A Félkakas gyémánt kis krajcárja (Népmesék nyomában a világ körül 77. - Albánia)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. Aki csatlakozni szeretne a világ körüli meseolvasáshoz, részt vehet a Moly.hu kihíváson. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.

A Föld Szépe
Albán népmesék
Európa Kiadó, 1957.

A könyv a Népek Meséi sorozat egyik legkorábbi (harmadik) kötete. Negyvennégy albán mesét tartalmaz, melyeket az Albán Tudományos Intézet adott ki 1954-ben, hogy reprezentatív mintát mutassanak az archívumaikban összegyűlt rengeteg népmeséből. A kötethez csak egy rövid utószó tartozik, de a mesékről vagy a forrásaikról sajnos nem tudunk meg semmit. Az utószó szerint a eléggé kerek képet adnak az albán mesevilágról, kivéve a lélekvándorlás képzetét, amiről valamilyen okból nem került történet a gyűjteménybe.

Fénypontok

Albán nap- és holdmotívumok

Klassz és egyedi mese volt A Nap és a Hold látogatóban, melyben a Nap nem tudott megfelelő ruhát szabni a Holdra (aki mindig változik), így inkább a fényét ajánlotta fel. Jót nevettem a Fogta a testvére és hazavitte sztoriján, melyben egy farkas által elrabolt lányt a testvére mentett meg; a farkasnak, amikor kérdezte, hová lett, egy repedt bögre felelgetett, aki szegény annyira pösze volt, hogy a farkas nem értette, mit mond... Nagyon csinos volt A Bőkezű Ahmet meséje, melyben egy túlféltett, elkényeztetett királylány szeretett bele (látatlanban) Bőkezű Ahmetbe; Ahmet nagynénje pedig segített a lánynak elnyerni Ahmet szerelmét.
Érdekes volt, és egy kicsit az egyik görög mesére emlékeztetett A három fivér és a Föld Szépe (Föld Szépe olyan, mint a mi Tündér Ilonánk, minden mesében megjelenik). A hős, akit Szablyának hívtak, összebarátkozott két másik fickóval, Tengerrel és Csillaggal, akik megmentették, amikor veszélybe került az élete; ő pedig cserébe segített Csillagnak feleséget szerezni, és Tengert királlyá tette. Egy másik Föld Szépe mesében, amely a Vadász fiára emlékeztetett, a Grimm-féle Méhkirálynőhöz hasonlóan hálás méhek segítettek a hősnek a sok egyforma lány közül kiválasztani az igazi menyasszonyt. Szintén a Vadász fia és a gonosz vezír köszönt vissza a Levél a túlvilágra mesében, csak itt elefántcsont helyett drágakőből kellett palotát építeni; a Föld Szépe könnyeivel meglocsolt sziklák változtak benne drágakővé.
Jancsi néküli Juliska volt A menyecske és a Négyszemű Asszony meséje. Érdekes figura volt a Négyszemű Asszony, nem tudtunk meg róla sokat azon kívül, hogy két szeme van a tarkóján is, és hogy embert eszik. A menyecske azért megmentette magát.
Samakadi meséje azzal indult, hogy a királykisasszony egy csikóba szeretett bele, és rávette az apját, hogy adják hozzá... A csikó persze daliává változott, de aztán egy sárkány elrabolta, és a lánynak (!) el kellett indulnia kiszabadítani. Innen a mese feladatmegoldós, varázslatos-menekülős történet, csak itt épp a férj segít "kis feleségének" megoldani a lehetetlen feladatokat.
A Hogyan ölték meg az ördögöt mese a tojásba rejtett halál motívumát hozta; ebben az tetszett, hogy a mese elején nem három állat ajándékozta meg a hőst az alakváltás képességével, hanem a három párka - elintézték, hogy a fiú akarata szerint hangyává, héjává... vagy pedig rettentes erejű szárnyas emberré tudjon alakulni. Határozottan upgrade a többi verzióhoz képest.

Kapcsolatok

Ismét találkoztam egy változattal az egyik kedvenc mesémből, a Bolhabőrként ismertből. Egy királylány nem akar férjhez menni, ezért lehetetlen feladatot talál ki; az ördög mégis megoldja a rejtélyt, és magával viszi a királykisasszonyt. Hét fivér indul el a kiszabadítására, mind a maga különleges képességével. Az albán verzióban különösen tetszett, hogy a mese végén a lány választhatott, melyikükhöz akar feleségül menni. Hasonlóan felbukkant másik kedvenc szuperhős-csapatos mesém, ezúttal Bilmeni cím alatt; és a görögök után végre itt is tartalmazott olyan csapattagot, akinek az volt a különleges képessége, hogy földrengést tud kelteni!
Csalafinta meséje a mi táltos fiúnkhoz (avagy lány változatban Inculához) volt hasonló, csak itt a sorozatosan átvert óriást vagy sárkányt egy Egyszemű helyettesítette - akivel a végén pont úgy bántak el, mint Odüsszeusz (közel laknak a görögök, na). A sellő ellenben északi meséket, fókabőr-történeteket idézett; a sellőt kegyetlen módon fogta el és kényszerítette házasságra két fivér, sőt, még a gyereke életét is megfenyegették, hogy megszólaljon. A végén persze visszaszökött a víz alá.
Fenicska meséje érdekes keresztmetszet volt a Béka-királykisasszony és a Nap lánya között. A Föld Szépe itt kígyó alakjában ment feleségül a legkisebb fiúhoz, és mindenféle varázslatot követett el, amit a sógornői megpróbáltak utánozni, de mindig szégyenben maradtak (pl. a melleiből sütött húspogácsát, de újra kinőttek). Ugyanez a motívum felbukkant A Nap és a Hold leánya című mesében is; egy asszony végigjárta a szerencsekereső utat (a sok útközbeni kérdéssel), hogy lelket szerezzen a Naptól és a Holdtól agyagból gyúrt lányának. A lány ezzel különleges képességeket is kapott, és a fentihez hasonló fájdalmas módokon szívatta meg szíve választottjának többi menyasszonyát.
Itt is akadt királyfivá változó királylány (A táltos kanca), királyfinak álcázott lány (Néma Némácska), Okos lány, és az Üveghegy pedig a görögöktől is ismert Drágakő-hegy majdnem pontos mása volt. Hét-arasz-szakállú-és-három-arasz-termetű a mi Kapanyányi Monyókunk albán unokatestvére, Félkakas pedig a Kiskakasé, csak itt nem a gyémánt krajcár fél, hanem maga a kakas volt félbevágva... de attól még remekül szerepelt, és elnyerte méltó jutalmát.
Az ügyeletes trickster Naszreddin (Nasztradin) hodzsa. Meglepődtem, hogy olyan mesét is találtam róla, amit eddig csak a Nart legendákból ismertem (Nasztradin tehene és a világvége).

Hova tovább?
Macedóniába!