akad: Három királyfi (akik közül a legkisebb rögtön meg is tetszik neki), akik nyakra-főre állítják, hogy varázslatos kastélyuk van, tele kinccsel, de csak neki akarják megmutatni, senki másnak. A király nem engedi el a lányát kíséret nélkül, és végül megkérik a királyfiakat, jöjjenek vissza másnap. Aznap éjjel a királylány koldusgúnyában kiszökik a palotából, és elmegy megnézni magának a varázslatos kastélyt.
A kastély valóban szépséges, és tele van kinccsel; a királylány ellenben egy lélekkel sem találkozik, amikor benyit. Az egyetlen hang, ami megtöri a csendet, a szépen zengő pelikánmadár hangja, aki óva inti a királykisasszonyt, hogy fusson, ha kedves az élete. Ennek ellenére győz a kíváncsiság, és a királykisasszony 99 szobát csodál meg, míg a századikat üresen találja, csak egy ágy, néhány szék, és a négy fehér fal van benne. Már fordulna is ki belőle, amikor véletlenül megnyom egy gombot, és a lábai előtt megnyílik egy kaszakút. Ugyanebben a pillanatban a három királyfi - akik valójában rablók - hazatér egy másik királykisasszonyt vonszolva, akit megfosztanak az ékszereitől, és belöknek a kútba (miközben hősnőnk az ágy alatt kuporog). Az egyik gyűrű az ágy alá gurul. Amikor a királyfiak távoznak, a királykisasszony ész nélkül rohan haza, azonnal dupla őrséget rendel a falakra, és az apja megdöbbenésére úgy osztja a parancsokat, mintha hirtelen hadvezér vált volna belőle. Amikor megérkezik a három királyfi, a királykisasszony szembesíti őket a tetteikkel; bilincsbe verik őket, és a lány vezetésével mindannyian elmennek a kastélyba, ahol a három királyfit a kaszakútba lökik, majd a kutat befalazzák. A királylány megkapja a kastélyt pelikánmadarastul. Idővel találkozik egy szegény vándorlegénnyel, akivel egymásba szeretnek, és boldogan élnek.

Mitől feminista?
Néhány változatában ez a mese "a bátor leány és a betyárok" címmel ismert, ami önmagáért beszél. Hősnőnk önálló egyéniség, aki nem fél éjszaka, álruhában kimerészkedni az erdőbe, és a saját szemeivel meggyőződni valamiről, ami gyanúsan túl jól hangzott. Annak ellenére, hogy beleszeret a legkisebb királyfiba, nem bízik meg vakon a fivérek szavában. Királylány létére vakmerő, kíváncsi, és bár ezek a tulajdonságai rövid távon kis híján az életébe kerülnek, a gyanakvása végül megmenti attól, hogy a korábbi áldozatok sorsára jusson.

Különösen szeretem azt a pillanatot, amikor a királylány felfedi az apja és az udvar népe előtt, mit látott a kastélyban. Bár semmi döntő bizonyítéka nincs az átélt szörnyűségekre - a gyűrűn kívül, amit csak később vesz elő -, mindenki kérdés nélkül hisz neki, és az őrség engedelmeskedik a parancsainak. A király, bár döbbenten figyeli a lánya újdonsült határozottságát, nem mond ellent neki. Ez többek között azért fontos mozzanat, mert sajnos nagyon sok esetben a bántalmazás női áldozatait gyanakvás és felelősségrevonás veszi körül első reakcióként, ahelyett, hogy hinnének nekik. Ezt még Mad Max is tudja.

Ebben a mesében a szerelem nem győz le mindent. A királykisasszony, miután látta, milyen is valójában a számára vonzó királyfi, nem próbálja mentegetni, vagy a másik két testvérre hárítani a felelősséget.

A királylány elnyeri a kincseket, és saját, önálló uradalomra tesz szert, pozitív hellyé változtatva a fivérek véres áron szerzett kastélyát. Kifejezetten szeretem, hogy a mese végén a pelikánmadár megváltoztatja az énekét; a "Fordulj vissza, mert megbánod" helyett azt mondja, "Csak előre, szép királykisasszony! Fel a fejjel, lesz még boldogságod!"

Amit érdemes átgondolni
A királykisasszony mindkét meseszövegben névtelen. Mesemondók ízlés szerint hagyhatják így, vagy adhatnak neki nevet (nem csak az identitás végett, hanem azért is, mert két névtelen királylány egy jelenetben könnyen összezavarja a közönséget).
Nem mindenkinek fűlik a foga a mese sötétebb elemeihez. A kettes számú királylány elrablása meglehetősen grafikus - kitépik a fülbevalóit, rugdossák, hajánál fogva rángatják, stb. - ezt a leírást mindenki ízlés és közönség szerint színezi ki. Tinédzsereknek nyilván máshogyan meséli az ember, mint óvodásoknak.
A saját verziómban nem szerepel a házasság a mese végén (nem mintha nem tetszett volna, egyszerűen elfelejtettem) - a közönségeknek tetszeni szokott, hogy a királykisasszony esküvő nélkül is boldogan él a kastélyában. Általában annyit szoktam mondani, hogy "nem tudni, későb megházasodott-e vagy sem, de mindenesetre boldogan élt" stb. Persze a házasságos verziónak is megvan az az előnye, hogy megbizonyosodunk róla, akadt tisztességes férjnekvaló is a környéken. #NotAllMen, satöbbi.

Megjegyzés
Egyike azon magyar népmeséknek, amiket Halloween környékén nagy sikerrel szoktam mesélni. Különösen lány közönségek nagyon szeretik.