Feminista Magyar Népmesék 14. - Asszonyok a tatárok ellen

Megint szerda, megint Feminista Magyar Népmesék. Aki kíváncsi a sorozat történetére, itt találja a bemutatkozó bejegyzést. Az előző tizenhárom mese itt olvasható.

A mai bejegyzés rendhagyó módon nem egy mesével vagy mesetípussal, hanem egy mondakörrel foglalkozik.

Asszonyok a tatárok ellen

Források:

Benedek E.: Magyar mese- és mondavilág II. (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1988).

Jókai M.: Jókai Mór válogatott versei (online a MEK honlapján).

Orbán B.: A székelyföld leírása II. (Panda és Frohna, 1868).

Tatár S.: Egy gyergyói monda a tatárokról. Kultúra, nemzet, identitás: A VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson elhangzott előadások (Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, 2011). 

Tatárdomb Gyergyóban

A történet:

A magyar nyelvű hagyományban, főként Erdély területén, több monda is szól bátor asszonyokról, akik szembeszálltak a tatárokkal saját otthonuk, életük, és szeretteik védelmében. Egy népmesei történetet már láttunk korábban Béla kisasszony személyében; ma néhány mondai alakra hívom fel a figyelmet.

Benedek Elek egy gyergyói mondát közöl "A táltos asszony" címmel, amelyben egy Bánkiné nevű hölgy nem csak megjövendöli a tatárjárást, de azt is megmondja a falubelieknek, hogyan vészeljék át csellel - a mezőn hagyott kévékre felteszik a kalapjaikat, és a tatárok azt hiszik, hatalmas sereggel állnak szemben. Bánkiné szelleme visszatér fekete lovon a sírból, hogy megjövendölje a győzelmet a székelyeknek.

Orbán Balázs közöl több hagyományt is az 1658-as tatár betöréssel kapcsolatban, amelyekben asszonyok szerepelnek hősként. Kiemelkedik közülük Puskás Kalári (Klára) legendája, aki - mivel a férfiak épp máshol harcoltak - terhesen vonult hadba egy felkapott nyárssal (más forrás szerint mángorlórúddal), hét tatárt megölt, majd hazaérkezve hármasikreknek adott életet. Ezt a történetet egyébként még maga Jókai is megénekelte egy erősen sántító, ám nagyon bájos hőskölteményben. A kedvenc részem:

"Engem ugyan nem küld kelmed a kuczkóba.
Hogy én otthon nyugton addig tollat foszszak,
Mig szegény urammal vívnak a gonoszszak.

Az állapotommal senki se törődjék;
Ott is ott leszek én, ha megjön a vendég!
Ne fogja azt senki a székely anyára,
Hogy ijedtében szül fiat a világra!"

Olyan monda is előfordul, ahol a hősnő éjszaka lámpásokkal kelti egy nagyobb sereg látszatát, és így ijeszti el a tatárokat. 

Tatár Sarolta (ez mennyire zseniális kutató-név már ehhez a cikkhez) közöl egy tanulmányt az erdélyi török kori tatár betöréssel kapcsolatos mondákról. Puskás Kalári mellett megemlít több hasonló változatot is tatárt gyilkoló és ikreket potyogtató hősnőkről. Szintén ő közöl egy mondát Barabás Kláráról, aki egy molnár felesége volt, és terhesen a malomban meghúzódva várta be a tatárokat. Amikor beléptek, paprikás étellel megvakította őket (hungarikum overkill), és hatot legyilkolt, a hetediket pedig tőrbe csalta és úgy végzett vele. Majd megszülte az ikreit, mintha mi sem történt volna. 

Mitől feminista?

Azon kívül, hogy terhes nők védelmezik a hazát paprikával, fondorlattal, és mángorlórúddal?...

Íme, néhány további elgondolkodtató tény:

1. A győzelem utáni ikerszülésnek párhuzamát találjuk Macha mondájában az íreknél (mondjuk ott versenyt futott a hölgy, és istennő volt, de nyilván a székely asszonyok dögösebbek)

2. A lámpásokkal/fáklyákkal becsapott sereg motívumát olyan híres hadvezérek mondái között találjuk meg, mint például Hannibál. 

3. A halála után visszatérő, győzelemre segítő hős figurája olyan neves alakokat idéz, mint Csaba királyfi, vagy az alvó lovagok mondája. Bánkiné ilyen illusztris társaságban is bőven megállja a helyét.

4. A táltos asszony története üdítő színfolt a sok negatív javasasszony- és boszorkány-ábrázolás között - ahelyett, hogy gyanakodva tekintenének rá, nem csak hisznek neki, de becsben is tartják. (Persze amikor jönnek a tatárok, rögtön hasznos, ha kéznél van egy)

5. Maga az éjfekete lovon vágtató, jövendőt mondó táltos asszony elég erős, inspiráló gondolat. 

6. A terhes nők sokszor gyengének, esetlennek, vagy tehetetlennek vannak ábrázolva - ám ez hagyományos értelemben korántsem volt/van így. Egyszer régebben írtam egy bejegyzést aktív terhes nőket felvonultató történetekről, itt található. Persze az megkérdőjelezhető, mennyire reális, hogy hármasikrekkel vajúdva hét tatárt le tudjon gyilkolni az ember - de reprezentáció szempontjából mindenképpen felemelő és élvezetes sztori. 

(Sohase dühíts fel egy terhes nőt)

Amit érdemes átgondolni

Ha mondaként akarja mesélni az ember, érdemes belemerülni a történelmi háttérbe is. Én csak egy kicsit kóstoltam bele kutakodás közben, de nagyon érdekes volt.

Megjegyzés

Ebből kéne filmet készíteni...