Kardhalak ostromolják Szingapúrt (Népmesék nyomában a világ körül 8. - Szingapúr)

A Népmesék nyomában a világ körül blogsorozat, (majdnem) minden vasárnap új bejegyzéssel bővül. A bemutatkozást itt olvashatjátok, az eddigi állomásokat pedig itt. Aki szeretne csatlakozni a világ körüli olvasáshoz, itt találja a Moly.hu kihívást.

Nem gondoltam volna, hogy könnyen találok szingapúri népmesés kötetet - de könnyen találtam egyet. És ráadásul jó is volt!

Myths and Legends of Singapore
Pugalenthi Sr.
VJ Times, 1991.

A szingapúri mítoszokat és legendákat tartalmazó kis kötet szingapúri szező tollából született, aminek az az előnye, hogy autentikus válogatás, a hátránya viszont az, hogy elég sok benne az elgépelés és a helyesírási hiba. Nem annyira, hogy élvezhetetlen legyen, de egyértelműen látszik rajta, hogy nem anyanyelvű szerző fordította angolra (vagy csak a szerkesztőjük volt rossz). 18 mesét tartalmaz, amik nagyjából kronológiai sorrendben követik egymást, Szingapúr alapításától a kalózok koráig.

Kapcsolatok

A kötet meséi és legendái nagyon egyediek voltak, általánosabb motívumokon kívül nem nagyon találtam hozzájuk hasonlót. Egy volt, A varázslatos korona, ami egy szigetközi mesére emlékeztetett - egy szegény halász addig-addig csalt ki midnenféle ajándékokat a tenger alatt lakó dzsinnektől, míg végül kapzsiságában összekapott a feleségével, és mindketten pórul jártak (itt ugyan nem kolbász nőtt az orrukra, hanem megfulladtak mindketten, de lényeg a lényeg...).

Fénypontok

A kötet fénypontja vitathatatlanul a Kardhalak támadása, Szingapúr méltán egyik leghíresebb helyi legendája. A történet szerint egy rossz királyt azzal büntetnek meg az égiek/szellemek, hogy kardhalakat küldenek a városra, amik a tengerből kiugrálva mészárolják a lakosságot, amíg egy kisfiú elő nem áll az eget rengető ötlettel, hogy talán építsenek falat a város köré... Amibe a kardhalak aztán jól bele is fúródnak, és szépen le lehet őket szurkálni. Nesze neked, Sharknado.
Szintén nagyon szerettem Szingapúr egyik alapítási legendáját, melyben egy király üveggömbben ereszkedett le az óceán mélyére, ahol összeházasodott a tengeri emberek királyának lányával, három fiút nemzett, és évekig élt boldogan, míg kedve nem támadt visszatérni a felszínre. Amikor felbukkan a habokból az üveggömbben, rádöbben, hogy alig tíz percig volt a víz alatt... A mesékben ez általában fordítva szokott történni.
(Az is szép pillanat, amikor a fiai felnőve először látogatják meg a szárazföldet, és csodálkozva érzik, milyen a felszínen levegőt venni)

Hova tovább?
Brunei aprócska királyságába, Borneó szigetére. Utána egy kis szünetet tartunk majd, a disszertációra és a tavaszi félév végi hajtásra való tekintettel...