Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. Aki csatlakozni szeretne a világ körüli meseolvasáshoz, részt vehet a Moly.hu kihíváson. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.
A Karib-tenger szigetvilágától nem is búcsúzhatnánk tökéletesebben, mint egy teljes egészében Ananszi-mesékből álló gyűjteménnyel.
Anancy and Miss Lou
Louise Bennett
Sangster's Book Stores, 1979.
Ezt a könyvet teljesen véletlenül találtam egy antikváriumban Knoxville-ben, a hazautazás előtt egy héttel, és bár már könyveim jó része össze volt csomagolva, nem tudtam ott hagyni (főleg nem potom két dolcsiért). Nagyon örülök, hogy megtalált.
A kötetben harmincegy Ananszi-mese található, méghozzá mind egy híres jamaikai énekes, népművész, és mesemondó, Louise Bennett előadásában, szöveg- és dialektushűen, úgy, ahogyan a hölgy élőben mesélte. A jamaikai dialektus borzasztóan nehezen olvasható, de amint ráérez az ember az ízére, szinte leugrik a papírról a hölgy személyisége, és természetesen Ananszi karaktere is. Miss Lou-ról amúgy egészen sok
YouTube videó és hanganyag megtalálható a neten, sokukat végig is böngésztem; jó lett volna őt egyszer élőben is hallani... A könyvhöz egy tövid bevezető is tartozik Miss Lou mesemondói munkásságáról, és kották a mesékben szereplő énekekhez. Minden mese ugyanazzal a formulával zárul: "Is Anancy meck it" ("Ananszi az oka, hogy így lett" - szinte az összes mese
pourquoi mese), és "Jack Mandora, me noh choose none" ("Jack Mandora, nem én választottam" - vagyis nem én találtam ki, amit a mese állít,
Jack Mandora, a Mennyek kapuőrzője a tanúm).
Fénypontok
A kötet kezdő meséje természetesen magukról a mesékről szól - pontosabban arról,
hogyan döntötte el Ananszi, hogy ő is szerepelni akar az emberek esti meséiben, és hogyan ugrasztotta össze Macskát és Patkányt, hogy elérje a célját.
Nagyon örültem, hogy Miss Lou-nak csodás verziója volt
Ananszi és a Tűz (nem túl romantikusan végződő) szerelmes történetére - ezt egyszer
Eshu Bumpus előadásban hallottam, de eddig könyvben csak töredékesen találtam meg.
A kedvenc sztorim a gyűjteményben toronymagasan
Ananszi és a rozella története volt, melyben a pók piaci lopás közben, mintegy mellékesen feltalálta a
sorrel néven ismert fűszeres jamaicai italkülönlegességet. Szintén nagyon szórakoztató
Ananszi és Fee Fee története, melyben Ananszi egy Fifi nevű kislánynak álcázva magát vett részt a gyerekek számára rendezett karácsonyi ünnepségen (az ingyen kaja miatt).
Kapcsolatok
Felbukkant egy korábbról,
Trinidadról ismerős mese, melyben
Rák segített egy szolgálólánynak kitalálni egy gonosz öregasszony titkos nevét - csak itt a szolgálólány éppen az álruhába bújt Ananszi volt, aki így akart szert tenni a titkos névért járó kincsekre. A
Királylány Neve titkosnév-kitaláló
mesetípus, amelyből több is szerepel a gyűjteményben, afrikai meséket idézett. Egy haiti meséhez volt hasonló a
Jamaicai bagoly története, aki egy szép lányt akart feleségül venni, a tollait ruha alá rejtve (mert a lány undorodott a tollaktól), de Ananszi leleplezte az esküvőn. Kicsit komolyabb hangvételű volt a
Sárga Kígyóhoz feleségül ment lány esete, akit ezúttal Ananszi húzott ki a csávából - ezzel a mesetípussal majdnem minden karibi szigeten találkoztam eddig...
Természetesen megint volt
Tigrisen lovaglás, Halálos szikla, és
Kátránybábu is - a klasszikusok nem maradhattak ki a gyűjtésből. És meg is lepődtem volna, ha nem akad legalább egy versenyfutás: Itt
Szamár és Varangy futottak versenyt, Ananszi felbujtására, aki segített az utóbbinak kivitelezni a győztes családi cselt.
Hova tovább?
A jövő héten Panamával megkezdjük a vándorlást észak felé Közép-Amerikában!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése