Abból fogok meggazdagodni, hogy mindenkitől kérek 10 forintot, aki megkérdezi tőlem, "és mégis, mi a jó fenét csinálnak a mesemondók egy konferencián?". Akinek nem inge, ne vegye magára, akinek inge, az jön nekem 10 forint jótékonysággal ;)
Az emberiség jelentős része valami számomra felfoghatatlan okból kifolyólag határtalanul mulatságosnak tartja a "mesemondó konferencia" fogalmát. Azt hiszem, Lausanne és az eljövendő hasonló események tiszteletére ideje, hogy egyszer s mindenkorra helyretegyem a kérdést. Legalább azok számára, akik olvassák a blogomat...:)
Sokak számára a fenti kifejezés hallatán valami egészen valószerűtlen kép jelenik meg a lelki szemei előtt - egy kép, amit leginkább mesékből és egyéb gyermekkori élményekből merít az ember. Egy kép, amely sok furcsa alakot tartalmaz, akik színes és feltűnő ruhákat viselnek, lehetőleg sok csilingelő kiegészítővel; idegen nyelveken karattyolnak, mindenféle régi könyveket cipelnek magukkal, és kis csoportokba verődve üldögélnek valamely idilli környezetben, bort vagy egyéb inspiráló nedűket kortyolnak és zengő hangon avagy suttogva ősrégi történeteket adnak elő egymásnak.
Nos, itt az ideje, hogy megtudjátok az igazat. Egy mesemondó konferencia...
... pontosan ilyen.
Első látásra, persze. Ha huzamosabb ideig vesz részt rajta az ember, azért kiderül előbb vagy utóbb, hogy a nagy zsivaj mögött kemény és szervezett munka zajlik.
Nem, most komolyan.
Korábban már olvashattatok tőlem beszámolókat különféle amerikai konferenciákról - nos, a FEST gyűlés azoktól annyiban különbözött, hogy kis csapatunk elsődleges feladata maga a FEST megalkotása volt. Mivel ez a remek szervezet még csak homályos körvonalakban létezik a tavalyi oslói megmozdulás óta - és mert a résztvevő országok közül négy, köztük Magyarország is, újoncként vett részt a tárgyaláson - mind a három napot rá kellett szánnunk arra, hogy kidolgozzuk a Mesemondó Szövetség működési elvét és részleteit. Ebből a célból csoportokra oszlottunk, felelősöket neveztünk ki, témákat dolgoztunk fel, kérdéseket jártunk körül, vitáztunk, érveltünk, és mindezek tetejébe az utolsó napon végig szavaztunk, szavaztunk és szavaztunk.
A végredemény az lett, hogy a bőrünkön tapasztaltuk a miniatűr Európát annak minden előnyével és hátrányával együtt; halálosan elfáradtunk testileg és lelkileg egyaránt; több ötletet termeltünk ki és rágtunk meg, mint amennyit bárki valaha meg tudna valósítani, valamint az, hogy megalkottunk egy memorandumot, mely most egy éves próbaidőre hatályba lépett, a közös erővel megszavazott vezető bizottság felügyelete alatt.
(Most úgy érzem, tettem valamit a szakmánk elismerése érdekében. Sokkal jobban hangzik, ha van benne 'hatály' meg 'bizottság' meg -umra végződő szavak, igazam van? ;)
Emelett persze csináltunk egy csomó más dolgot is. Például meséket mondtunk egymásnak. És fürödtünk a szökőkútban.
De erről majd legközelebb.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése