A júniusi Könyvhétre jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetem, amely harminckilenc mesét tartalmaz a korábbi blogsorozatból. Mivel a könyv mesegyűjtemény (9 éves kortól ajánlott), és nem néprajzi forrás, a sorozat folytatásaként szerdánként a könyvben található mesék hátteréről itt írok a blogon. A mesék részletes forrásait a könyvben megtaláljátok.
Miről szól?
Egy király háborúba vonul, és reggel tükörsima tenger közepén ébred egy szigeten. Arra evez egy öregember, és a partra viszi a királyt - cserébe viszont azt kéri tőle, amiről nem tudja, hogy van otthon. Ez természetesen egy születendő gyerek, Principci, akit tizenkét évesen oda is adnak Tengöri Hereberi Atyámuramnak. Nála szolgál sokáig, egy tavat őriz, amelyikben három hattyú úszkál, az öregember lányai. Idővel beleszeret Agnóba, az egyik hattyúlányba. Amikor azonban megkéri a kezét, Tengöri Hereberi Atyámuram mindenféle lehetetlen feladatokat állít elé, amiket Agnó segít neki megoldani. Amikor még ez sem elég, a két szerelmes titokban megszökik. Agnó szülei üldözőbe veszik őket, de mindig átváltoznak, és sikerül meglógniuk - ám az anya, aki boszorkány, megátkozza Principcit, hogy felejtse el a feleségét, ha hazatér. Principci haza is látogat a szüleihez, Agnót pedig elfelejti. Agnó mindenféle trükkökkel tartja magától távol az udvarlókat, míg végül híre jön, hogy Principci házasodik. Az asszony elmegy az esküvőre, és emlékezteti a férjét, mi mindenen mentek keresztül, csakhogy ekkor már van egy új feleség. A két asszony összedugja a fejét, és megegyeznek, hogy jó lesz egy így is - és attól fogva hármasban élnek boldogan.
Hogyan készült?
Klasszikus, Rózsa és Ibolya típusú menekülés-mese, amiből rengeteg van a magyar hagyományban, de olyan szépen van színezve, és a végén annyira váratlan fordulatot vesz, hogy emiatt került bele ebbe a válogatásba. Két változatát találtam meg, Palásti Annuskáét és Felföldi Józsefét, amelyek nagyon hasonlóak voltak, a kezdés kivételével; ezt színeztem egy kicsit más Rózsa és Ibolya mesék apróbb részleteivel. A neveket ezúttal nem én adtam, az eredeti mesében is így szerepeltek.
Mitől különleges?
Sok Rózsa és Ibolya mesében a lány csak azért szerepel, hogy a hőst segítse a feladataiban. Itt viszont Agnó nagyon is aktív szereplő, saját személyisége és kihívásai vannak. Amikor egyedül marad, gondoskodik magáról, és tesz róla, hogy megfelelően büntesse a három katona zaklatását, akik nem hagynak békét neki, valahányszor piacra megy. Ellenük fordítja a saját elvakult vágyaikat, és bolondot csinál mindhármukból. Ami igazán tetszett viszont, az a mese vége: a két feleség megbeszéli egymás közt, hogy mi legyen most, hogy mindketten összeházasodtak Principcivel. A legtöbb meseváltozatban ilyenkor szoktak jönni a mindenféle pocsék hasonlatok, pl. "ha volt egy lakatom, és meglett a régi kulcsa, pedig már csináltattam újat, akkor melyik kulcsot használjam" - ehelyett azonban itt felelős döntés születik arról, hogy jól van az úgy, ahogy van, miért ne lehetne hármasban boldogan élni. Tessék, poliamor népmese.
Érdekesség
Tengöri Hereberi Atyámuram neve a kun nyelvű Miatyánk kezdő soraiból származik.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése