Feminista Magyar Népmesék 12. - Az asszonyi munkát végző ember

Megint szerda, megint Feminista Magyar Népmesék. Aki kíváncsi a sorozat történetére, itt találja a bemutatkozó bejegyzést. Az előző tizenegy mese itt olvasható.

Források ezúttal a bejegyzés végén, mert marha sok van belőlük...

Az asszonyi munkát végző ember

A történet:

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény házaspár, mely a mesebeli szegény házaspárok egyszerű életét élte - a férj dolgozni járt a határba, az asszony pedig vezette a háztartást. Az idillnek azonban vége szakadt egy napon, amikor a férj fejébe vette, hogy ő nap nap után végzi a nehéz, izzasztó munkát a földeken, míg élete párja otthon pihenget, és csak akkor hagyja el a házat, ha tereferélni jár a szomszédasszonyhoz. A ház ura emez megfigyelését azonnali hatállyal a feleség szemére vetette, egyenlő bánásmódot követelve a férfiúi nemnek.
Az asszony erre a panaszra az egyetlen logikus választ adta: "Holnap cserélünk."
A mese hátralévő részében a panaszos úriember kezei között minden elromlik a háztartásban, ami csak el tud romlani. Fut a konyha, odaég a kenyér, kifolyik a tejfel, megdöglenek a csirkék, a gyereken nem cserélődik le a pelenka, a kutya megeszi a szalonnát, a tehén felakasztja magát (mert a férj a tetőre húzza fel füvet legelni), egyes cenzúrázatlan változatokban meghal a csecsemő, leég a ház, és férjuram még a péniszét is elhagyja valahol...
A történet végén a hazatérő feleség kis híján sokkot kap a puszulás láttán, a férj pedig beismeri, hogy háztartást vezetni/gyereket nevelni igazából kemény munka.
Ki gondolta volna?

Mitől feminista?
A mese egy olyan koncepcióval játszik, amit a modern feminista mozgalom is nagy szeretettel emleget: A "láthatatlan munka" körüli házastársi vitákkal, és az emberekbe belenevelt nemi szerepekkel. Sok férfi gondolja úgy, hogy a háztartás az asszony dolga - akkor is, ha az asszony történetesen ugyanolyan óraszámban dolgozik a munkahelyén, mint férje-ura. A férfi "segít" a háztartásban, nem "a munka ráeső részét végzi," és főleg olyan feladatokat lát el, amik látványosak - füvet nyír, lefolyót szerel, eltolja a havat, stb. A ház körül végzendő apró, mindennapos, "láthatatlan" munkák felismerésére a fiúkat sokszor egyszerűen nem nevelik rá, így azok nagy része a nőre marad - a féfj pedig éveket képes leélni abban a kellemes hitben, hogy a konyhapult magától törlődik le, a vécé az öblítéstől csillogó fehér, és a függönyöket sohasem kell kimosni. Különösen a mai világban egyre gyakrabb otthon dolgozó nők (és GYES-en lévő kismamák) esetében fordul elő, hogy a külső szemlélő feltételezi, nekik mindenre van idejük, hiszen "otthon pihengetnek."
Erre (és, Kovács Ágnes megfigyelése szerint, a "Lusta asszony" mesetípusra) adott csattanós válasz ez a történet, mely magyar nyelvterületen mindenhol elterjedt, és főleg a női mesemondók/közönségek körében fergetegesen népszerű. Rámutat, hogy a hagyományosan "női" munkák egyáltalán nem könnyűek, egyszerűek, vagy kevésbé időigényesek, mint a "férfias" tevékenységek - nem csak energiát és időt kell beléjük feccölni, de ráadásul össze is kell szervezni azt az öt-tíz féle tevékenységet, amikből a külső szemlélő jó, ha kettőt észrevesz.
Itt is fontos elem, hogy a férj elismeri a tévedést a történet végén, és soha többet nem panaszkodik, hogy az asszony henyélni marad odahaza.

Amit érdemes átgondolni
A mese kétféle változatban fordul elő: A "feminista" verzióban a férj egyszerűen panaszkodik a munkájára, míg a "Bolond Pista" verzióban a férj... bolond. Előbbit főleg női, utóbbit főleg férfi mesemondóktól hallani (mily meglepő); a különbség abban rejlik, hogy a női változat rámutat, a tévképzet bárki fejében megfordulhat, míg "Bolond Pista" a népmesék világának #NotAllMen érvelése.
Felületes szemlélők azt is fel szokták hozni panasznak, hogy a mese "férfiellenes", mivel azt sugallja, minden férfi természettől fogva pocsék a házimunkában. Az üzenet azonban egyáltalán nem ez - a férj a mesében nyilvánvalóan olyan férfi, aki még sohasem végzett ház körüli munkákat, így nem is tudhatja, hogyan kell hozzájuk fogni. A tévképzete is ebből adódik.
Szintén sántít, ha valaki arra próbál példálózni ezzel a meseípussal, hogy az asszonyok "természetüknél fogva" jobban végzik a házimunkát. Senki sem születik seprűvel meg sodrófával a kezében - a házimunka tanult viselkedés, és sok remek példát találni rá a mindennapi életben, hogy hímnemű egyének különösebb hercehurca nélkül ugyanúgy betaníthatók rá, mint a nőneműek. A portörlést senki sem a csunyájával végzi. Reméljük.

Megjegyzés
Nemzetközi szinten is nagyon kedvelt mesetípus, találtam szerb, kurd, és norvég verziókat is.
Aki "láthatatlan házimunka" típusú problémákkal küzd, annak melegen ajánlom a Chore Wars nevű honlapot, ahol szerepjátékot lehet csinálni az egyes feladatok elvégzéséből, és pontokat vagy kincseket gyűjtögetni értük.

Források:

Beszédes V.: Jávorfácska. Félszáz szajáni népmese (Életjel, 1978). (Munkacsere; olvasható digitális formában)

Mesélte: Vastag Matild (Szaján)

Burány B.: A legkisebb királylány kívánsága. 88 vajdasági erotikus és obszcén népmese (Képzőművészeti Kiadó, 1990). 

Mesélte: Sebők Sándor (Ada) (Te maradsz ma itthon!)

Burány B.: Mé piros a gólya csőre? Erotikus és obszcén népmesék a Délvidéken (Timp Kiadó, 2007).

Mesélte: Zélity Sándor (Mohol) (A férfiember és a házimunka)

Kálmány L.: Hagyományok (Néphagyományokat gyűjtő társaság, 1914).

I. Kötet: A bárgyú ember (Szentes)

II. Kötet: 60. Féleszű Pista (Egyházaskér)

Kóka R.: Bukovinai székely népmese (Honismeret, 1975. 1-2, 43-44.)

Nagy O.: A három táltos varjú. Mezőségi népmesék (Bukarest, 1958).

Penavin O.: Jugoszláviai magyar diakrón népmesegyűjtemény II. (Forum Könyvkiadó, 1993).

Mesélte: Tóth Mária (Egyházaskér) (A pórul járt ember)

Mesélte: Döme András (Tamásfalva) (Etetés)

Sebestyén Á.: Bukovinai székely népmesék II. (Tolna megyei tanács V.B. könyvtára, 1981)

Mesélte: Fábián Ágostonné Györfi Mária

A mese (Az együgyü ember) egy ötéves kislány előadásában itt hallgatható meg.

Sebestyén Á.: Bukovinai székely népmesék IV. (Tolna megyei tanács V.B. könyvtára, 1986)

Mesélte: Fazekas Zakariásné Péter Mária (Az elégedetlen ember)

Mesélte: Sebestyén (Bada) Ferencné Kelemen Borbála (Az együgyü ember)

A mese a tréfás mesék AaTh 1408. (Az asszonyi munkát végző ember) típusába tartozik.