Hét tenger meséi - Tengerparti körbeblog

A Mozgó Könyvek lelkes munkatársa, Benedek Patrik azzal keresett meg mesemondókat, hogy egy egész hetet szeretne a mesék világának szentelni. Ezen a héten sok mesés videó, cikk, és mindenféle megosztás mellett egy körbeblogot is tartunk, amelynek témájául közösen a tengert és a tengerpartot választottuk (ha már idén úgyis sokan kimaradunk a nyaralásból).

Nekem külön kapóra jött ez a téma, ugyanis épp a hét elején értem haza a Világszép Alapítvány legutóbbi táborából a paloznaki Meseközpontból. A kiskamaszoknak szóló táborunknak idén a Felfedező Tábor nevet adtuk, és az egész hetünk a hajózás, kincskeresés, kalózok, és tengeri legendák körül forgott. Megtanultunk iránytűt használni, napórát olvasni, kötelet csomózni, és két valódi szabadulószobát is megoldottunk!

A Világszép táborok minden napját reggeli mesemondással indítjuk, és esti mesével zárjuk. A meséket én válogattam össze és mondtam el; igyekeztem minél több kultúrával, és minél több tengeri kalanddal megismertetni a táborozókat. Íme, a heti menü:

Első reggeli: A Tengerjáró Szindbád (első + második utazás)

Mi is lehetne jobb felütés egy felfedező táborhoz, mint Szindbád utazásai? A név sokaknak ismerős, de úgy tűnt, a történeteket ez a korosztály még nem ismeri részletesen. Mondjuk amikor nyúzott tehén kezdett potyogni az égből, akkor a felnőtteknek is elkerekedtek a szemei... Ez a sztori magában foglalta a klasszikus bálna-szigetet, a rukh-madarat, valamint a Drágakövek Völgyét, ami az egyik kedvenc mesetípusom. 

Első este: Hogyan tanultak meg navigálni az emberek? (Marshall-szigetek)

Egy erősen Moana hangulatú legenda arról, hogyan tanult meg egy lány navigálni a tengeren három titokzatos idegentől. Az idegenek bekötött szemmel bedobták a vízbe hol itt, hol ott, és a hullámokból, a szélből, a madarak hangjából kellett megmondania, mikor hol van. Vadregényesen hangzik, de Polinéziában még a 20. század végén is éltek öreg navigátorok, akik tudtak vakon tájékozódni a szigetek között.

Második reggeli: Az első tonhalak (Maldív-szigetek)

Klassz sztori egy navigátorról, akinek a legénység megeszi a vacsoráját, és ezért büntetésből sodródni hagyja a hajót 88 napon keresztül. A hajó végül kis híján leesik a világ szélén, amikor a navigátor végre abbahagyja a duzzogást, és megment mindenkit. Hazafelé menet még egy raj tonhalat is a hajóhoz köt némi varázslattal. 

Második este: A Tengerjáró Szindbád (negyedik + ötödik utazás)

Visszatértünk Szindbádhoz, aki közben ismét útra kelt; megint felbukkant a rukh-madár (amit a gyerekek izgatottan ismertek fel, és mondták előre, hogy ebből baj lesz...), voltak kannibálok (mindenki hangos rémületére), és Szindbád nyakában lovagló tengeri öreg is.

Harmadik reggeli: A sellők szigete (Orkney)

Nagyon szép legenda egy lányról, akinek nyoma veszik, mígnem évekkel később egy tengeren sodródó hajó megmentésére bukkan fel ismét. A hajót a sellők titokzatos szigetére, Hildalandra vezeti, ahol évek óta él sellő férjével és a gyerekeivel. A hajósok megismerkednek a sellők világával, majd kalandokkal és élményekkel gazdagabban térnek haza. Szeretem ezt a mesét, mert az emberek és a sellők végig barátságos kapcsolatban vannak, egyik sem veri át a másikat.

Harmadik este: Thor horgászni megy (Északi mitológia)

Tavaly után közkívánatra nem maradhatott ki az északi mitológia az idei táborból sem. Azt a sztorit meséltem, amikor Thor és Tyr útnak indulnak a Tejúton is túlra, hogy elhozzák Hymir óriás üstjét. Útközben kitérőt tesznek a tengerre horgászni, és Thor kis híján kifogja Jörmungardot, az óriási világkígyót. Kalandos sztori, remekül mesélhető, Thort pedig ez a korosztály különösen szereti.

Negyedik reggeli: A Mágnes-hegy (Olasz-német legenda)

A Vergilius-mondakör egyik legklasszabb darabja. Vergilius (aki a középkori hagyományban költőből varázslóvá avanzsált) egy hajó legénységének tagjaként hajótörést szenved a legendás Mágnes-hegyen. Itt találkozik egy palackba zárt ősöreg varázslóval, aki segít neki felkutatni a szigeten egy varázskönyvet, melynek segítségével megmentheti a legénységet. 

Negyedik délután: Aisha, a Démonvadász (Algéria)

A negyedik napon erdei expedícióra indultunk, és az ebédet is az erdőben költöttük el, örvendezve a frissen kiásott (!) kincsesládák felett. Ennek megfelelően az ebéd utáni csendes pihenőt a jutalomcsokit majszolva a hűs árnyékban mesemondással töltöttük ki. Aisha hosszú és kalandos történetének azt a részét meséltem el, amikor tengeri szörnyekkel száll szembe (és üvegládában utazást tesz a tenger mélyére, megnézni őket). Valamint azt a pillanatot is, amikor találkozik Szindbáddal, mert ez szép visszautalás volt az előző napok meséire.

Negyedik este: Csillagos mesélés!

A tábor utolsó estéjén kifeküdtünk pokrócokra a Meseközpont kertjében, és bámultuk a ragyogó, csillagos eget. Paloznakról még a Tejutat is tisztán lehet látni, ami mind táborozóknak, mind a felnőtteknek nagy élmény volt. Meséltem mindenféle csillagképekről, a nyári égbolt alakjairól, és közben el-elkaptunk egy-egy hullócsillagot is. Olyankor mindig megálltunk kívánni...

Búcsúmese: Natikan és a szelek (Moken történet nyomán)

Nemrég olvastam egy egész könyvre valót a mokenek meséiből (ők tengeri nomádok Malajzia partjainál). Ez a történet fogott meg a legjobban, amelyben két testvér útnak indult egy titokzatos és gazdag nyugati országba. Útközben a tomboló szeleknek kellett adniuk a kormányt, a vitorlát, az árbocot, és a hajó orrát, de varázslatos énekükkel így is átjutottak a tengeren. Amikor a mesében éneklés volt, kis csapatunk együtt énekelte a közös Világszép dalt. Így jutottunk át mi is a tengeren, élményekkel és kalandokkal gazdagabban.

A Tengerparti Körbeblog többi bejegyzéséért látogassatok el az alábbi mesemondó blogokra:

Szilvi, a Kétfülű Mesemondó

Lovranits Júlia Villő

Napos-holdas Mesék - Stenszky Cecília blogja

Nárdán kisasszony története (Feminista Multikulti Népmesék 21.)

Ismét szerda, ismét Feminista Multikulti Népmesék! A Feminista Magyar Népmesék folytatásaként ezúttal Magyarországon kívüli országokból, kultúrákból válogatok. A bejegyzések listáját itt találjátok, akit pedig érdekel az előző sorozatból született mesegyűjtemény, az Ribizli a világ végén címmel találja meg a Móra kiadónál. És természetesen ebből a sorozatból is készül könyv :) 

Származási hely: Azerbajdzsán

A történet

Egy Goguz nevű kegyetlen padisah álmot lát, amely megjósolja neki, hogy egy tizennégy éves lány fogja letaszítani a trónjáról. Az uralkodó erre parancsot ad, hogy titokban rabolják el és öljék meg az újszülött lánygyermekeket, miközben úgy tesz, mintha dühödten keresné az elkövetőket. A vezíre mindeközben egy titokzatos ládát vásárol egy utazótól, és egy gránátalmát talál benne. Az almából egy tízéves lány pattan elő, Nárdán kisasszony. A lányt az apja, egy pásztor változtatta almává, hogy megmentse egy szomszédos padisahtól. A szép lány híre hamar eljut Goguz fülébe is, aki mindenáron meg akarja szerezni magának Nárdánt; amikor a lány elutasítja, a padisah megöleti a vezírt. Nárdán erre férfiruhát ölt, és nyomozni kezd a városban. Fényt derít a padisah mindenféle kegyetlenségeire, és rájön arra is, hogy ő raboltatja el a lánygyerekeket. Egy éjszaka szembeszáll Goguzzal, hogy megmentsen tőle egy kisbabát, de Goguz őrei lefogják Nárdánt, és a padisah nyilvánosan halálra ítéli, azt hazudván, hogy ő volt a felelős a gyerekek eltűnéséért. Nárdán kivégzésének napján hatalmas homokvihar kerekedik, és a lány elmenekül. 

Nárdán férfiruhában egy másik királyságba vetődik, ahol találkozik egy királylánnyal, aki eddig senkihez sem volt hajlandó feleségül menni. A lány beleszeret a titokzatos idegen legénybe... Nárdán pedig beleszeret a királylány kertészébe. Kettejük között ingadozva hol férfi, hogy női ruhában jár, míg végül szemet vet rá a királylány apja. Nárdán elutasítja a kérését, és amikor a padisah erőszakkal akarja elvenni, olyat behúz neki, hogy eltörik az orra. A padisah erre börtönbe veti a lányt is meg a kertészt is, de a királylány segítségével mindketten megszabadulnak. Nárdán párbajban megöli a gonosz padisahot, és felfedi valódi kilétét a királylánynak. Ezek után mindhárman - Nárdán, a kertész, és a királylány - sereggel indulnak vissza Goguz birodalmába. Nárdán hosszas harcok után párbajban megöli Goguzt is, majd a seregével elmegy a birodalomba, ahol annak idején almává változtatták, és a harmadik gonosz uralkodóval is végez. Ezek után feleségül megy a kertészhez, és boldogan uralkodik. 

Mitől feminista?

Ha a lehető legszűkebb értelemben vesszük a feminista meséket, ez a sztori akár iskolapéldája is lehetne az "erős női hős" típusának. Nárdán nem egy, hanem három gonosz király uralmának vet véget, és előre meg van jósolva, hogy ezt fogja tenni, mint nagyon sok férfi hős esetében. (A "kiválasztott" motívum a mai ifjúsági regények kedvelt toposza is). Nárdán kisasszony bátor, okos, kitartó, jó nyomozó és kiváló harcos. Sorozatosan veszélybe kerül, néha elbukik, veszteségek érik (megölik a nevelőapját, és az elrabolt lányok pusztulását is végig kell néznie), de újra és újra felveszi a harcot, folytatja a küzdelmet. Külön szép eleme a mesének, hogy Nárdán nem magáért vagy a szerelméért küzd, hanem a népéért, a városáért, az emberek jólétéért. Olyan női hősről van szó, aki a nála szerencsétlenebb lányokat akarja megmenteni, és a nők és férfiak életét egyaránt jobbá tenni. Ő sem indult irigylésre méltó helyzetből: apja, a pásztor egy gyerektelen padisahnak adta abban a reményben, hogy hercegnőként nevelik fel, ám a padisah már gyerekkorában szemet vetett rá, ezért változtatta a pásztor almává, és rejtette el messze földön. 

A mellékszereplőkről is érdemes szót ejteni. Ott van Zernigar, a királylány aki férfinak hiszi Nárdánt és feleségül szeretne menni hozzá (miután kiharcolta az apjától az ígéretet, hogy maga választhat férjet). Amikor Nárdán felfedi előtte az igazságot, a királylány nemcsak nem sértődik meg, hanem el is kíséri Nárdánt hódító útjára. Szintén érdekes mellékszereplő az öregember, akinek Goguz fiatal korában elrabolta a menyasszonyát; vele Nárdán a nyomozása során találkozik. Az öreg lábait eltörték a padisah hóhérai, de ő felnevelt két testvért, egy fiút és egy lányt, és mindkettőt kiképezte harcosnak, hogy egyszer majd bosszút álljanak. A két testvér közül a történet szerint a lány a jobb birkózó.  

Amit érdemes átgondolni

Mai szemmel úgy érzem, hogy a kertésznek, a királylánynak, és Nárdánnak együtt kéne egy boldog triót alkotnia.

Források

Százegy azerbajdzsáni népmese II. (Magyar-Azerbajdzsán Baráti Társaság, 2014.)

Megjegyzés

Semmilyen formában nem találom ezt a sztorit angolul az Interneten. Így aztán külön hálás vagyok, hogy magyarul viszont megjelent, egy nagyon remek gyűjteményben...