Nárdán kisasszony története (Feminista Multikulti Népmesék 21.)

Ismét szerda, ismét Feminista Multikulti Népmesék! A Feminista Magyar Népmesék folytatásaként ezúttal Magyarországon kívüli országokból, kultúrákból válogatok. A bejegyzések listáját itt találjátok, akit pedig érdekel az előző sorozatból született mesegyűjtemény, az Ribizli a világ végén címmel találja meg a Móra kiadónál. És természetesen ebből a sorozatból is készül könyv :) 

Származási hely: Azerbajdzsán

A történet

Egy Goguz nevű kegyetlen padisah álmot lát, amely megjósolja neki, hogy egy tizennégy éves lány fogja letaszítani a trónjáról. Az uralkodó erre parancsot ad, hogy titokban rabolják el és öljék meg az újszülött lánygyermekeket, miközben úgy tesz, mintha dühödten keresné az elkövetőket. A vezíre mindeközben egy titokzatos ládát vásárol egy utazótól, és egy gránátalmát talál benne. Az almából egy tízéves lány pattan elő, Nárdán kisasszony. A lányt az apja, egy pásztor változtatta almává, hogy megmentse egy szomszédos padisahtól. A szép lány híre hamar eljut Goguz fülébe is, aki mindenáron meg akarja szerezni magának Nárdánt; amikor a lány elutasítja, a padisah megöleti a vezírt. Nárdán erre férfiruhát ölt, és nyomozni kezd a városban. Fényt derít a padisah mindenféle kegyetlenségeire, és rájön arra is, hogy ő raboltatja el a lánygyerekeket. Egy éjszaka szembeszáll Goguzzal, hogy megmentsen tőle egy kisbabát, de Goguz őrei lefogják Nárdánt, és a padisah nyilvánosan halálra ítéli, azt hazudván, hogy ő volt a felelős a gyerekek eltűnéséért. Nárdán kivégzésének napján hatalmas homokvihar kerekedik, és a lány elmenekül. 

Nárdán férfiruhában egy másik királyságba vetődik, ahol találkozik egy királylánnyal, aki eddig senkihez sem volt hajlandó feleségül menni. A lány beleszeret a titokzatos idegen legénybe... Nárdán pedig beleszeret a királylány kertészébe. Kettejük között ingadozva hol férfi, hogy női ruhában jár, míg végül szemet vet rá a királylány apja. Nárdán elutasítja a kérését, és amikor a padisah erőszakkal akarja elvenni, olyat behúz neki, hogy eltörik az orra. A padisah erre börtönbe veti a lányt is meg a kertészt is, de a királylány segítségével mindketten megszabadulnak. Nárdán párbajban megöli a gonosz padisahot, és felfedi valódi kilétét a királylánynak. Ezek után mindhárman - Nárdán, a kertész, és a királylány - sereggel indulnak vissza Goguz birodalmába. Nárdán hosszas harcok után párbajban megöli Goguzt is, majd a seregével elmegy a birodalomba, ahol annak idején almává változtatták, és a harmadik gonosz uralkodóval is végez. Ezek után feleségül megy a kertészhez, és boldogan uralkodik. 

Mitől feminista?

Ha a lehető legszűkebb értelemben vesszük a feminista meséket, ez a sztori akár iskolapéldája is lehetne az "erős női hős" típusának. Nárdán nem egy, hanem három gonosz király uralmának vet véget, és előre meg van jósolva, hogy ezt fogja tenni, mint nagyon sok férfi hős esetében. (A "kiválasztott" motívum a mai ifjúsági regények kedvelt toposza is). Nárdán kisasszony bátor, okos, kitartó, jó nyomozó és kiváló harcos. Sorozatosan veszélybe kerül, néha elbukik, veszteségek érik (megölik a nevelőapját, és az elrabolt lányok pusztulását is végig kell néznie), de újra és újra felveszi a harcot, folytatja a küzdelmet. Külön szép eleme a mesének, hogy Nárdán nem magáért vagy a szerelméért küzd, hanem a népéért, a városáért, az emberek jólétéért. Olyan női hősről van szó, aki a nála szerencsétlenebb lányokat akarja megmenteni, és a nők és férfiak életét egyaránt jobbá tenni. Ő sem indult irigylésre méltó helyzetből: apja, a pásztor egy gyerektelen padisahnak adta abban a reményben, hogy hercegnőként nevelik fel, ám a padisah már gyerekkorában szemet vetett rá, ezért változtatta a pásztor almává, és rejtette el messze földön. 

A mellékszereplőkről is érdemes szót ejteni. Ott van Zernigar, a királylány aki férfinak hiszi Nárdánt és feleségül szeretne menni hozzá (miután kiharcolta az apjától az ígéretet, hogy maga választhat férjet). Amikor Nárdán felfedi előtte az igazságot, a királylány nemcsak nem sértődik meg, hanem el is kíséri Nárdánt hódító útjára. Szintén érdekes mellékszereplő az öregember, akinek Goguz fiatal korában elrabolta a menyasszonyát; vele Nárdán a nyomozása során találkozik. Az öreg lábait eltörték a padisah hóhérai, de ő felnevelt két testvért, egy fiút és egy lányt, és mindkettőt kiképezte harcosnak, hogy egyszer majd bosszút álljanak. A két testvér közül a történet szerint a lány a jobb birkózó.  

Amit érdemes átgondolni

Mai szemmel úgy érzem, hogy a kertésznek, a királylánynak, és Nárdánnak együtt kéne egy boldog triót alkotnia.

Források

Százegy azerbajdzsáni népmese II. (Magyar-Azerbajdzsán Baráti Társaság, 2014.)

Megjegyzés

Semmilyen formában nem találom ezt a sztorit angolul az Interneten. Így aztán külön hálás vagyok, hogy magyarul viszont megjelent, egy nagyon remek gyűjteményben...