A fortélyos lány (Ribizli a világ végén 36.)

A júniusi Könyvhétre jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetem, amely harminckilenc mesét tartalmaz a korábbi blogsorozatból. Mivel a könyv mesegyűjtemény (9 éves kortól ajánlott), és nem néprajzi forrás, a sorozat folytatásaként szerdánként a könyvben található mesék hátteréről itt írok a blogon. A mesék részletes forrásait a könyvben megtaláljátok.



Nem létezhet feminista magyar népmesegyűjtemény egy "Okos Lány" típusú mese nélkül. 

Miről szól?

Egy kegyetlen király próbára teszi egy kis oláh falu lakóit azzal, hogy mindenféle feladatokat küldözget nekik. Egy szegény özvegyember tizenkét éves lánya (akinek apja oláh, anyja magyar volt) sorra megoldja a király rejtvényeit, és kitanítja az apját, mit kell válaszolnia. A király egy idő után úgy dönt, magához rendeli a furfangos lányt, a szokásos módon - ne jöjjön se úton, se útfélen; se gyalog, se lóháton; hozzon is ajándékot meg ne is. A lány pedig a szokásos furfangos módokon teljesít minden feltételt, a falubeli emberek segítségével. A király ezt látva megkegyelmez a falunak, adómentességet ad nekik, és a lánynak hozományt ad, és kiházasítja ahhoz, akit ő választott magának.

Hogyan készült?

Ezt a ritka meseváltozatot (bár a magyar nyelvterületen számtalan "Okos Lány" típusú mese létezik) Vikár Béla gyűjtésében találtam, és annyira megtetszett, hogy csak kisebb elemeket emeltem át bele Mailand Oszkár gyűjtéséből.

Mitől különleges?

Az Okos Lány valószínűleg az első magyar népmese, ami mindenkinek kapásból beugrik, ha okos hősnőket emlegetünk (nem utolsó sorban a kissé pikáns rajzfilmváltozat miatt). Blogoltam már róla részletesen a korábbi sorozatban is, ezt most nem is ismételném el - furfangos hősnő, bátorság, humor, testiség, stb. - inkább arról írnék itt, miért szerettem bele különösen ebbe a Vikár-féle változatba.
Először is nagyon szeretem a sztori alapfelállását: adott egy kis oláh falu egy gonosz király birodalmában, aki azzal akarja fitogtatni a hatalmát, hogy lehetetlen feladatokat küld az alattvalóinak. (Nincs kimondva, hogy a király milyen nemzetiségű, de azért érződik itt egy kis hátrányos megkülönböztetés is). Hősnőnk egy magyar-oláh vegyes családba született, egyedülálló apa által nevelt lány, akinek vág az esze, és nem retten vissza a király haragjától. Nem a saját tudását fitogtatja és nem flörtöl, hanem a faluját, közösségét próbálja megmenteni. Akkor is magabiztos, amikor az apja már retteg, és ezzel bátorságot önt belé is. Amikor végül maga indul a királyhoz, a közössége támogatja, az ő segítségükkel szedi össze a kellékeket az utazáshoz. A király pedig, végül elismerve a hibáját, nem maga veszi feleségül a lányt, hanem lehetőséget ad neki ahhoz, hogy amikor eljön az ideje, saját maga válasszon olyan férjet, amilyet csak szeretne. Hősnőnk tehát okos, bátor, és önálló, és ebben a környezete is segíti.

Érdekesség

Először nem értettem, hogy a "se úton, se útfélen" feltételt miért teljesíti, ha valaki az út közepén megy, de aztán leesett, hogy a keréknyomok közötti füves csíkról lehetett itt szó.