Esti mesék fejvadászoknak (Ázsiai kisebbségek meséi 1. - Iban / Tengeri Dajak)

A Népmesék nyomában a világ körül kihívás folytatásaként belevágtam a kisebbségek és bennszülött népek meséibe. A korábbi bejegyzéseket itt találjátok, a Facebookon pedig itt követhetitek nyomon a sorozatot.

Tudom, hogy még nem fejeztem be a kínai kisebbségek meséit sem, de annyi jó könyv került a kezembe mostanában, hogy muszáj ugrálnom egy kicsit.

The Girl Sudan Painted Like a Gold Ring
Folktales from the Sea Dyaks of Sarawak, Borneo
Theresa Fuller
Bare Bear Media, 2022.

Az Iban (régiesen Tengeri Dajak) nép nagyjából egymillió főt számlál, és Borneó szigetén él a tengerparti Sarawak tartományban és a folyók mentén. Hosszú, sok családot magukba foglaló házakban élnek, és a 19. századig szokásban volt náluk a fejvadászat hagyománya.

A kötet szerzője, Theresa Fuller mesemondó, személyesen keresett meg, hogy recenziós példányt kínáljon fel ebből a hamarosan megjelenő kötetből. Nagyon boldog voltam vele, szeretem a borneói meséket, és dajak gyűjteményt még nem olvastam. A könyvben tíz mese szerepel, de közülük néhány többrészes; ezek végigvonulnak a köteten, két vagy három külön fejezetben a többi mese között. A történetek kulturális hátterét rövid bevezetők magyarázzák, és magukba a mesékbe is sok érdekes részletet szőtt a szerző. Néhány hosszabb meséhez hozzátett saját maga által költött részeket is a női szereplők szemszögéből, de ezeket gondosan megjelölte. Az általa költött részek általában hosszabbak és sokkal "regényesebb" stílusúak voltak, mint a népmesék, de egyébként nagyon gyönyörű szövegek, tele apró, érdekes részletekkel. A könyv végén szószedet és kulturális útmutató is található.

Fénypontok

A címadó mese egyszerre volt költői és lenyűgöző. Hőse, Siu, azok közé a vadászok közé tartozik, akik véletlenül az állatok birodalmába tévednek, és megtanulják, hogy a saját otthonukban ők maguk is emberek. Feleségül veszi a szellemek királyának lányát, aki cserébe azt kéri, soha többé ne öljön madarakat. Amikor megszegi az ígéretét, a felesége elhagyja őt, és Siu egyedül marad a fiával. A vadonban neveli a fiút, míg végül izgalmas és kalandos úton eljutnak a szellemek világába, ahol az immár felnőtt legény bebizonyítja, hogy fél-szellemként és különb az összes nagy hatalmú rokonánál. Az egyik ilyen próba egyébként egy remek búgócsiga-verseny volt.

Szintén másik világba lépett át, tarajos sült követve, a legkisebb fiú Pulang-Gana, ahol a szellemek királyának lányába szeretett bele. Amikor hazatért, és a testvérei továbbra is bántották, mint azelőtt, Pulang-Gana végül a föld istenévé vált, akit mindenkinek tisztelnie kell.

A fejvadászat fontos szerepet kapott a Danjai és a Vértigris Húga című mesében. Itt egy fiatal asszony vértigris martaléka lett, mire férje, Danjai, elindult a tigris nyomában, hogy lefejezze. Átkerülve a tigris birodalmába megismerkedett annak húgával, aki jószívű volt, és segített gonosz bátyját legyőzni a hősnek (és visszaadta a halott felesége fejét is). Közben egymásba is szerettek - ezért Danjai elindult, hogy jegyajándékul emberfejet hozzon a menyasszonyának.

Tetszett az az apokaliptikus történet is, amelyben emberek egy kutyát kínoztak, és ezért rettenetes vihar zúdult rájuk, és egy jószívű család kivételével mindannyian kővé váltak. Hasonló mese szólt két lányról is, akik védtelen állatokat gúnyoltak.

Kapcsolatok

Az ügyeletes trickster itt mindannyiunk kedvenc Törpeszarvasa, akit it Akal Pelandok (Kortalan Törpeszarvas) néven ismernek. Több mese is szólt róla a kötetben: ismerős volt Pelandok és az Óriás esete, amelyben az állatok halfogását ellopó óriást egyedül Törpeszarvas tudta furfanggal legyőzi, és a Pelandok, Számbárszarvas és Disznó is, amely a klasszikus "Törpeszarvas a gödörben" mese változata. Itt a másik két rászedett állat, a gödörből kiszabadulva, Törpeszarvas nyomába eredt, és ő ugyanazokkal a trükkökkel verte át őket, mint Tigrist szokta (darázsfészekkel és óriáskígyóval). Egy harmadik, folytatásos történetben Törpeszarvas és Kikura, a Teknős egymást verték át, és ráadásnak egy majmot és egy medvét is.