Mivel náthás vagyok és disszertációtervet írok, erre a hétre egy könnyű esetet választottam.
Az okos leány
(Sokféle címen ismert: A bíró okos lánya, A székely ember lánya, Mátyás okos felesége, stb.)
Források:
Benedek E.: Magyar mese- és mondavilág II. (Téka Könyvkiadó, 1989).
Bodnár B.: Kisvárda környéki népmesék (Jósa András Múzeum Kiadványai, 1980).
Dr. Bevilaqua Borsodi B.: A magyar történelem anekdotákban (Dante Könyvkiadó, 1943)
Gyuricza E.: A bíró okos lánya, és más mesék (Alexandra kiadó, 2010).
Kóka R.: Mátyás király rózsát nyitó ostornyele (Timp Kiadó, 2003).
Kríza I.: Mesék és mondák Mátyás királyról (Helikon Kiadó, 2004).
Lengyel D.: Régi magyar mondák (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1978).
Ortutay Gy.: Fedics Mihály mesél (Akadémiai Kiadó, 1978).
A melltartós verziót itt olvashatjátok online.
A meséből készült Magyar Népmesék epizódot itt nézhetitek meg.
A népmese az ATU 875 (Az okos parasztleány / The Clever Peasant Girl) novellamese típusba tartozik.
Magyar nyelvterületről leggyakrabban Mátyás-meseként ismert, és a rajzfilmosrozatnak köszönhetően nem is kell nagyon bemutatni: tudjátok, ez az a mese, amiben az okos leány megvillantja a csunyáját a királynak.
(Legalábbis az egyik)
A mese főhőse egy okos parasztleány, aki különböző módokon kápráztatja el éles eszével a királyt. Néhány verzióban találós kérdésekre felel meg, vagy éppen homályos értelmű válaszokat ad a király kérdéseire (pl. arra a kérdésre, hogy hol van a nénje, azt feleli, hogy "tavalyi örömét siratja," értsd: vajúdik). Sok népszerű változatban lehetetlen feladatokat kap a királytól, amiket elmés válaszokkal old meg (pl. amikor parancsot kap, hogy foltozzon meg egy korsót, visszaküldi a királynak azzal, hogy előbb tessék kifordítani). Szintén népszerű elem, hogy a király magához rendeli a lányt mindenféle faramuci feltételekkel - jöjjön is meg ne is, legyen is felöltözve meg ne is, hozzon is ajándékot meg ne is, amiket a lány a maga módján szépen megold. A mese vitathatatlanul legtöbbet vitatott része a "pucéran is meg nem is" kitétel, amelyet különböző verziók különböző elmés módokon oldanak meg - van, ahol a hajával takarózik a lány (á la Lady Godiva), van, ahol hálót vesz magára (feltalálva ezzel a neccfétist), és van, ahol egyszerűen egy szál melltartóban szambázik be a királyhoz (mondván, hogy a csunyáját Isten teremtette, nincs mit szégyellni rajta, a melleit viszont ő növesztette magának).
A mesék egy része házassággal végződik, míg mások tovább szövik a történetet. A király feleségeként az okos asszonynak megtiltja a férje (pffft), hogy nélküle ítélkezzen, ám ő megszegi a szabályt, és okos, igazságos döntést hoz valamilyen ügyben (avagy elmést választ súg a király által próbára tett alattvalóknak). A király bosszúból hazazavarja, de megengedi, hogy a palotából a legkedvesebb tulajdonát magátval vigye. A feleség altatóport kever a király italába, és hazacipeli kedves urát, aki kijózanodva jobb belátásra tér, kibékül a feleségével, és visszavonja az ítélkezésre vonatkozó tilalmat.
Mitől feminista?
Soroljam?...
Azon felül, hogy egy látványosan éles eszű és jó humorú hősnővel van dolgunk, a mesetípus egyes változatai sok egyéb feminista csemegét is tartogatnak. A lány nem csak okos, de gond nélkül áthág több szigorú, hagyományos, patriarchális társadalmi szabályt is: Szenvtelen a királlyal, átveszi a helyzet felett az irányítást amikor az apja kétségbe esik, és, nem utolsó sorban, egyáltalán nem szégyelli a testét. A melltartós-halászhálós mutatványon kívül olyan változat is van, ahol diót küld a király a lánynak, hogy növessze meg egy hét alatt, mire a lány a melleit villantja ki, nesze felség, megnőtt a dió. Emellett a "nővérem vajúdik" is egyféle tabutémát feszeget (hányan mondják az arra járó uralkodó arcába szemrebbenés nélkül, hogy a megesett nővérük épp egy gyereket présel visítva kifelé?), különösen azokban a változatokban, ahol hozzáfűzi azt is, hogy az illető leány házasságon kívül esett teherbe, és a gróf fizeti érte...
Külön tanulmányt érdemel a házasság utáni epizód is. Az okos lányból okos királyné válik, aki pozícióját, hatalmát, és eszét arra használja, hogy segítsen a rászorulókon, akár a férje akarata és kifejezett rendelkezése ellenére is - a saját boldogsága kockáztatásával. Amikor a király (szégyenletes módon) elkergeti ezért, furfangos módon jobb belátásra téríti. Bár ez alatt a motívum alatt rezeg azért a léc, személy szerint szeretek belegondolni, hogyan viszonyul az átlag kapcsolatok átlag vitáihoz: Attól, hogy az ember veszekszik a párjával, még nem feltétlenül menthetetlen a helyzet - amennyiben mindkét fél szereti a másikat, és képes jobb belátásra térni.
Itt különösen figyelemre méltó a háttérben a király (férfi) jellemfejlődése. A korai szó- és ajándékváltások során egyfajta jó kedélyű játékosságot mutat; a lány szenvtelen válaszaiért akár le is fejeztethetné, mint alattvalót, ám helyette nem csak felfigyel a lány kivételes intelligenciájára, de értékeli is azt. A történet végére nem csak elfogadja az okos leányt egyenlő félként, de be is ismeri, hogy nem volt igaza a törvénykezéssel kapcsolatban. Mai kifejezésekkel élve az uralkodó átgondol és elvet egy belenevelt szexista koncepciót a nők képességeiről, és nevetni is tud a saját tévedésén. Ettől lesz igazán erős jellemű és szerethető karakter.
Amit érdemes átgondolni
El lehet töprengeni rajta, miért nem akarja a király, hogy a felesége ítélkezzen a távollétében. Nagyon sok függ itt attól, hogyan mesél valaki; egyes mesemondók más és más stílusban alkotják meg a király karakterét, és a lány és a király között szövődő kapcsolatot. Od akell figyelni rá, hogy a király ne legyen túl ellenszenves, mert akkor senki se szurkol majd, hogy a feleség visszatérjen hozzá...
Apróság, de érdekes: Bár végtelenül szórakoztat a lány "csunyája" mint kifejezés, és minden alkalommal jót kuncogok rajta, a női anatómia egyáltalán nem csúnya (ahogyan a férfi anatómia sem az). Nyilván más a kontextus, amikor direkt népiesen-archaikusan mesél valaki.
Megjegyzés
Nemzetközi szinten végtelenül népszerű mesetípus. Az első Holnemvolt Fesztiválon pl. Tone Idun Bolstad norvég mesemondótól hallottunk egy skandináv változatot (videó itt).
A férjet hazacipelős motívum olyan kedvelt, hogy még Hollywood sem tudta kihagyni:
(Kép az Ever After / Örökkön örökké c. Hamupipőke-feldolgozásból)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése