Térdszéli Katica
 |
| Kép innen, túl cuki volt, nem tudtam kihagyni |
Térdszéli Katica, egy szegény özvegyasszony lánya, a furfangosságáról híres; az egész országban beszélik, hogy bárkit át tud verni. A király elhatározza, hogy próbára teszi, és azt a feladatot adja Katicának, hogy járjon túl az ő eszén - amit Katica meg is tesz, háromszor-négyszer csak úgy könnyedén, és minden egyes alkalommal tesz róla, hogy a király tudja is (üzenetet hagy hátra, felírja a nevét, eldúdolja, stb.). Néha ételt vagy bort lop a király kamrájából, és mindent felforgatva hagy hátra; olyan is megesik, hogy orvosnak adja ki magát, mint Lúdas Matyi, és sóba-paprikába forgatja királyi őfelségét. Sőt, van, hogy altatót ad be neki, és a sopánkodó királyné szeme láttára csattanós pofonnal kelti életre a felravatalozott uralkodót. A király, amikor már tele van a hócipője, megpróbálja megöletni Katicát, de a lány egy bábut tesz az ágyba a maga helyére, és így életben marad. A király végül elismeri, hogy Katica valóban méltó a hírnevére, és feleségül veszi (avagy más módon megjutalmazza).
Mitől feminista?
Mint már korábban egyszer említettem, a női trickster ritka jelenség; sok "furfangos lány" általában "megélhetési trickster", vagyis akkor ver át másokat, amikor a szükség úgy hozza, vagy konkrét célja van vele. Térdszéli Katica viszont láthatóan mindenféle haszon vagy ambíció nélkül űzi a kópéságait, csak a hecc kedvéért - és hogy bebizonyítsa, hogy képes rá. Ettől pedig a valódi tricksterek illusztris társaságába sorolható.
Katicáról elterjed, hogy bárkinek túl tud járni az eszén, és amikor a király hívatja, vidáman áll a kihívás elébe. Az Illyés-féle szövegben szegény öreg édesanyjának lop mindenféle dolgokat az udvarból, de a szabadkai mesében leginkább csak arra pályázik, hogy a királyi pár agyára menjen. Abban rejlik Katica feminista bája, hogy alaposan a földbe döngöli a királyt, aki nem hiszi el, hogy egy lány nála furfangosabb lehet. Előfordul az is, hogy a király (bár maga kezdeményezte a versenyt), amikor rájön, hogy vesztésre áll, megpróbálja megöl(et)ni Katicát, ami tipikusan elcseszett reakció egy figurától, akinek a férfiúi egója sérült, és csak fizikai erőszakkal képes azt helyreállítani. Sajnos van rá példa a való életben is - online viták például sokszor torkollanak fenyegetőzésbe, amikor egy-egy törékeny egójú férfi kifogy a logikus érvekből.
Térdszéli Katica szerethetősen pofátlan karakter, és üdítően szabados sok más női figurához képest. Mély tanulságokat a mese nem nagyon hordoz magában (azon kívül, hogy Yes She Can, And She Just Did), de szórakoztató, és teljes joggal feltüntethető a "példás női mesehősök" sorában. Ha volt már táltos lányunk, harcos lányunk, okos lányunk, túlélő lányunk, és tanult lányunk, akkor a trickster lány sem maradhat ki a felhozatalból.
Amit érdemes átgondolni
Az Illyés-féle sztori (ahogyan más verziók is) azzal végződik, hogy a király feleségül veszi Katicát, a szabadkai mesében ellenben van már királyné, és Katica szimplán elismerésben részesül. Ezért is, meg más okokból is a szabadkai áll közelebb a szívemhez. Kicsit furcsállottam már gyerekkoromban is, hogy miért ment volna hozzá Katica a királyhoz, aki le akarta szúrni (avagy le is szúrta volna, ha nem egy bábu lett volna helyette az ágyban).
Források
Illyés Gy.: Hetvenhét Magyar Népmese (Ifjúsági Könyvkiadó, 1956).
Penavin O.: Jugoszláviai magyar diakrón mesegyűjtemény (Forum Könyvkiadó, 1993).
Mesemondó: Matijevics Lajos, Szabadka
Szendrey Zs.: Nagyszalontai gyűjtés (Magyar Népköltési Gyűjtemény XIV., Athenaeum, 1924).
A mese az AaTh 883B típusba tartozó novellamese, a Magyar Népmesekatalógusban 577** jelzéssel szerepel. Több, mint tíz változata ismert. A mesetípus egy török verziója itt olvasható.
Megjegyzés
A Magyar Nyelvőr 1949-es száma szerint a "térdszéli" eredetileg "térszéli" volt, semmi köze az ember térdéhez, lakóhelyre utal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése