Ismerkedés Kínával (Kínai kisebbségek meséi 1. - Han)

A Népmesék nyomában a világ körül kihívás folytatásaként belevágtam a kisebbségek és bennszülött népek meséibe. Elsőként a kínai kisebbségek kerülnek sorra. A korábbi bejegyzéseket itt találjátok, a Facebookon pedig itt követhetitek nyomon a sorozatot.

Megjegyzés: a han igazából nem kisebbség, Kínában ők a többségi etnikum (a lakosság több mint 90%-át teszik ki). Ennek ellenére bevettem őket a sorozatba, mert a könyv, amit Kínához olvastam az előző kihíváshoz, han meséket pont nem tartalmazott.

Chinese Folk Tales

Louise Kuo & Yuan Hsi Kuo

Celestial Arts, 1984.

Ez a kötet han és kisebbségi meséket is tartalmaz; összesen 35 népmese van benne, ebből 21 han, a többi pedig yao, csuang, mongol, tibeti, stb. Ezeket később majd beveszem az adott bejegyzésekbe, itt most csak a han mesékről lesz szó.

Azért választottam ezt a kötetet, mert nagyon sok mesegyűjtemény hivatkozik rá, klasszikusnak számít. A könyv elején bevezetőt kapunk a kínai hagyományokról, a han mesékről, és a kisebbségi mesemondásról, és minden egyes mesét részletes jegyzet előz meg, ami megmagyarázza a történet kulturális kontextusát. Alapvetően a kötet tisztelettel próbál bánni a kisebbségi mesékkel, de azért kicsúsznak problémás megjegyzések, pl. hogy a mai világban már remekül bánik Kínai a kisebbségeivel, vagy hogy azok levetkőzték "primitív babonáikat" (ühüm). A könyvet fekete-fehér illusztrációk kísérik. 

Fénypontok

Természetesen fénypont volt a számomra az első mesemondóról szóló történet, egy vakon született hercegé, akit kitettek a vadonba. Állatok és tündérek nevelték fel, és tanították meg a mesemondás mesterségére. Amikor felnőtt, nem volt hajlandó visszatérni a császári udvarba, hanem járta a világot, és a pipája (hangszere, ld. balra) darabjait elajándékozta más mesterségeket űző embereknek segítségül. 

Érdekes volt a tisztviselőről és a remetéről szóló legenda is, akik fiatal korukban jóbarátok voltak, és amikor évekkel később ismét találkoztak, mindkettejük a másik hivatását tartotta hasznosabbnak. 

Mókás és tanulságos történet volt az, amelyben egy fiú kihallgatta a város embereinek újévi fogadalmait és kívánságait, és rájött, hogy sokan tragédiáért imádkoznak, hogy meggazdagodhassanak belőle. A fiú furfangos módon megleckéztette mindannyiukat, és nyilvánosan megszégyenítette őket a kapzsiságukért. 

Kapcsolatok

Egy kicsit a "királynőt megölni nem kell félnetek" legendára emlékeztetett a sztori, ahol egy gazdag ember végrendeletén vesztek össze az utódai, és a vitát egy bölcs tisztviselő oldotta fel azzal, hogy a megfelelő helyre tette az elválasztást a szövegben. Az okos lány szerepét itt egy okos feleség töltötte be, a szorgos és lusta lányokét pedig egy jószívű és egy kegyetlen asszony, akiket egy veréb jutalmazott avagy büntetett meg. Előkerült az Indiából is ismert példázat a vak emberekről és az elefántról, és a mese az igazságos bíróról, aki a szegény embernek utalja a gazdag ember erszényét, aki lopással próbálta meggyanúsítani. Szintén ismerős volt a mese arról, miért sós a tenger (itt is egy sót ontó varázstárgy süllyedt el benne).

A trickster-történetek közül a hálátlan állat meséje szerepelt, tudóssal, farkassal, és bölcs öregemberrel.

Ki a következő?

Népességszám szerint tervezek haladni a sorozattal, ezért a következők a csuangok lesznek.