A református lelkész esete a yankee hölgyekkel

Ismét könyvajánló következik. Ritkán csinálok ilyesmit, de most nem bírom megállni.

Az ajánlott könyv:
Ács Gedeon: Mihelyt gyertámyat eloltom...

És hogy miért ajánlom?

Ács Gedeon református lelkész volt Baranyában az 1800-as évek elején; az is maradt volna, ha nem kapja fel a '48-as szabadságharc, és nem sodorja el messzire. Először Törökországa bujdosott Kossuthékkal a szabadságharc bukása után; onnan Amerikába került, és ott írta a könyvben szereplő jegyzeteit, vagyis a naplóját.

Még csak a napló felénél tartok, de szerény véleményem szerint Ács Gedeon a magyar történelem legjobb fej református lelkésze.

A könyvben három világ tárul a szemeink elé: a szabadságharc előtti Baranya és Drávaszög népi élete, valamint az akkori diákélet az Alföld nagyobb városaiban; Törökország a 19. század derekán; és Boston, valamint a keleti part többi nagyvárosa.
Van benne szó az égvilágon mindenről: garabonciásokról, debreceni diákcsínyekről, török nőkről, görög istenekről, indiánokról, amerikai melltartókról, magyar pipákról, furcsa nevekről, angol gyerekdalokról, bostoni újságokról, californiai aranyásókról, baranyai szüretekről, amerikai szavazásról, magyar bujdosókról, idegesítő személyekről, és mindenről, de mindenről, amit Geneon úr érdekesnek talált a világban.
Hihetetenül szórakoztató olvasmány!!!

Gedeon uramnak remek humora van. És mivel a könyv rögtön azzal nyit, hogy az apja kedvéért lett pappá, nem is teng túl a szövegben a vallásosság; annál több szó esik szép magyar, török és amerikai nőkről, és egyéb világi dolgokról. És, akárcsak több másik kedvenc íróm és firkászom, Gedeon úr is minden fanyar humora és éles célzásai ellenére a végletekig meleg szívű, emberszerető személy volt, aki nagy odaadással nyilatkozik korának minden népéről és városáról, és ha kritizálja is őket, azt azért szeretettel teszi. Rendkívül művelt volt, és nagyon kíváncsi.
És lemászott egy török lőporraktárba égő szivarral a szájában.
(Lukianosz meg az alvilág bejáratába lógatta a fejét.
Mark Twain meg belemászott egy működő vulkán kráterébe.
Ti is látjátok az összefüggést? :)

Ha már Twain bácsiról szóltunk: az utóbbi időben több útinaplóját is olvastam a jóembernek, mivel futószalagon írta őket. Nagyon szeretem azokat is, később talán még esik róla szó. Nos, ő körülbelül ugyanabban az időben (kicsivel később) utazgat a világban, mint Ács Gedeon, noha teljesen más indíttatásból. Nagyon jó móka a két személy írásait összehasonlítani; gyakran írnak ugyanazokról a helyekről vagy témákról, egyikük amerikai, másikuk magyar szemszögből szemlélve a dolgokat.

Egy szó mint száz: valamikor a nyolvcanas években a fenti címmel kiadták Ács Gedeon naplóját (legalábbis egy jó részét). Könyvtárban megtalálható, antikváriumokban olcsóért beszerezhető. Olvassátok. Mert megérdemli.

:)