2019. december 2., hétfő

Az elátkozott testvérek (Ribizli a kulisszák mögött 32.)

A júniusi Könyvhétre jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a Ribizli a világ végén: Régi magyar népmesék mai gyerekeknek című kötetem, amely harminckilenc mesét tartalmaz a korábbi blogsorozatból. Mivel a könyv mesegyűjtemény (9 éves kortól ajánlott), és nem néprajzi forrás, a sorozat folytatásaként szerdánként a könyvben található mesék hátteréről itt írok a blogon. A mesék részletes forrásait a könyvben megtaláljátok.  

Miről szól?

Egy szegény ember megözvegyül, és egyedül marad a tizenkét fiával. Amikor a fiúk felnőnek, meggyőzik az apjukat, hogy házasodjon meg újra; az új feleségnek hamarosan kislánya is születik, Örzsike, akit a fiúk mindennél jobban szeretnek. Amikor Örzsike megbetegszik, a fiúk elindulnak gyógyírért, de olyan sokáig késlekednek, hogy az apjuk megátkozza őket, változzanak darumadárrá. A tizenkét daru elhozza a gyógyírt, majd eltűnnek. Amikor Örzsike felnő, elindul megváltani a testvéreit az átoktól, messzire utazik, sok kalandot él át, és még egy barátnőre is szert tesz, mielőtt hazatérne a tizenkét fivérrel együtt.

Hogyan készült?

Ez a mese sokaknak lehet ismerős: rengeteg változata léteik hollókkal, hattyúkkal, varjakkal, a magyar hagyományban is sok helyen gyűjtötték. A saját verziómat a kedvenceimből válogattam össze, öt különböző szövegből, közöttük Jóni Ferenc, Bodnár Bálint, és Borbély Mihály meséiből.

Mitől különleges?

Először is nagyon örültem, hogy találtam olyan meseváltozatot, amelyben mozaikcsalád szerepel, ráadásul olyan, amelyikben a féltestvérek szeretik egymást, és a mostoha sem gonosz. Tetszik, hogy a fiúk figyelnek az apjukra, és ők biztatják, házasodjon újra, hogy ne legyen magányos, ahelyett hogy népmesei módon a megkérdezésük nélkül hozna mostohát a házba. Az is nagyon tetszett, hogy a fiúk nem azért vannak megátkozva, mert "rosszak" vagy "zajosak", hanem pont, mert segíteni akarnak (csak még nem sikerül nekik olyan fényesen). Az apjuk nem dühből átkozza meg őket, hanem elkeseredettségében hoz rossz döntést, amikor a lánya életét félti.
És természetesen emellett ott van még a női főhős, női segítőkkel - a mesemondó anyókával és a rablók házában szolgáló lánnyal.

Érdekesség

A kedvenc pillanatom a mesében, amikor az Örzsikét segítő anyóka "fürgén felkúszik" a háza mellett álló pálmafára... a szerkesztés folyamán felmerült, hogy miért van egy magyar mesében pálmafa, de mivel nem én találtam ki, megtartottuk kuriózumként :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése