A Népmesék nyomában a világ körül kihívás folytatásaként belevágtam a kisebbségek és bennszülött népek meséibe. Elsőként a kínai kisebbségek kerülnek sorra. A korábbi bejegyzéseket itt találjátok, a Facebookon pedig itt követhetitek nyomon a sorozatot.
Kevin Stuart, Ma Wei, Ma Jianzhong
Edwin Mellen Press, 2001.
A szalar egy türk eredetű muszlim nép, akik a 13. századi mongol hódítás idején vándoroltak a mai Csinghaj provincia területére; ma nagyjából 130 ezren vannak. Szoros kulturális szálak fűzik őket Tibethez, Mongóliához, és a környező muszlim népcsoportokhoz. A könyv 32 hagyományos történetet tartalmaz, valamint több fejeztnyi népdalt és közmondást is. A történetek három formában szerepelnek a könyvben: szalar nyelven, fonetikus átiratban, és angol szabadfordításban. Megjelenésekor, húsz évvel ezelőtt, ez volt az egyetlen szalar nyelvű kiadvány. A rövid bevezetőből képet kaphatunk a szalar népről és írásbeliségről. A kötetben színes fotók is szerepelnek.
Maguk a szövegek helyenként nehezen voltak követhetők, mert a fordítások bekezdésenként váltakoznak, és az angol szöveg tele van jegyzetekkel és betoldásokkal. Sajnos az egyetlen példány, amit sikerült a könyvből beszereznem, hiányos volt, de így is elég sok mesét elolvastam belőle.
Fénypontok és Kapcsolatok
A legtöbb fénypont egyben kapcsolat is volt, úgyhogy nem választom ketté őket.
Ki a következő?
Fénypontok és Kapcsolatok
A legtöbb fénypont egyben kapcsolat is volt, úgyhogy nem választom ketté őket.
Ismerős típusba tartozott például az a legenda, amelyben az embereket egy titokzatos öreg megbüntette, mert koszos ruhát mostak egy szent tóban. A történet szerint az öreg a Qizi tavat egy éjszaka alatt két kölcsön öszvér segítségével egy az egyben elköltöztette más vidékre.
Szerepelt egy legenda egy különlegesen nagy erejű, Boylir Boko nevű emberről, aki Toldihoz és Kinizsihez hasonlóan felemelt malomkővel mutatta az utat az ellenfelének. Több legendából volt ismerős az a tulajdonsága is, hogy bármennyi búzát csépelt ki a saját kezével, mindig több lett belőle a végére.
Volt egy elég klassz varázslatos menekülés: egy lány menekült el egy emberevő öregasszony elől egy barátságos borjú segítségével. A borjú a végén még oroszlánná is változott, hogy megvédje a lányt. Szerepelt ezen kívül egy remek Fehérlófia-változat egy Lószülte Masinbo nevű hőssel, amiben megint csak megjelent a bosszúból tűzre pisilő macska motívuma. A sast egy sassá változó alvilági ember helyettesítette, akit verebekkel kellett etetni.
Hasen Beser meséje egy klasszikus madármenyasszony történet volt, de nagyon különlegesen, gombászással és egy ehető virágokkal teli varázskerttel kezdődött. Agu Kharaji meséje egy titokzatos beszédű, okos lányról szólt, aki magához méltó legényt talált férjnek - ám sajnos tragikus véget ért, amikor a férjet irigy rokonok megölték.
A kötetben szerepelt József és testvéreinek története is, nyilván muszlim közvetítéssel.
 |
| Kép innen |
Ki a következő?
A jao nép
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése