Az égről a csillagot (Kínai kisebbségek meséi 12. - Tibet)

A Népmesék nyomában a világ körül kihívás folytatásaként belevágtam a kisebbségek és bennszülött népek meséibe. Elsőként a kínai kisebbségek kerülnek sorra. A korábbi bejegyzéseket itt találjátok, a Facebookon pedig itt követhetitek nyomon a sorozatot.

A hóoroszlán meséi
Tibeti mesék
Ábrahám Linda & Szántai Zsolt
Sudhana Könyvkiadó, 2010.

Tibet évszázadokig nagyrészt önálló ország volt Kína határán, míg 1951-ben a kínaiak el nem foglalták. Azóta a tibetiek az 55 hivatalos kisebbség egyikének számítanak; több, mint hatmillióan vannak. A kötet sajnos csak meseszövegeket tartalmaz (azokból viszont 96-ot), így a tibeti történelemről és kultúráról más forrásokból érdemes tájékozódni. A meséket több különböző angol nyelvű, illetve eredeti tibeti forrásból fordították. 

Fénypontok

Nagyon tetszett a bölcs denevér meséje, aki gyors észjárásával és bátorságával megmentette a világ madarait attól, hogy egy király a gonosz felesége tanácsára megnémítsa őket. A gonosz mostohaanya meséje két féltestvérről szólt, akik annyira szerették egymást, hogy még egy gonosz kígyóisten szívét is meg tudták lágyítani.

Látványos és izgalmas volt az a történet, amelyben egy szemfényvesztő szőtt élethű illúziókat egy király köré, miután a király megígérte, hogy bármit tesz, nem fogja megbüntetni érte. Egy egész kis alternatív valóság született az illúziók nyomán...

Nagyon szép volt Csering és a csillag meséje. Egy fiúról szólt, akit egy varázsló magával vitt az égbe, hogy megfigyelhesse, hogyan keltenek a sárkányok esőt és mennydörgést - és a végén még egy csillagot is hazavihetett a zsebében magával. A kis juhász a mi Nyúlpásztorunkra hasonlított; itt egy csodásan zenélő legény az állatokat hívta össze, hogy ijesszenek rá egy gőgös uraságra, és tanítsák meg jobban bánni az emberekkel.

A tanulságos mesék között tetszett A szamár és a kő esete, ahol egy balesetért egy szamarat és egy követ készült elítélni a király - majd megbírságolt mindenkit, aki kíváncsiságból jelent meg a bíróságon ahelyett, hogy igazságot követelt volna. Szintén komoly üzenetet hordozott a viszályt szító róka története, aki egy barátságban élő bikát és tigrist próbált egymásnak ugrasztani - de azok még időben észrevették, ki a hibás, és a rókával végeztek inkább. A legjobban azonban A balga bíró meséjét szerettem, aki nem akart az emberek gondjaival foglalkozni, amíg a felesége el nem altatta, koszos ruhába nem öltöztette, és ki nem tette az utcára, hogy azt higgye, nem ő a bíró. A szegény emberek között élve aztán jó sok mindent tanult, és bölcsebben tért vissza a posztjára. 

Kapcsolatok

Annak ellenére, hogy Tibetre mint a világtól elzárt helyre gondolnak az emberek, rengeteg ismerős mese bukkant fel a kötetben: voltak változatok olyan klasszikusokra, mint a brémai muzsikusok (A két kismacska), verseny futó állatok (itt Nyúl és béka, akik elől végül egy vadkacsa happolta el a nyereményt), találós kérdésekre választ adó bölcs asszony (akiből nem királyi feleség, hanem tanácsos lett a végén), aranyat köpő királyfiak (A herceg meg a barátja, Az aranyat köpő teknősbéka), hat testvér akik együtt mentettek meg egy asszonyt (majd, mivel nem tudták eldönteni, kié legyen, feldarabolták...), bőbeszédű repülő teknősbéka, "ki a legerősebb a világon?" (Az Egérhercegnő, akit itt sajnos macskához adtak feleségül), salamoni döntés (egy teknősbéka és egy páva között), furfangos ígérettel átvert halál (A favágó és a halál), király akinek szarvai voltak, kiskakas gyémánt félkrajcárja (Az okos tyúk), hálátlan állat a csapdában (Ezúttal farkassal és nyúllal), ébenfa paripa (A vashal és a faló), nagyapót megmentő fiú ami az öregek tiszteletére tanít (Apák és fiúk), Szépség és a szörnyeteg (A fehér kakas, ami itt elválással végződött), és Hamupipőke (A fehér tehén). Nyima kalandjai magukba foglalták az Aladdin-mesét és a szerencséjét kereső ember utazását is.

Ismét felbukkant egy olyan történet is - nem egy verzióban -, amelyben egy ember három állatot és egy másik embert mentett meg, amit az állatok segítséggel háláltak meg, a hálátlan ember viszont árulással. Pelzang története európai és indiai legendákhoz hasonlóan egy szemfényvesztőről szólt, aki úgy elbűvölt egy kétkedő ismerősét, hogy az leélt majdnem egy teljes életet az illúziójában. Szerepelt olyan mese is, amelyben egy vadász véletlenül megölt egy állatot (itt hollót) ami veszélyre akarta figyelmeztetni. A japán hagyományból ismertem a tréfás mesét a családról, akik nem tudták, mi az a tükör.

A tricksterek között szerepelt a béka, aki elhitette a tigrissel, hogy ő tigriseket szokott enni. A legnépszerűbb trickster, akiről több történet is szólt, egy Tinpa bácsi nevű furfangos, jó humorú öregúr volt, de felbukkant egy Nagyszájú nevű legény is, ami egy Zsigerelő nevű kapzsi uraságot tanított móresre. Szintén mókás volt az a történet, ahol egy király híres gyémántját jégdarabbal helyettesítették okos tolvajok.

Ki a következő?

A jugurok