Mitikus házasság, mitikus válás (Népmesék nyomában a világ körül 69. - Litvánia)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. Aki csatlakozni szeretne a világ körüli meseolvasáshoz, részt vehet a Moly.hu kihíváson. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.

A csodamalom
Balti népmesék
Bojtár Endre, Bojtár Anna, Nagy Ilona
Akadémiai Kiadó, 1989.

A könyv lett és litván meséket tartalmaz; a lett mesékből jelent meg más magyar válogatás is (ld. a múlt heti bejegyzést), de litván népmesékből ez volt az első magyar nyelvű publikáció. Összesen negyvennégy litván mese található a kötetben, szószedettel és típusmutatóval, valamint egy nyúlfarknyi utószóval a litvánok (és a lettek) történelméről. Őszintén szólva a meséktől nem voltam nagyon elragadtatva (kissé sok volt nekem az asszonyverés meg a hasonló "paraszti témák," ahogy az utószó nevezte), de azért természetesen itt is akadtak emlékezetes történetek.

Fénypontok

A könyv legérdekesebb meséje a Perkunas és a nagyherceg című volt - a Szépség és a Szörnyeteg egy variánsa, melyben a mit sem sejtő lányt Perkunasnak, a mennydörgés istenének ígérték oda (a litvánok a 14. századig pogányok voltak, így a meséikben jobban jelen van még a mitológia). Amikor a herceg nem akarta adni a lányt, az istenség elpusztította a seregeit, elverte a termését, és egyáltalán, az egész történet folyamán igazi viharistenként viselkedett. A végén azért csak visszatért hozzá a felesége. Mitikus válásnak lehettünk ellenben szemtanúi a Miért süt nappal a Nap, és éjjel a Hold? című történetben, melyben az egymást megutáló Nap és Hold úgy osztoztak lányukon, a Földön, hogy fél napig az egyikük, fél napig pedig a másikuk vigyáz rá.
Két kedvenc mesetípusomat kombinálta egybe A csodakacsa: Az elején az aranyat (jelen esetben aranytojást) köpő fiúét, a végén pedig Fortunatusét a szarvat növesztő gyümölcsökkel. Hasonlóan komplex és érdekes volt Az ifjú és a kígyó története, melyben az elátkozott várban lakó kígyó-lány nem csak civilizált viselkedésre tanította az arra tévedő ifjút ("mint egy medvét"), hanem kardforgatásra és kopjavetésre is. A végén pedig, amikor a hozzá kényszerített királylány megpróbálta meggyilkolni, a fiú végül észhez tért, és mégiscsak a kígyókirálykisasszonyt vette feleségül.
Különleges szereplőivel emelkedett ki a sorból A rászedett Halál - klasszikus, Halált csapdába ejtős történet, kivéve, hogy itt a Halál egy "terebélyes asszonyság", és van egy nővére is, aki a saját maga öltözékével jelöli meg, kinek milyen sorsa lesz az életben. Ilyet egyébként olvastam már egyszer, az íreknél, Bolygók királynője címmel. Gondolom, a Sors lehet a nővér.

Kapcsolatok

Az elvarázsolt lány és a sárkány meséje tulajdonképpen egy fordított Ámor és Pszükhé volt: Itt lány járt éjjelente a férjéhez, aki titokban megleste... ezért aztán az asszonyka kidobta őt az ablakon. Persze a történet végére sikerült megint összekerülniük. Külön mókás volt, hogy a címben szereplő sárkány megölésével száradt ki a tenger, és keletkezett Amerika. Bezony.
Szerencsétlen Jonas története az Ördög három arany hajszálának litván változata volt, a Mese a befalazott fiúról pedig a mi Kékfestőinasunké, aki álmot látott, és a gonosz királykisasszony (!) minden rejtvényét meg tudta fejteni. Továbbra is gyakoriak a magyar mesék hasonmásai, például Az okos paraszt (Mátyás király nélkül ugyan, de cserébe csellel a maga nevére írat egy gazdag birtokot), vagy A könyörületes fiú (ami a Mátyás király lopni megy mesetípusát kombinálta az öregek tiszteletével). A ravasz bosszúálló pedig egy az egyben a mi Lúdas Matyink volt, csak bikával.
Mivel még mindig a balti népeknél járunk, megint csak volt sót őrlő Csodamalom is (lásd a könyv címét).

Hova tovább?
Fehéroroszországba!