Cathy Jo, lakó- és bűntársam, különösen sokat dolgozott azon, hogy minden varázslatos legyen. Posztereket tervezett, nyomtatott és ragasztott szerte a városban. Ezzel adódtak is kisebb kalandjaink, mert bár számunkra Loki remek ötletnek tűnt, sok helyi lakos azt hitte, a Sátán szerepel a hirdetményeinken, és csak fiatal kockák közbeavatkozása mentett meg minket attól, hogy a könyvtáros nénik elkárhozott léleknek bélyegezzenek és lelocsoljanak szentelt vízzel.
A meseválogatás külön jó móka volt. Egy közös házibuli keretein belül kalapból kihúztuk, ki melyik mitológiából fog mesélni; kisorsoltuk a párokat, és témákat is választottunk a nagy összecsapáshoz. Másfél hét meglehetősen rövid idő ahhoz, hogy az ember egy teljes eposzt lerövidítsen tíz percre és betanulja, de mindenki remekül szórakozott a saját kihívásával.
A legjobb az egészben a helyszín volt: Cathy mindenféle furfangos módon elérte, hogy megkapjuk ingyen a Capone's névre hallgató bár hátsó bártermét, ami stílusosan a Széf névre hallgat (Johnson City egyik történelmi nevezetessége, hogy Al Capone itt húzódott meg a helyi raktárházaiban, amíg Chicagoban kereste a rendőrség). Jobb helyszínt kívánni sem lehetett volna: hangulatos, félhomályos terem, tükrök és csillárok, külön bárpult, és egy színpad a sarokban.
Most pedig következzen az est programja:
Egyiptom: Gini Richards, Ízisz és Ozirisz
Kelet-Afrika (Etiópia): Carolina Quiroga, Salamon király és Sába királynője
Díj: A Szerelem Szárnyai, csillámporba forgatott szárnyas póni
A kört Carolina nyerte, de nagyon szoros volt a verseny. Mindkét csaj remekül mesél, és jó humoruk van; sikerült anélkül, hogy az eredeti történetet megváltoztatták volna, a saját személyiségüket belevinni az előadásba. Carolina egy Bob Marley dallal fűszerezte a saját meséjét, és még meg is tudta magyarázni, hogyan kapcsolódik a rasztafari vallás Sába királynőjéhez. Bár mindketten nagyon izgultak a fellépésen, a párbaj remek indítás volt az est hátralévő részéhez, és nagyon magasra tette a mércét.
Inkák: Patrick Gerard, Manco Capac és az aranypálca
Mezopotámia: Joshua Sellers, Anzú és a Sorstáblák
Díj: A Leghasznosabb Mágikus Tárgy Foszforeszkáló Varázspálcája
Azt kell mondanom így másfél év után, hogy eddig ez volt Joshua legjobb előadása. Csodákat művelt az eredeti történettel, remekül mesélt, és gond nélkül túlharsogta a szomszéd terem színpadán bőszen hangoló rockzenekart. Ezzel egyébként Patricknek sem volt baja, aminek nagyon örültünk - ha lányos kör lett volna a hangpróba alatt, gondjaink lettek volna a hangerővel, de a mély hangú színész srácok rutinból leküzdötték a dolgot.
Északi mitológia: Paul Herrin, Helvör és a mágikus kard
Perzsák: Travis Wolven, Gordafarid, a harcos asszony
Díj: Feminista Elismerés Díja, rózsaszín csillámporba forgatott Barbie baba
Ez megint csak szoros meccs volt: nehéz feminista elismerést osztogatni, amikor mindkét srác nagyon erős sztorikat választott önálló, harcias nőkről. Paul visszafogott volt és humoros, Travis pedig zengő és komoly, és mindkét történet szépen megállta a helyét, főleg ahhoz képest, hogy mindketten újoncok a mesemondó programban.
Japánok: Meg Zinky, a Rókahölgy
Thaiföld: Zalka Csenge (én), Ramakien
Díj: A Meggyőzés Ezüst(ösen csillogó) furulyája
Meg Joel és Gini barátnője, hivatására nézve színész, és nagyon gyorsan megtalálta a helyét a mesemondás terén. Jó humorú, kedves csaj, aki a japán rókákkal zseniálisat alkotott, és hatalmas fölénnyel learatta a babérokat. Egy cseppet sem bántam a dolgot; az elmúlt hetekben remekül szórakoztam a Ramakien olvasásával, ez már önmagában is győzelem. Hanumánról mesélni roppant szórakoztató volt a színpadon, el is úsztam az idővel rendesen, legközelebb majd nem a zuhany alatt gyakorlok...
Mindent egybevetve a második amerikai MythOff sikerrel zárult. Közönség ugyan nem volt annyi, mint szerettük volna (nagyjából húsz fő), de lesz ez még így se, majd januárban. Addig is, mindenkinek jó mítosz-olvasást!
elúsztam az idővel és zuhany alatt - briliáns humor!
VálaszTörlés