Hausza varázsmesék (Népmesék nyomában a világ körül 116. - Niger)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.

Ezzel a bejegyzéssel a sorozat egy kis tavaszi szünetre megy. Májusban folytatjuk az utazást!

Hausa Folktales from Niger
Robert S. Glew, Chaibou Babalé
Ohio University Press, 1993.

A kötet negyven hausza mesét tartalmaz, melyeket a szerző fordított le a nyolcvanas évek végén. Hausza nyelven adták őket Niger országos rádiócsatornáján. A mesék két mesemondó hölgytől (Hadjia Rahamu és Hadjia Angéle) származnak, akik ekkor már több, mint tizennyolc éve meséltek a rádióban az ország apraja-nagyjának. Elsősorban gyerekeknek szóló meséket válogattak a műsoraikba; olyan népmeséket, amelyeknek tanító üzenete volt a fiatalság számára. Akad közöttük állatmese, trickster-történet, sok szörnyeteg, mindenféle kalandok, és néha bizony elég véres jelenetek is. A kötethez csak egy rövid bevezető és egy szószedet tartozik, és általában a mesék sem túl hosszúak - ám annál érdekesebbek.

Fénypontok

Kép innen

Szép, kicsit Hamupipőke-Hófehérke-szerű mese volt A lány, aki madárrá változott. Itt a második feleség lányát bántotta az első feleség, amíg meg nem látta a király fia egy mulatságon (ahová rongyosan ment el). A királyfi kifaggatta, miért rongyos, amikor a testvérei csinosak, és a lány elmesélte neki, hogy otthon rosszul bánnak vele. A királyfi beleszeretett és feleségül vette, de persze a mostoha utánament, és hajfonás közben egy amulettel madárrá változtatta. A lányt végül a kisöccse találta meg, és a királyfival együtt változtatta vissza.
A szamár szarvai c. mesében a szamár úgy tett, mintha szarvai lennének, és összeállt az oroszlánnal, hogy együtt terrorizálják az állatokat - amíg egy bátor nyúl be nem bizonyította mindenkinek, hogy a szamárnak füle van, nem szarva, és teljesen veszélytelen.
A kedvec, szuperhős-csapatos mesetípusomba tartozott A fiú, aki elvette a király feleségét, de annyira jópofa variáns, hogy muszáj kiemelnem. A csapat tagjai: egy fickó, aki bármi elől el tud ugrani (nem lehet eltalálni), Mindent-Gyorsan-Csinál, Messzelátó, Tolvaj, valamint Nádipatkány, és Kálium (aki nőnemű). Ez utóbbit nem tudtam értelmezni, és nagyon vártam, milyen szerepet kap majd az asszonyszöktetésben, de sajnos végül csak üzeneteket közvetített a szerelmesek között. Cserébe Nádipatkány egyáltalán semmit sem csinált.
Gizóról, az ügyelets hausza pók-tricksterről is akadtak érdekes történetek. Az egyik, Gizo és a kígyó, például a bizalomról szólt. Gizo kölcsönkérte kígyó-szomszédja bőrét, de sohasem adta vissza; a csupasz kígyó így elrejtőzve tengette az életét, míg rá nem sikerült vennie egy galambot, hogy segítsen neki. A galamb, bár eleinte nem bízott a kígyóban, végül mégis kitalálta, hogyan kutassa fel a tolvajt, és elvitte hozzá a hátán a csupasz kígyót - itt azonban a mese véget ér, és a mesemondó megkérdezi: "Szerintetek mi történt ezután?" Remélem, hogy szegény kígyó visszakapta a bőrét... Szintén egy galamb mentett meg egy Daya nevű lányt egy szörnyetegtől, akinek a születése előtt feleségül ígérték.

Kapcsolatok

Érezhető, hogy megérkeztünk Afrikába, mert rengeteg trickster fordult elő a mesékben. Eddig karibi és afrikai-amerikai mesékből ismertem a "trickster ajándékot kér" mesetípust, ami itt Sakál és a malam (tudós) címmel szerepelt. Sakál több észt szeretett volna, ezért a tudós mindenféle feladatokat adott neki, amiket furfanggal kellett megoldani... és amikor Sakálnak mind sikerült, a tudós közölte, hogy nem kap több észt, mert akkor már megállíthatatlan lenne (a saját könyvemben is szerepel egy ilyen sztori, Ghánából). A sakál mellett a másik ügyeletes trickster a fentebb említett Gizo, a pók.
A szorgalmas és a lusta lányok meséjéhez volt hasonló Nyúl és Hiéna története, ahol először a nyúl szolgált egy titokzatos házban, és szolgálatáért ételt teremtő botot kapott cserébe. A hiéna megirigyelte, és ő is beállt szolgálni, de nem dolgozott jól, és nem jól választott ajándékot sem, így az ő botjából csak kígyók és skorpiók potyogtak. Ugyanerre a típusra hasonlított A fulbe hős és a dodo meséje (a dodo itt egy óriás-szerű szörnyeteg), amelyben a hős hajat fonatni ment a dodo feleségéhez és élve meg is úszta, de amikor más is utána akarta csinálni, nekik persze nem sikerült. Akadt egy érdekes Hamupipőke-változat is, ahol az apának két felesége volt, és a gonosz mostoha által bántalmazott lánynak a féltestvére segített hozzámenni a király fiához. Volt varázslatos menekülés, itt Egy lány, aki kígyóhoz ment feleségül, menekült el a férje elől a húga, és mindenféle hátradobált varázstárgyak segítségével. A lány, aki megmentette a király fiát Olaszországból, Kanári királyfi néven volt ismerős, Az arab lány és a király pedig egy férfiruhába-öltözős, királyt-átverős verzió volt egyik kedvenc mediterrán mesetípusomra, a Bazsalikomlányra. Ismerős volt magyar mesékből is A gyöngytyúk, a sakál, és a keselyű meséje (persze nem ezekkel az állatokkal), ahol a sakál kihasználja a gyöngytyúkot, amíg a keselyű fel nem hívja rá a figyelmét, hogy nem muszáj engedelmeskednie. Az ember és a krokodil meséje a szokásos "hálátlan megszabadított állat" sztori volt - itt a sakál tett a végén igazságot.

Hova tovább?
Maliba!