2013. december 21., szombat

A Boldog Borz és Barátai

A félévi hajrá végére való tekintettel tegnap délután harmadszor is elmentünk megnézi a karácsonyi Disney filmet (igen, még mindig a popkultúra tanszékkel lógok együtt). Továbbra is jó. Mivel a film után egy óra holtidőm volt az SCA szokásos csütörtöki táncmulatsága előtt, úgy döntöttem, hazamenni már nem érdemes, inkább beülök a Boldog Borz nevű vendéglátóipari egységbe egy forró csokira.
A Boldog Borz a helyi hippi társadalom törzshelye. Egy lakóházból kialakított kávézó, ahol minden falat tarka kendők borítanak, és minden sütemény vega és gluténmentes. Amikor besétáltam, egy lélek nem volt benn; hamar kiderült hogy azért, mert ilyenkor már zárva szoktak lenni, kivéve csütörtökönként, amikor "open mic" est van - bárki felléphet bármilyen műfajban. Úgy terveztem, elüldögélek a sarokban egy könyvvel és a forró csokival, de persze nem ez lett a dologból; becsattogott ugyanis egy ifjú házaspár, és nagy gyakorlattal kezdték el átrendezni az egész kávézót hogy helyet csináljanak két mikrofonnak, egy erősítőnek, néhány dobnak, meg a sarokba tolt zongorának. Közben pedig engem kérdezgettek, mint az egyetlen új arcot, hogy ki vagyok és mit keresek itt. Hamar élénk társalgás alakult a dologból; a házaspárról kiderült, hogy az asszony zenész, a férj pedig volt standupos és jelenleg szervező minőségben van jelen. Elkezdtek szállingózni a többiek is, ki gitárral, ki dobbal, ki szaxofonnal, ki nádi hegedűvel. Tom, a szervező, eddigre már fellelkesült azon felfedezésén, hogy mesemondó vagyok, és bár hamar le kellett lépnem a táncmulatságra (nálam volt a zene...) azért rávettek hogy maradjak ott egy mesére, és erre a jelen, félév végi mesemondásra kiéhezett állapotomban nem tudtam nemet mondani. Arra is rögtön fellelkesültek, hogy akkor majd a zenészek rögtönöznek a háttérben. Ilyet már csináltam korrábban, akkor meglehetősen jól sült el, úgyhogy rábólintottam a dologra. A mesemondás jópofára sikerült, csillogó szemű, lelkes (és nem kicsit meglepett) közönséggel, forró csokival, némi gitárral, és egy betévedt bácsi lelkes (és teljesen ritmustalan) dobolásával a háttérben. Kétperces sárkányt meséltem, meg Wedderbur Kapitányt; érdekes közönség volt, mert ámulva és teljes odaadással hallgatták a sztorikat, de semmin nem nevettek... utána viszont nagy volt a taps, és többen oda is jöttek beszélgetni velem.
A mese után ott maradtam zenét hallgatni egy kicsit, majd átkocogtam táncolni a szomszédba. Mielőtt kislisszoltam volna, beszéltem a Boldog Borz tulajával: Szívesen (és ingyen) fogadnak a jövőben mesemondó rendezvényeket. Azt hiszem megtaláltuk a helyszínt - és a közönséget - a következő MythOff-hoz...

5 megjegyzés:

  1. Hümm-hümm A leírtak alapján igazi Tarkabarka Hölgynek illő hely! Magyarországon tudsz ilyen helyről?

    Más, néztem az angol blog bejegyzéseidet, nem akarod leírni a magyar blogra is. Szerintem másokat is érdekelne?

    Megint más. Te értesz a tricksterekhez. A TE VÉLEMÉNYED szerint Jézus trickster volt? (Nem így XXI századból nézve, hanem a maga idejében)
    Csak mert vitázunk rajta.
    Szerintem igen mert elég sok ismérve megfelel.
    - Vándorolt és nem igazán tisztelte az akkori idők törvényeit és szokásit.
    - Volt varázs ereje
    - Csinált pár trükköt, pl vizenjárás amivel elkáráztatta a tömegeket.
    Vélemény?

    VálaszTörlés
  2. Boldog Csodás, Mesés Karácsonyt!

    VálaszTörlés
  3. Boldog Karácsonyt neked is!

    Kérdésre válaszolva: Én nem mondanám Jézust tricksternek. Abban biztos vagyok, hogy volt humorérzéke, és nem kevés embert magára is haragított, de nem volt klasszikus trickster jellem. Neki volt célja, küldetése. Trickster alapvetően túlélő, nem önfeláldozó alkat, és a közösségnek is akkor segít, ha maga hasznot húzhat belőle. A törvényeket pedig nem tanító célzattal, hanem a hecc kedvéért, önös érdekből szegi meg, és buliból kerül bajba. Az lehet, hogy Jézusnak voltak trickster vonásai, de nem nevezném trickster karakternek.

    VálaszTörlés
  4. Köszi.

    Tehát a tricksterek egyik fontos jellemvonása hiányzik Jézusból az a megfelelő mennyiségű önzés.

    Viszont az}em trickster akinek hosszútávú életcélja, vagy küldetése van? (Amiért érdemes az életét is áltdozni.)

    VálaszTörlés
  5. Az életcél vagy küldetés alapveően nem trickster jellemző; ők általában nem gondolkodnak olyan messzire előre. A tricksterek túlélők, és első sorban azt nézik mi segíti hozzá őket a fennmaradáshoz (ezért is esznek folyton, a kaja sohasem elég). Ha Jézus a trickster mentalitást követné, meglógott volna a rómaiak elől.

    VálaszTörlés