Kuba ragyogó színei (Népmesék nyomában a világ körül 50. - Kuba)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. Aki csatlakozni szeretne a világ körüli meseolvasáshoz, részt vehet a Moly.hu kihíváson. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.

Már az ötvenedik országnál járok! Az útnak még harmadát sem tettem meg, de azért nem rossz eredmény...

From the Winds of Manguito / Desde Los Vientos de Manguito
Cuban Folktales in English and Spanish / Cuentos Folklóricos de Cuba, En Inglés y Español
Elvia Perez
Libraries Unlimited, 2004.

Végtelenül bájos kötet, amely ismét egy gyakorló helyi mesemondó munkáját dicséri. Elvia Perez a saját repertoárjából válogatta ki a könyvbe foglalt történeteket; némelyiküket gyermekkorában a családjától tanulta, míg másokat a sziget sokféle szájhagyományából - az afrikai eredetű vallások (pl. Santería) követőitől, kanári-szigeteki bevándorlóktól, spanyol és egyéb európai származású lakosoktól - gyűjtött össze hosszas kutatómunkával. Bár a könyv nem túl vaskos (pláne, hogy minden mese kétnyelvű tükörfordításban szerepel benne), nagyon szép, kerek képet ad Kuba népmeséiről. A mesék mellett szerepelnek benne színes fényképek, kubai játékok és mondókák, receptek, történelmi bevezető, szószedet, bibliográfia, és bőséges jegyzetek is minden történethez; emellett a könyben fekete-fehér rajzos illusztrációk is akadnak, amik olyan csinosak, amilyen szokatlanok. Élmény volt végiglapozni a kötetet - az olvasásról nem is beszélve...

Fénypontok

Oshúnt a Szűzanyával
azonosítják a Santeríában

Nagyon sok kedvenc történetem volt az afro-kubai hagyományokról szóló fejeztben. A sziget útjaiban például két ikertestvér táncoltatott halálra egy ördögöt, aki lezárta a sziget útjait; mivel egyformák voltak, az ördög nem vette észre, hogy váltják egymást, és sohasem fáradnak bele a zenélésbe. Felbukkant Elegba is, aki a joruba hagyományok trickstere és az utak ura; a legendából megtudtuk, ki és mi volt ő, mielőtt istenséggé lett volna. Oshún, a Méz Úrnője arról szólt, hogyan fordította hasznára egy fiatal istennő, hogy a testvérei hatalmával szemben neki csak a méz feletti uralom jutott - ezzel viszont még az apját is el tudta kápráztatni, és megmentette egy másik isten életét. A legjobb sztori viszont a Legyőzhetetlen Asszonyok című volt, melyben két nővér vágott neki a világnak, egy harcos amazon és egy bölcs leány; mindketten országot nyertek maguknak más és más módon, és amikor az egyiküké veszélybe került, a másik a segítségére sietett.
Az állatmesék között nagyon bájos volt a Gémekről szóló, melyben egy csapat bébi gém a szüleit kereste úgy, hogy mindenféle madarakkal és állatokkal összehasonlították az éneküket. Szintén mókás volt a Fejetlen tánc, melyben úgy mentették meg az állatok egy folyamatosan civakodó ördögpártól a világot (amit minden csetepaténál felgyújtottak), hogy "fejetlen táncpartit" rendeztek a madaraknak (szárnyuk alá rejtett fejjel), és csak akkor engedték be az ördögöket, ha azok beleegyeztek, hogy lefejezzék őket... Végül pedig nagyon megfogott Kikirikí Kakas története, aki annyira hűséges volt a gazdájához, hogy megverekedett magával a Halállal is a ház küszöbén, hogy időt nyerjen neki a gyógyuláshoz.

Kapcsolatok

Jemaját, a tenger istennőjét
is a Szűzanyának
feleltetik meg

Ismét felbukkant egy, a világ teremtésével kapcsolatos özönvíz-mítosz, az afro-kubai vallásokból; itt Jemajá istennő árasztotta el a földet, mert az emberek megfeledkeztek róla.
A folyó tündére című mese a Holle Anyó helyi változata volt, a folyóba ugró szorgos lánnyal és utána a lustával - a mese a lusta lány bűnhődése helyett azonban azzal végződött, hogy a tündér közölte, amikor kinyitja az ajándékba kapott dobozt, az lesz benne, amit megérdemel. Erre a lusta lány megjavult, összebarátkozott a húgával is, és békességben éltek tovább.
És természetesen megint volt versenyfutás - ezúttal Ambeco, a szarvas, és Aguatí, a teknős között.

Hova tovább?
Jamaica, a Karib-tenger utolsó állomása következik!