A tricksterek karriert csinálnak (Népmesék nyomában a világ körül 200. - Mongólia)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.

UTOLSÓ ÁLLOMÁS!

Mongolian Traditional Literature
An Anthology

Charles R. Bawden

Routledge, 2013.

Ez a közel 900 oldalas vaskos kötet válogatást tartalmaz a mongolok hagyományos irodalmából, a Titkos Történettől a népdalokig. Mivel hatalmas nagy falat volt, ebben a bejegyzésben a Népmesék című részre fogok koncentrálni, ami magában majdnem 300 oldalt tesz ki, és 110 történetet tartalmaz. A mesék kisebb fejezetekre oszlanak téma szerint: természetfeletti történetek, tricksterek, Balansengge, vándorszerzetes-mesék, Shagdar, állatmesék, csalimesék, mítoszok, triádok, párbeszédek. 

A kötet maga angol nyelven hiánypótló, és sok olyan szöveget ad közre, amik előtte nem jelentek meg fordításban. A bevezetőből részletes tájékoztatót kapunk a mongol irodalom eddig elérhető fordításairól és történetéről, valamint leírásokat az egyes műfajokról és híresebb alkotásokról a középkortól napjainkig. Szó esik a Titkos Történetről, eposzokról, legendákról, tanító szövegekről, szertartásos szövegekről, indiai eredetű írásokról, mongol-kínai irodalomról, és egyéb érdekes témákról. A kötethez jegyzetek, bibliográfiák és kiejtési útmutatók is tartoznak. 

Fénypontok

Nagyon tetszettek a történetek, amelyeknek Balansengge, a mongolok trickster-figurája volt a hőse. Sok közöttük klasszikus trickster-sztori volt, mint pl. a "gyereket szült az edény" vagy a "nincs időm átverni téged" típusú trükkök, de volt közöttük néhány egészen eredeti húzás is (pl. amikor Balansengge elhitette egy kapzsi gazdag emberrel, hogy drágakövekkel van tele a zsákja, de ha arra méltatlan ember néz bele, akkor mind hamuvá változik). Balansengge kedvenc céltáblái a zsugori és kevély gazdagok voltak. A leghosszabb sztori abból bontakozott ki, hogy egy trükkel rávette őket, hogy mind a folyóba ugorjanak. A gazdagok lelke ekkor panaszra ment Erlig kánhoz, az Alvilág urához, és az uralkodó elkezdett démonokat küldözgetni Balansengge lelkéért. A trickster természetesen sorra átverte mindannyiukat, míg végül teljes pánik keletkezett az Alvilágban, Erlig kán maga ment érte, Balansengge őt is átverte, elszedte a ruháit, és maga ült az Alvilág trónjára. Happy end. 

A trickster-mesék közül kiemelkedett még a legény, aki kutyaszart etetett a kánnal (és egyéb kínos dolgokra is rávette anélkül, hogy megbüntették volna érte). Tetszett a rövid történet is az öreg varázslóról, aki egy álomban megmutatta a kevély kánnak, milyen nyomorban élnek az alattvalói. 

A mítoszok közül kiemelkedett Erkhii Mergen története, az íjászé, aki hat napot lelőtt az égről, hogy megmentse a világot a pusztulástól, de a hetedikkel nem boldogult, ezért szégyenében mormotává változott, a lova pedig ugróegérré. Egy másik kedvencem a nyulak meséje volt, akik azt hitték, senki sem fél tőlük, és ők a legnyomorultabb lények a világon - amíg véletlenül meg nem riasztottak egy birkanyájat azzal, hogy előugrottak a rejtekhelyükről. Rövid, ám bájos történet szólt állatokról, akik titokban nagyon fontosak: a denevér azért lóg fejjel lefelé, hogy figyelje, leszakad-e az ég; a szöcske azért ül a fűszálon, hogy őrködjön özönvíz esetére; a darumadár pedig azért lépked olyan óvatosan, hogy hatalmas erejével földrengést ne okozzon.

Meglepően sok eredettörténet foglalkozott azzal, hogyan osztott ki a Teremtő heréket és péniszeket mindenféle állatoknak. 

Kapcsolatok

Az állatmesék között szerepelt a hét kecskegida meséje, amiben itt ugyan csak két gida volt, cserébe megtudtuk azt is, hogyan háziasította az ember a kecskéket (miután egy favágó segített nekik megmenekülni a farkastól). Érdekes módon a gyermeket őrző hűséges (és véletlenül megbüntetett) kutya története itt macskával és meggondolatlan asszonnyal játszódott le. Megint szerepelt történet arról, miért nem került be a teve az állat-naptárba (itt a patkánnyal versenyzett, ki látja meg előbb a napfelkeltét).

Solombo kán története a szerencséjét kereső, kérdéseket feltevő hős meséje volt; itt a fiúnak Erlig kánhoz, az Alvilág urához kellett elmennie. Akadt másik válaszkereső mese is (Scripture Joy and Jewel Joy), csodamadár-történet (A vadász fiai), hamis jós (Szöcske Namjil), csizmás kandúr (itt Okos sárga róka) és varázslatos segítők is (Fehér Jivaa). A hálátlan állatot (kígyót) itt egy okos lány csalogatta vissza a csapdába; szerepelt királyfihoz feleségül menő klasszikus okos lány is, aki nem csak megoldott lehetetlen feladatokat és bíráskodott igazságtalan helyzeteben, de ráadásul megmentette az apósát, amikor az ellenség foglyul ejtette. A furfangos szegény ember és az ostoba ördög párviadala itt egy öreg trickster és egy tigris között zajlott le, az Odüsszeiából is ismert Küklopsz-történetnek pedig három szerzetes volt a hőse.

Az ügyeletes trickstert fentebb már említettem, de a tricksterekhez hasonló figura volt Shagdar is, az 1869-ben született vándor szerzetes, aki gúnyt űzött a kor problémáiból, mint például a zsugori gazdag emberek, korrupt tisztviselők, és képmutató vallási vezetők. A legtöbb történetben rövid, frappáns, gúnyos versekben ad választ nagyképű vagy ostoba embereknek. 

Hova tovább?

Hát, először is írni fogok egy összefoglalót az egész kihívásról. Aztán meglátjuk, mi lesz a következő kör :)