Nemek, igenek, mesék

Tegnap este érkezett sietve összecsapott email mesemondó ismerőstől, hogy sürge kéne neki olyan mese, amiben nem mindenki heteró és cisgender (utóbbi kifejezés arra, amikor a lányok "lányosak" a fiúk "fiúsak"). Valami fellépéséhez kell. Mivel a múlt évben erre is volt tantervem az egyemisták fejlesztésére, meg különben is ilyen témák felett köröz most a média, gondoltam, ide is kiteszem a meglepően kis keresgéléssel összeállított listát, hátha más is hasznosnak találja. Hely szűkében nem írom ki a teljes meséket, ha valakit érdekel részletesen, csipogjon.

Arisztophanész meséje a szerelemről
Ez már a Xénában is benne volt, ki emlékszik? Eredtileg Platón Lakoma c. művéből. Arról a görög meséről van szó, amely szerint az embereknek eredetileg két feje, négy keze, négy lába, és tökéletes gömb formája volt (görögök és az esztétika), amíg fel nem lázadtak az istenek ellen, mire Zeusz kettévágta őket. Azóta keresi mindenki a lelke összeillő másik felét. A történet szerint háromféle gender (nem) volt a gömbemberek korában: A Nap fiai, akik két férfi félből tevődtek össze, a Föld lányai, akik két női félből, és a Hold gyermekei, akiknek az egyik fele nő volt, a másik férfi. Aranyos történet, "a szerelem születése" néven is ismerik, és Hedvig például csodás kis dalt is énekel róla.

Férfivá változott leány
Ortutay Gyula Magyar népmesék gyűjteményéből. Legkisebb királykisasszony férfinak öltözve vezeti az apja hadseregét, és amikor megnyeri a háborút, a szomszéd király hozzáadja a lányát. Amikor a nászéjszakát nem sikerül elhálni, a királylány követeli, hogy szabadítsák meg a férjétől; népmesei szokás szerint mindenféle lehetetlen feladatokat tűz ki neki. Az egyik ilyen feladat során egy eltévedt átok miatt az álruhás leányból valóban férfi lesz, aki erre boldogan szalad haza a feleségéhez, és el is hálják a nászéjszakát, ötször. Csak jelzem, hogy ez a történet formailag tündérmese, nem tréfa vagy "pajzán népi történet."
Van egy nagyon hasonló változatom Norvégiából is, ott a végén a boldog pár gyermeket fogad örökbe.

Iphis
Ovidius Átváltozások c. művéből. Apuka minden áron fiút akar, olyannyira, hogy a lánygyermeket meg is ölné; anyuka uniszex nevet ad az újszülöttnek, és azt hazudja apusnak, hogy fia van. Iphis kislány fiúként nevelkedik, és el is jegyzik egy lánnyal, akivel egymásba szeretnek. Anyuka az istenekhez imádkozik az esküvő napján, hogy oldják meg a problémát, és az istenek kegyesen fiúvá változtatják Iphist, aki azontúl boldogan él a feleségével.

Teiresziasz
A görög jós akit az Odüsszeiából ismerünk, lehúzott hét évet női testben egy kisebb vétség miatt. A hét év alatt Korinthosz városában volt szent prostitutált. Amikor Zeusz és Héra szokás szerint összebalhézott azon, hogy kinek jobb, Teiresziaszt kérdezték meg: Az öreg jós szerint a nők kilencszer jobban élvezik a szexet, mint a férfiak. Ő csak tudta.

Az angyal apród
Ez egy nagyon megható rajnai német legenda egy lovag és a fegyverhordozója (plátói) szerelméről, akik folyton megmentik egymás életét. A sztori végére kiderül, hogy a fegyverhordozó valójában angyal volt.

A leány és a szellem akik nemet cseréltek
Indiai mese. Hasonlóan kezdődik Iphis történetéhez, csak itt az istenek helyett az esküvőre siető álruhás lányt egy erdei szellem szánja meg, és egy évre hajlandó nemet cserélni vele. Az egy év végeztével a herceg visszatér az erdőbe, hogy visszacsinálják a cserét; ekkorra azonban már megszokta a férfi létet és megszerette a feleségét, a szellemről pedig kiderül, hogy éppen terhes és élvezi, és így végül megállapodnak abbam, hogy minden maradjon csak a helyén. Happy End.

Silence
Középkori francia történet egy lányról, akit fiúnak (lovagnak) nevelnek. Dolores Hydock mesemondó csodálatos egész órás verzióban meséli. A történet végén a lány ugyan leteszi a páncélt, de végig fiús marad.

Hüakinthosz
Görög mítosz a jácint virág eredetéről; szerelmi háromszög Apollón, Zephürosz és a Hüakinthosz nevű ifjú között, ami tragikus balesettel végződik.
(Ganümédészt azért nem írom ide, mert kiskorú, és különben sem szívesen mesélem.)

Első körben ennyi elég is. Az egyetemen a történetek legtöbbjét annak illusztrálására használom, hogy a heteró-cisgender lét korántsem minden korban és kultúrában volt kizárólagos alapnorma. És ez még a mesékből is kilátszik. Akit érdekelnek további infók, itt találhat az említett kultúrákról zseniális térképet.