Folytatom az évértékelőket: következzenek a tévésorozatok! Az idei év a tavalyihoz képest erős javulást mutatott sorozatok terén. Körülbelül ugyanannyit néztem (szám szerint 65-öt), bár nem mindegyiket fejeztem be. Cserébe viszont valahogy sokkal több jó sztori, emlékezetes folytatás, és új kedvenc került a listára, mint az elmúlt években.
Lássuk a teljes mértékben szubjektív és kitalált díjakat:
Az Év Abszolút Kedvence
A Marvel megugrotta a lehetetlent, és a WandaVision után nem csak méltó folytatást kreált, hanem egy nagyon kerek, önmagában szerethető, okosan felépített sztorit is. Meg egy soundtracket, amit nem lehet megunni. Az egész queer witchy found family vibe nagyon a helyén volt, és a 7. epizód önmagában megérdemel minden díjat. Egyszerre szeretném, ha lenne folytatása, és azt is, hogy megálljon így önmagában. Meglátjuk.
Az Év Méltatlanul Elkaszált Sorozata
Amilyen gyorsan jött év elején a Netflixen, olyan gyorsan le is varrták. Pedig abszolút néztem volna még. Michelle Yeoh mondjuk részemről a telefonkönyvet is olvashatná, de itt nagyot villantott a maffia-anyu szerepében (meg persze voltak remek verekedések is). A két másik főszereplő is jó karaktereket, érdekes pillanatokat hozott. Főleg az idősebb tesó volt nagyon szerethető. Mivel elég magas volt a nézettsége és a pontszáma, senki se érti, miért kaszálták el. Mondjuk a hülye Netflix egyre gyakrabban csinál ilyesmit.
Az Év Bűnös Soundtrackje
Erről a sorozatról még sok szó esik majd a következő bejegyzésemben, ahol a fülbemászó dallamokat fogom összesíteni... De amellett, hogy összehozta az év soundtrackjét, sztoriban és karakterekben is remek volt. Klasszikusan az a sorozat, amiről hónapokig győzködnek az ismerősök, hogy na de nézzed már, jó lesz az. Nagyon húzódoztam tőle, de amikor végre nekiálltam, letekertem egyben az egészet. Nagyon 18-as karikás, de nagyon, nagyon szerethető is. Ez is hozza azt a "found family of misfits" toposzt, ami mindig meg tud venni kilóra.
Az Év Leginkább Méltatlanul Lehúzott Sorozata
Akárki akármit mond, ez az évad marha jó volt. Sokan nyafogtak miatta vagy azért, mert nők voltak a főszereplők (pedig Jodie Foster abszolúte hozta a lerobbant, kiégett detektív figuráját), vagy azért mert nem értették a sztoriban az utalásokat. Mondjuk tény, hogy úgy volt a leginkább élvezhető, ha az ember ismerte hozzá Szedna legendáját, de nekem mint mesemondónak pont ezért jött be nagyon. És sok remek színészt is összeszedtek hozzá. Megugrotta az első évad színvonalát.
Az Év Legjobb Anakronisztikus Harci Koreográfiái
Valamiért nekem személyes kedvenc műfajom a "történelmi dráma jó sok anakronisztikus verekedéssel". A Nevers-t is ezért szerettem. Renegade Nell ráadásul ad hozzá egy végtelenül jópofa és szerethető főszereplőt (a Derry Girls-ből szalajtott Louisa Harland alakításában), némi mágiát, remek mellékszereplőket, és sok izgalmat. De ami megvett kilóra, az tényleg a sok, hosszú szoknyában vagy 18. századi katonai ruhában végrehajtott csihi-puhi volt, és hozzá Nell karizmatikus egyénisége. Szerencsére ezt megújították egy második évadra is.
Az Év Legjobban Összerakott Sztorija
Tudom, hogy könyv alapján készült, de esküszöm ez a sztori képernyőn ütött igazán nagyot. A készítők minden apró részletre odafigyeltek. Attól a ponttól, hogy az ember elkezdi kapizsgálni, mi benne a csavar, ezek a részletek még mókásabbá és izgalmasabbá válnak. Sokszor hangosa felröhögtem akár egy-egy fény- vagy jelmezváltozáson is. Emellett pedig a sztori nagyon mélyre megy olyan kérdésekben, mint az identitás, a rasszizmus, vagy a kulturális kisajátítás, anélkül hogy a néző szájába rágná a válaszokat.
Az Év Legjobb Indokolatlanul Szerethető Akciósorozata
Ha ez a sorozat csak az akart volna lenni, ami, megtehette volna. Vannak benne menő akciójelenetek meg egy csupa izom főhős. De valahogy mégis sikerült többet kihozni belőle - leginkább azért, mert teljes mellszélességgel beleálltak egy végtelenített Chuck Norris viccbe. És csesszék meg, működik. Tisztára szerethető lett a karakter, aki fapofával mond bődületes baromságokat ("What's your favorite flower?" "Snapdragon. Cool name, hard to kill."), és gyakorlatilag félisteni erővel tarol végig a rosszfiúkon. Nekem ennyi teljesen elég volt a boldogsághoz.
Az Év Legjobb Frissítése Egy Fáradt Klisén
Elsbeth Tascioni karaktere már a Good Wife-ban és a Good Fight-ban is a kedvencem volt, ezért izgatottan vártam a saját spinoff sorozatát. Nem okozott csalódást. Az ember lassan telítődik a "zseni de seggfej" típusú karakterekkel, kiégett nyomozókkal és megcsömörlött rendőrökkel. Elsbeth ezzel szemben beleállt az ellenkezőjébe: ő teljesen önazonosan és iróniamentesen kedves, empatikus és cuki. És emellett hozza a Columbo-féle "ó csak még egy ártatlan kérdés" formátumot. Nagyon, nagyon szerethető, és simán elvisz egy sorozatot a hátán.
Az Év Legjobb Kathy Bates-e
Igazából nem vártam sokat ettől a sorozattól, de Kathy Bates megint az a kategória, aki a telefonkönyvet is olvashatná. Emellett viszont a sztori is kellemes meglepetés volt, egy megfelelően komplex karakterrel és jó sok ügyvédi intrikával. Inkább nyomozós sorozat, mint courtroom drama, de hősnőnk, az előzőhöz hasonlóan, simán elviszi a hátán. Emellett pedig érdekes kommentár is az idősebb nők szerepéről a munka világában.
Az év legjobb folytatódó sorozatai
Ezeket nem méltatnám egyesével, csak megjegyzem, hogy még mindig mennek és még mindig érdemes nézni őket.
For All Mankind - Az év űrbéli szakszervezete
The Bear - Az év anya-lánya epizódja ("Ice Chips", ez is megérdemelne minden díjat)
Only Murders in the Building - Az év csapatmunkája
Good Omens - Az év méltó folytatása
The Boys - Az év "a rajongóknak végre leesett miről szól a sorozat" pillanata
Szégyenfal
Nem lenne teljes egy sorozatokról szóló bejegyzés anélkül, hogy szidjuk egy kicsit azokat amik nem sikerültek fényesen. Íme, a személyes szégyenfalam az idei évből (*fedezékbe vonul*).
Buccaneers - Amikor a Victoria's Secret rendezi a Bridgertont
Bridgerton 3 - Amikor a Bridgerton megint romantizálja a báltalmazást
KAOS - Amikor az egész görög panteonból csak négy istenre futja a büdzsé
Pop Star Academy - Ez igazából dokumentumsorozatnak jó, csak borzasztóan feldühített amiről szólt
Outer Banks - A év méltatlanul felesleges szereplőgyilkossága
Emily in Paris - Emily körül valójában minden férfi udvarló vállalhatatlan és unalmas, Róma pedig kollektíve forog a sírjában
Umbrella Academy - Az év szörnyű sorozatzárása elvarratlan, logikátlan és összecsapott szálakkal
Those about to die - Nagyon akartam, hogy jó legyen, de sajnos a Róma szintjét ez sem ugrotta meg
Nektek mik voltak az idei év emlékezetes sorozatai?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése