Indiából rengeteg mesegyűjteményt olvastam már, így ennél a bejegyzésnél az a ritka helyzet állt elő, hogy túl sok minden közül lehetett válogatni. Szerettem volna olyat olvasni, amit eddig még nem, és ennek a könyvnek már a címe is felkeltette a kíváncsiságomat...
Shikhandi
Bájos volt az a történet, ahol egy vajúdó nőhöz nem tudott időben eljutni az anyja, ezért Shiva vette fel az anya alakját, és a bába szerepét a fiatalasszony mellett. Jót derültem Chudala történetén, aki bölcs asszonyként nem tudta a férjét a megvilágosodás útjára terelni, ezért férfi alakot öltött - és a férje hirtelen feszülten figyelt minden szavára. Attól kezdve sokáig a feleség nappal férfi képében tanította a férjét, éjjel pedig nő képében vele aludt, míg végül fel nem fedte az igazságot - a férj pedig felismerte, hogy kész volt megtagadni a bölcsességet, csak azért, mert egy nő mondta neki. Hoppá. Szintén mókás volt Samavan története: itt két ágrólszakadt legény próbált ajándékot kicsalni egy királynőtől, aki csak házastársaknak adományozott, ezért egyikük beöltözött nőnek. A királynő imái aztán igazából nővé változtatták... de nem bánta meg, feleségül ment a barátjához, és boldogan éltek.
A címadó történet hőse, Shikhandi, a Mahabharatha eposz egyik szereplője, aki nőneműnek születik, de királyfiként nevelik fel. Amikor megházasodik, egy jószándékú yaksha kölcsönadja neki a férfi szerveit a nászéjszakára... majd úgy dönt, Shikhandi tartsa is meg élete végéig, így a hősből testileg is férfi lesz. Később ezt a kettősséget a sereg javára fordítja az eposz végső nagy csatájában, bosszút állva Bhismán, az ellenség egyik vezérén, aki előző életében lány korában elrabolta és megbecstelenítette őt. A kölcsönadott nemi szerv több hasonló történetben is előfordul, mint motívum; a királyfinak nevelt királylány úgyszintén, ilyet még Ovidiusnál és a magyar népmesékben is találhatunk.
And Other Tales They Don't Tell You
Devdutt Pattanaik
Zubaan Books, 2015.
A kötet harminc történetet tartalmaz India különböző népmesei és mitikus hagyományaiból. A szerzőnek több könyvét olvastam már, mindig nagyon alapos kutatómunkát végez, és érdekes sztorikat hoz a felszínre. Itt sem volt másképp. A kötet alap koncepciója az, hogy olyan mesék és mítoszok szerepelnek benne, amelyek tükrözik a nemek, nemi szerepek sokféleségét India hagyományaiban. Szó esik a harmadik nemről (hijra), nemváltoztatásról, azonos nemű párkapcsolatokról, és még egy rakat "queer" dologról, amik évezredek óta részei az indiai kultúráknak, de ritkán kerülnek szóba nyugati olvasók számára összeállított gyűjteményeben. Mondani sem kell, nagyon izgalmas olvasmány. Minden sztorihoz bőséges jegyzetanyag tartozik a forrásairól, kulturális, történelmi, és irodalmi hátteréről, hasonló hagyományokról, és jelentőségéről a mai társadalom számára. A könyv elején hosszú bevezető szól az indiai mitológiáról és a "queer" fogalmáról, a végén pedig bibliográfia is található. Az egyes történeteket csinos, fekete-fehér illusztrációk kísérik.
Fénypontok
Gyakorlatilag mind a harminc történetet kiemelhettem volna, de igyekszem a legérdekesebbekre szorítkozni:
Több történet kacsolódott India nagy eposzaihoz, a Mahabharathához és a Rámájanához. Ott volt például a humoros sztori, amelyben Draupadit, a Pándava fivérek közös feleségét egy királyfi megpróbálta megerőszakolni... de Draupadi ágyában fekve a női ruhába öltözött Bhimát, a legerősebb férjet találta, aki aztán alaposan ellátta a baját.
Ila történetében egy királyfi véletlenül elvarázsolt erdőbe tévedt, ami nővé változtatta. Könyörgésére Shiva úgy döntött, megváltoztatja a varázslatot, ha már megtörni nem tudja: a királyfi férfi volt, amíg a hold növekedett, fogyó hold idején pedig nő. Félt, hogy nem talál magának párt, de végül boldog házasságra lépett Boodh istenséggel, a Merkúr urával, aki se nem férfi, se nem nő (avagy, néhány változatban, szintén mindkettő).
Gyönyörű, lírai történet volt Kopperumcholan király legendája, aki rajongója volt egy költő verseinek, a költő pedig az ő bölcsességének, annak ellenére, hogy soha nem találkoztak. Amikor meghalni készült, a király készíttetett egy üres sírt a sajátja mellé... mert tudta, hogy a költő el fog jönni, hogy mellette nyugodjon. Szintén szépséges volt a hijra legenda, amelyben a száműzetésbe vonuló Ráma az erdő széléről azt mondta hűséges népének, "férfiak és asszonyok! térjetek haza!". Amikor évekkel később visszatért a száműzetésből, az erdő szélén találta a türelmesen várakozó hijrákat... akik nem voltak se férfiak, se nők, ezért ők nem kaptak parancsot. Ráma meghatódva ölelte meg őket, és megígérte, hogy az ő királyságában többé nem lesznek láthatatlanok.
Szerepel a könyvben egy régi kedvencem is, Bharigath, Két Anya Fia, aki két királynő szerelméből születik, és felnőve ő lesz a nagy király, aki lehozza a Gangesz folyót a földre.
Kapcsolatok
Mandhata születésének története azzal kezdődött, hogy egy király véletlenül megitta a feleségei számára készített termékenyítő varázsitalt, és ezért ő maga esett teherbe (ez a motívum is létezik a világ népmeséiben, legutóbb Örményországból olvastam ilyet). Bhangashvana mítoszában felmerült ugyanaz a kérdés, amit a görög istenek Teiresziásznak is feltettek: a nők élvezik-e jobban a szexet vagy a férfiak? Itt is az utóbbi volt a válasz. Külön érdekes, hogy ezt a kérdést egy hősnek a halotti ágyán teszik fel, mint a legfontosabb dolgot, amire még válaszolnia kellene a halála előtt...
Skót és ír mesékre emlékeztetett Naranda története, aki egy tóban megfürödve véletlenül nővé változott, és sok évig boldogan feleségként és anyaként élt, míg a családja elvesztése után vissza nem tévedt a tóhoz, és visszaváltozott férfivá.
Hova tovább?
Sri Lankára!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése