2015. november 15., vasárnap

Eposzok és a bőség zavara

Visszatérve az alábbi kis kiruccanásból a kulturális tanulmányok világába, íme egy update a Nemzetközi Eposznapról.

Említettem a korábbi bejegyzésben, hogy az Eposznap hagyományai szerint az őszi mesemondás végén szavazunk a következő évi eposzról. Annak érdekében, hogy a választást megkönnyítsük a hagyományos történetek terén kevésbé jártas mesemondók számára, közösen kifosztottuk Cathryn házi könyvtárát, és felhalmoztunk az asztalon néhány lehetséges opciót.
Íme:


Bal oldalon az európai eposzok láthatók - csupán ízelítőként, mivel minden második évben választunk csak európai eposzt, és idén az írek voltak terítéken (mielőtt valaki szólna, igen, én is látom hogy a Biblia valahogy átkúszott a bal oldalra). Jobb oldalon sorakoznak az Európán kívüli opciók, Ázsiától Afrikáig. A nap folyamán, a kávészünetek alatt mindenki elzarándokolt az asztalhoz, és belelapozott a számára ismeretlen kötetekbe.
A nap végére elég sok vélemény és preferencia zsibongott már a közönségben. Egyrészt sokan szerették volna az Eszeveszett Orlandót mesélni (ami nekem is szívem csücske, de sajnos olasz), másrészt pedig a Táin vérengzése után a legtöbben azt javasolták, válasszunk valami rövidebbet, könnyedebbet, és epizodikusat. A záró beszélgetés folyamán négy lehetséges eposz merült fel:

Szungyata, az Oroszlán Fia (a Mali királyság alapításáról - egyébként állítólag ezen alapul az Oroszlánkirály is)
Mahábhárata (bár a Rámájánát mesélték már pár éve, a híresebb eposzok mindig népszerűek, még akkor is, ha ez történetesen egyrészt elég véres, másrészt pedig irgalmatlanul hosszú és bonyolult, szóval kettőből nullában felel meg a fenti kritériumoknak)
Hamzanama (perzsa mesegyűjtemény, melyben a Próféta nagybátyjának kalandos életét követhetjük végig rövidebb történetek füzérén keresztül, sárkányokkal, tigrisekkel, óriásokkal, miegymással)
Az Arany Hulla Meséi (a Hulladémon Huszonöt Meséjének tibeti változata - csak állítólag jobbak benne a történetek, mint a szanszkrit szövegben. Ez is rövid mesék füzére egy keretsztoriban)

A négy opciót feltettük egy Google szavazásra, és most a Frissítés gombot nyomkodva várom, hogy az eposzmesélő kör mind a harminc tagja megtegye tétjeit. Húsz embernél járunk, és egyelőre magasan az Arany Hulla vezet, Szungyátával a második helyen. Cathrynnek kifejezetten ez utóbbi a kedvence, én meg mindkettőre szavaztam, úgyhogy nagyon kíváncsi leszek, mi lesz a végeredmény. Az Arany Hullát holnap hozza meg a könyvtárközi kölcsönzés. Addig elolvasom.

Ti melyikre szavaznátok?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése