2021. május 29., szombat

Költői kedvesség (Kínai kisebbségek meséi 4. - Mandzsu)

A Népmesék nyomában a világ körül kihívás folytatásaként belevágtam a kisebbségek és bennszülött népek meséibe. Elsőként a kínai kisebbségek kerülnek sorra. A korábbi bejegyzéseket itt találjátok, a Facebookon pedig itt követhetitek nyomon a sorozatot.

The Volume of Manchu 
Classical myths of China's 56 ethnic groups
Li Xueqin & Pan Shouyong 
New Buds Publishing House, 2013.

Ez a könyv egy sorozat része, amely 12 részben mutatja be Kína kisebbségeinek mítoszait (valószínűleg fogok még támaszkodni rá a kihívás folyamán). Vékonyka, gazdagon és gyönyörűen illusztrált kötet, összesen hat mandzsu mítosz szerepel benne. A rövid bevezető a mítoszok kulturális fontosságát méltatja, és kiemeli, hogy a sorozat mind kínai, mind angol anyanyelvű fiatal olvasók számára nyúlt betekintést a kínai mitológiákba. A könyv utolsó oldalain rövid, képes ismertetőt kapunk a mandzsuk történelméről és kultúrájáról. 

Fénypontok

Mivel összesen hat mese volt a kötetben, és mind nagyon szépek, mindegyiket fénypontnak tekintem.

A könyv legszebb meséje A boldogság erdeje című volt, amelyben egy néma lány szeretett bele egy jószívű vadászba. Amikor az emberek rosszindulata elszakította őket egymástól, a legény egy szarka segítségével találta és mentette meg a kedvesét. Szintén nagyon szerettem a Szövőlányok meséjét, akik szarkából változtak emberré, hogy csodás szőtteseikkel segítsenek egy szegény, jószívű öregasszonyon - és a wula sás legendáját is, ami egy legény sírján nőtt, aki feláldozat az életét hogy megmentse az öccsét a fagyhaláltól. Melankolikus, de költői véget ért a Visszhangzó víz, amelyben egy lányát sirató apa töltötte meg szomorú énekével a környék vizeit.
A Changbai-hegy tündéreinek legendája a mandzsuk ősének születéséről szólt. Egy égi tündérlány megevett egy varázslatos gyümölcsöt, terhes lett, és úgy döntött, a földön marad, és a hegyek között neveli fel a fiát, aki a nép ősévé vált. A mandzsu nép őshazája a könyv szerint valóban a Csangbai-hegy északi oldalán volt.
Érdekes véget ért a Vörös Selyem Kisasszony legendája, aki nem csak a világ legszebb asszonya volt, de ráadásul madártollakból szőtt magának gyönyörű ruhákat. Mindenkitől, aki feleségül kérte, megkérdezte, mi a legértékesebb dolog a világon, de senki sem tudott helyes választ adni (egy herceg pl. azt mondta, hogy a hatalom) - ezért Vörös Selyem Kisasszony boldogan élt tovább egyedül egy tó partján.

Ki a következő?
Az ujgurok

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése