Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. Aki csatlakozni szeretne a világ körüli meseolvasáshoz, részt vehet a Moly.hu kihíváson. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.
Míg sokan Dániáról egyből az Andersen-mesékre asszociálnak, az a szomorú hírem van számukra, hogy az Andersen-mesék nem minősülnek népmesének. Max. népmesék műmesei feldolgozásainak, de leginkább műmesének. Van azonban más is, amiből lehet válogatni:
The Danish Fairy Book
Clara Stroebe, Frederick H. Martens
Frederick A. Stokes Company, 1922.
A kötet egy régi klasszikus; huszonkilenc, Dánia területén gyűjtött népmesét tartalmaz, angol fordításban. Minden meséhez tartozik egy rövid jegyzet, ami megjelöli a gyűjtés helyét, a szöveg eredeti forrását, a mesetípust, és kitér a mese néhány érdekesebb, ősibb elemére is. Természetesen még így sem tudományos kiadvány a könyv, de egy tündérmese-gyűjteményhez képest becsületes mennyiségű információt szolgáltat az olvasóknak.
Fénypontok
Messze a legjobb mese a kötetben a félrevezető
A malac névre hallgatott, mely egy kivételesen jó kimenetelű Kékszakáll-sztorit rejtett. Itt a legkisebb leány nem csak képes életben maradni a gonosz rabló házában, de ráadásul először kimenti onnan a két nővérét, majd saját magát is.
Mesemondó körökben talán az egyik legismertebb dán történet a
Sárkánykirály (avagy Lindworm) meséje, amelyben egy királynénak sárkány-gyermeke születik, akit csak egy bátor szolgálólány képes hosszas küzdelemmel rávenni arra, hogy levesse a sárkánybőrét. Ezt a történetet Danielle Bellone amerikai mesemondó
csodálatos előadásában érdemes meghallgatni, egyébként. Külön szépsége a történetnek, hogy amikor a sárkánykirály rátalál tévedésből száműzött feleségére, ismét megkérdezi, vele szeretne-e lenni az őt befogadó királyfiak helyett (nem csak hazacipeli szó nélkül). Éljen a beleegyezés!
Szintén érdekes, kissé keserű volt a
Királykisasszony a Szigeten meséje, melyben egy királylányt az apja egy szigeten rejt el egy angol királyfi elől, aki elfoglalja az országot. A lány szolgálói a szigeten halálra éheznek, ő pedig egereket nyúz meg, így él elég ideig ahhoz, hogy saját magát (!) kiszabadítsa a fogságból. Végül azért mégiscsak feleségül megy az angol herceghez.
Tipikusan dán-skandináv elemnek nevezte a könyv azt, hogy a gonoszok több mese végén is mérgükben
"kavicsokká hullottak szét." Tetszett nekem a gonosz bűnhődésének ez az egyszerű ám látványos formája.
Kapcsolatok
Mivel európai tündérmesékről van szó, a könyvben sok olyan történetet találtam, amik már máshonnan is ismerősek voltak - ez azonban cseppet sem vont le az értékükből. Találkoztam például egyik
kedvenc mesetípusommal, az óriást (jelen esetben trollokat) legyőző szolgálólány meséjével, akit itt
Ederlandnak hívtak; szintén előkerült a sárkányölő hős meséje (
A Jó Kard), amiben sárkány helyett trollt öltek, Rigócsőr király (
Vöröskalapos Péter, akinek a királylány szülei sohasem bocsátottak meg, amiért megalázta a lányukat), a
Széttáncolt cipellők (amelyben a hős visszatért az alvilágba, hogy legyőzze a lányt táncoltató trollt, és emberekké változtassa az ezüst-, arany-, és gyémánterdőket), és a Fehérlófia is - utóbbiban (
Erős Jack) Kapanyányi Monyók helyett kivételesen egy borzasztóan erős öregasszony szerepelt. Nagyon szép verzió található a könyvben az Aranyhajú Kertészbojtárra (
Aranyhajú Jack), akinek itt az arany haja egészen a sarkáig ér, és egy táltos paripa és egy oroszlán segítik az útján. A táltos végül királyfivá változik, aki lemond a királyságáról a hős javára, az oroszlán viszont oroszlán marad. Érdekes volt
Trillevip, a dán Rumpelstiltskin meséje, aki, miután a lány kitalálta a nevét, még segített is neki, hogy boldoguljon.
Felbukkantak tipikusan európai mesék dán verziói is, mint például a
Miért sós a tenger? a csodamalommal, és a
Varázskalap, amelynek segítségével egy szegénylegény láthatta a láthatatlan trollokat (ez utóbbit ír meseként ismerem).
A farkas meséje pedig a mi Kis Gömböcünkhöz volt nagyon hasonlatos.
Hova tovább?
Norvégiába!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése