Valahol nagyon illő, hogy azzal a mesével zárom a Ribizli-sorozatot, amivel annak idején elkezdtem a Feminista Magyar Népmesék gyűjteményt.
Miről szól?
Egy egyedülálló asszonynak Tündér Erzsébet kegyeiből váratlanul leánygyermeke születik, akit maga a tündérkirálynő keresztel meg, és áld meg mindenféle varázslatos tulajdonságokkal. A lány aztán egyedül is marad, de szerencsére a sok áldás és a táltos kancája segítségével így is jól boldogul. Egy idő után szerelmes lesz egy királyfiba, aki nem vakul meg a láttára, és pont ugyanolyan táltosa van. A királyfit azonban a dajkája megpróbálja elszakítani tőle. Mindenféle kalandok árán végül a szerelmesek egymáséi lesznek, a lány megküzd a gonosz boszorkánnyal, és az egész boldog család Tündérországba költözik.
Hogyan készült?
Egyetlenegy változatban ismert, Albert András csíkszentdomokosi mesemondótól.
Mitől különleges?
A régi sorozat legelső bejegyzése pont erről a meséről szólt, itt olvasható. Gyönyörű, különleges, sok formájában mitikus történet, ami szépen körbeírja, mi mindenből származhat egy női hős ereje. Idézem, kis kiegészítésekkel:
Először is, nem csak a főhősünk lány, de az egész mese tele van női karakterekkel, akik változatosak, érdekesek, és a történések fő mozgatórugói (Beleértve a tündérkirálynőt, aki gyerekkel áldotta meg a szegény asszonyt, és aztán össze is költözött vele).
Érdemes kiemelni, mi az a hét "szépség," amivel Tündér Erzsébet megáldja keresztlányát:
"Az első szépséged legyen a leánygyermeki bájosságod, a második szépséged a szemed ragyogása, a harmadik szépséged az arcod tündöklése, a negyedik szépséged a beszéded hatalma, az ötödik szépséged a termeted sudársága, a hatodik a szerelem szépsége, a hetedik a boldogságod szépsége."
Látványosan nem csak külső jegyekről van szó; a "beszéded hatalma" például különösen tetszik nekem, hangot ad a lánynak, nem csak kinézetet. Hasonlóan ütős a hét varázserő is:
"Legyen hét tudományod: első legyen a varázslás. Úgy önmagadat, mint az állatokat tudjad elvarázsolni; második legyen a táltos fogalom; harmadik legyen a szíved érzete; hogy érezzél meg mindent; negyedik legyen, hogy tudjál parancsolni embernek és állatnak; ötödik legyen, hogy tudjál uralkodni minden boszorkány hatalmán; hatodik legyen, hogy a legnagyobb gúnár libád legyen a te táltos paripád; a hetedik tudományod legyen, hogy minden hajnalban a hajnalcsillag tavában, ami a hét szépség vize, fürödhessél."
Juliska tehét nem csak szépséget és empátiát, de erőt és hatalmat is kap (tulajdonképpen sámán) - cserében viszont Tündér Erzsébet nem helyezi rögtön trónra, vagy oldja meg az egész életét. Juliska tizenegy éven át gondoskodik magáról. A párját is maga választja, és olyan férfira esik a választása, aki vele egyenrangú - nem több, és nem kevesebb, nem fél ránézni a lányra, aki a napnál ragyogóbb (és nem vakul meg tőle). Miután találkoznak, Juliska megküzd a gonosz boszorkánnyal a szerelméért egy nagyon látványos, kozmikus csatában (amit a királyfi az oldalvonalról néz végig), és győz. Juliska elnyeri méltó helyét és méltó jutalmát a csillagok között, és mindenféle fontos égitestek kozmikus anyjává válik.
A mese nem különösebben görcsös a nemi szerepekkel kapcsolatban. Gúnárból lesz táltos kanca, tündérkirálynő ejt teherbe halandó asszonyt, leány küzd meg királyfiért (és szökteti meg), és az ifjú király a feleségével együtt szagolgatja a kertben a virágokat. Bár az egész történet határozottan a nőkről szól, nincs nyoma benne férfigyűlöletnek vagy megvetésnek a királyfi iránt.
Érdekesség
Köszönöm szépen mindenkinek, aki végigkövette ezeket a bejegyzéseket, olvasta Ribizlit, és kedves visszajelzéseket küldött! Boldoggá tesz, hogy a blogsorozatból könyv lett, amit ilyen sokan élveznek. És ne aggódjatok, nincs még itt a vége: januártól újraindul a Feminista Népmesék, ezúttal nemzetközi verzióban! ;)
Kellemes ünnepeket!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése