Kicsike rómaiak

A legtöbb mesemondásnál az szokott komoly fáradságba kerülni, hogy meggyőzzem az embereket: valók ezek a történetek felnőtteknek is. Az ókor világa egyike azon keveseknek, ahol fordítva áll a helyzet: arról kellett meggyőznöm magamat, hogy a kicsik számára is érdekes lehet a mitológia. És arról is, hogy mesélhető úgy, hogy a totyisok se álljanakmeg végképp a fejlődésben.
Ismeritek a görög-római mitológiát? Fel volt dobva a labda.
A mesélés a Nagyatétényi Kastélymúzeumban remekül sikerült! Telt ház volt (ki-be szállingózó emberekkel, ahogyan átalában ez lenni szokott egy fesztiválon, de mégis, jó sokan voltak), és szombaton a közönség nagy részét gyerekek alkották, legtöbbjük 3 és 10 éves kor között, akik párnákon ültek a lábaimnál és csillogó szemekkel csüngtek minden szavamon.
És a római történetek remekül működtek.
Kellett rajtuk igazítani, persze; nem magán a történeten, hanem a mesélés módján, hogy lekösse a gyerekeket. Szerencsére nagyon kreatív kis csapattal volt szerencsém dolgozni. Szombaton zajosak voltak, lelkesek, és elképesztően remek ötleteik voltak (ilyenkor én is mindig tanulok tőlük); ma kissé csendesebb csoport volt és több felnőtt, de a gyerekek itt is remekeltek. Ma inkább belemerülős, hátradőlős mesélést tartottunk. A két nap együtt tökéletes párost alkotott.

A mesék:
Jupiter és a méhecske - Aesopus(hangos zümmögéssel, kuncogással, és rengeteg ötlettel arra nézve, milyen részekből tevődik össze egy méhecske)
Mómosz meséje - Aesopus (hát egyem a husijukat, rájuk bízhattam az egész történetet, közös erővel találtak kifogásolni valót mindenben, amit az istenek teremtettek. Mómosz valahol most nagyon vigyorog. Lukianosz is.)
Midasz király - Metamorphoses (Az arannyá változás szörnyen izgatta a fantáziájukat. És az egész csapat kórusban zengte a végére, hogy "Midasz királynak szamárfüle van!!!")
Dionüszosz és a kalózok - Metamorphoses (Ez elvitte a pálmát. Csak annyit kell mondani a külyköknek: 'kalózok', a többi már megy, mint a karikacsapás :)
A marcipánból gyúrt királyfi - népmese (Mert olyen kedvem volt, és mert valójában ez is római mese, csak nem az ókorból)

Ma pedig:
Arisztophanész meséje az emberektől - Platón (Ez megint nagyon tetszett gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt; nagyon viccesnek találták)
Narkisszosz és Ékhó - Metamorphoses (Ezt a gyerekek szintén szeretik, mert lehet benne játszani a visszhanggal)
Igaz történet - Lukianosz (Remekül debütált, bár a legtöbb jeleneten eléggé megdöbbent a közönség; a bálna gyomrából való kijutásra több verzió is született)
Perszeusz és Medúsza (Szintén klasszikus és sikeres, és meg kell spékelni a csillaképekkel is!)
Pietro Baillardo története (Ez megint csak középkori római mese, egy tűzvarázslóról, és eléggé vagány! A varázslók most különben is népszerűek)

Nah, ennyi. Jó kör volt, remek közönség, kedves szervezők, kiváló rendezvény. És az ókori történetek működnek! Olajozottan és hibátlanul. Van rájuk kétezer év garancia. :)