2016. január 20., szerda

Feminista Magyar Népmesék 9. - A furfangos királykisasszony

Megint szerda, megint Feminista Magyar Népmesék. Aki kíváncsi a sorozat történetére, itt találja a bemutatkozó bejegyzést. Az előző nyolc mese itt olvasható.

Ma az egyik kedvenc mesetípusommal ismerkedünk meg.

A furfangos királykisasszony

Források:

Berze Nagy J.: A bűbájos lakat (Móra Könyvkiadó, 1979).

Berze Nagy J.: Sárkányölő Sebestyén (Móra könyvkiadó, 1969).

Horger A.: Hétfalusi csángó népmesék (Athenaeum, 1908). (ebben két változat is található)

Kriza J.: Székelyföldi gyűjtés (Athenaeum, 1882).

Régi magyar népmesék: Berze Nagy János hagyatékából (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, 1960).

A mese szövegét (a fentieken kívül) itt olvashatjátok online.

A mese az AaTh 566 (Fortunatus) mesetípusba tartozik. A Magyar Népmesekatalógus 16 változatát jegyzi.

A történet:
Három vitéz vagy királyfi (avagy vitéz királyfi, esetleg egyszerűen katona) három kincsre tesz szert, amivel hamar meg is csinálják a szerencséjüket. A sors egyiküket összehozza egy királykisasszonnyal, aki szereti kártyára kihívni a kérőit. A vitéz a varázslatos erszénynek/gyűrűnek/kütyünek köszönhetően sohasem fogy ki a pénzből, ami szemet szúr a királykisasszonynak is. A lány hamar kicsalja belőle a titkot, elszedi a kincset, és kidobatja a fiút a katonáival. A fiú újra próbálkozik egy másik kincs kölcsönvételével (avagy az egyik testvére próbál szerencsét), de a lány elcsalja ezt is, meg a harmadikat is, és mire a három vitéz észbe kap, ott állnak üres kézzel, a hölgyemény meg nevet a markába.
A három fiú útnak indul, és bolyongás közben egy almafára bukkannak; a gyümölcstől azonnal szarvuk nő, akkora, hogy a fejüket is lehúzza. Továbbmenve találnak egy másik fát is, aminek a gyümölcsétől azonnal lehullanak a szarvaik. Hirtelen ötlettől vezérelve a fiúk küldenek egy kosár almát a királykisasszonynak, aki azonnak szarvakat is növeszt, és annak rendje-módja szerint kiveri a hisztit. A fiúk - doktornak öltözve - megjelennek a palotában, és az elcsent kincsekért cserébe átadják a királykisasszonynak a gyógyító gyümölcsöt. A mese egyes változataiban a lány ezek után férjhez megy valamelyik vitézhez; de létezik olyan is, ahol a csere végeztével mindenki megy szépen a maga útján.

Mitől feminista?
Attól, hogy egy mese feminista, még nem kell a főhősnek nőnek lennie. Ebben az esetben például a címadó királykisasszony a ravasz ellenfél szerepét tölti be, és teszi ezt nagyon sikeresen. Meseváltozattól függően hol női bájait veti be, hogy elcsalja a vitézek kincseit, hol csak a saját józan eszét vagy rábeszélő képességét. Sok verzióban nem csak pénzes erszényt lop, hanem egész hadsereget szerel le, vagy éppen elkapja a királyfit, aki láthatatlanná tévő bundában rámolja szét a várat. Mindenképpen nagyon érdekes, nem alábecsülendő ellenfél.
A mese több változata házasságal végződik, de én különösen szeretem azokat, amik nem. Annak, hogy a királykisasszonyt megleckéztették, nem egyenlő folyománya, hogy feleségül is kéne mennie a legyőzőihez. A meséből nyilvánvaló, hogy megtanulta, nem kaphat meg mindent, amire vágyik - de ennek semmi köze ahhoz, beleszeret-e bármelyik királyfiba. A saját jellemfejlődése önmagában is érdekes.
Az egyik Horger-féle verzió azzal kezdődik, hogy három leány három legénnyel hál egy ágyban, és reggelre kelve jutalmul, hogy a legények úriemberként viselkedtek, adják nekik a három kincset. Az egyik legény álmában átvetette a kezét a legkisebb leányon, aki reggel megvádolja, hogy csúfságot akart elkövetni; a vita eldöntésére a varázslatos gyűrűt hívják segítségül, ami csak akkor ont aranyat, ha a vitéz szándékai tiszták. Apró részlet, de a nemi erőszak témakörében érdemes megemlíteni.

Amit érdemes átgondolni
A "gonosz csábító" sohasem tartozott a kedvenc női karaktereim közé. Ebben a mesében is inkább a címben található furfangosságot, játékosságot szeretem kiemelni, nem a királykisasszony veszélyes bájait. Olyan lányról van szó, aki kártyázni hívja ki a kérőit - nyilván inkább trickster karakter, mint femme fatale.

Megjegyzés
Ez a mese sok változatban létezik Európa-szerte (főleg angol nyelvterületen), sőt, Kanadából is találam néhány variációt. A népmesékről és szuperképességekről szóló könyvembe is beválogattam, Teleportálás címszó alatt, mert néhány verziójában az egyik kincs messzi földekre repíti a tulajdonosát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése