Mivel a jövő heti mese kicsit több kutatómunkát igényel, mint amire számítottam, erre a hétre - a FMN történetében először - nem történetet hoztam, hanem motívumot. A motívumok olyan kisebb mozdanatok, ismérlődő elemek, melyekből a népmeséket a mesemondó tetszés szerint kombinálhatja. Ezzel most találkoztam először, de tetszett, és feminista vonzata is van.
Árgyélus királyfi kopogtat
A sztori a szokásos módon indul; a síró-nevető szemű király kertjéből éjszaka lopják a varázslatos körtéket. A fát (a két bátjya bénázása után) a legkisebb királyfi őrzi meg, aki beleszeret a tolvaj Tündérszép Ilonába; a gonosz szakácsné a tündérlány három szál haját kihúzza, Tündérszép Ilona hazamenekül, Árgyélus pedig a keresésére indul. Amikor megérkezik a palotához a világ végén, akkor válnak érdekessé számunkra az események:
Mán majdnem odaírnek, akkor jön a középső jány, a testvírje [Ilonának].
- Jön Árgyélus! - mondta.
- Biztos? - kérdi Tündérszép Ilona.
- Biztos! Ojan igaz, mint ahogy itt vagyunk ketten. És beengedjük? - kérdezi a jány.
- Nem, addig ne engedjük be, mig meg nem mondja, hogy honnan jöttek, és kit keresnek.
Mikor bekopogtak, azt mondja a jány:
- Tessík, lehet, nyitva az ajtó!
De a lú [Árgyélus lova] azt mondja:
- Várj egy kicsit, ne siess igen!
Akkor várt egy kicsit, megint bekopogott. Azt mondja Tündérszép Ilona:
- Nyitva az ajtó.
Mig nem nyitották még az ajtót, a lú azt mondta:
- Ne nyissuk, ük maguk nyissák ki az ajtót!
A fiú azt mondta megint:
- Nyissák ki az ajtót!
Akkor kijön Tündérszép Ilona, és megszólal:
- Be lehet jönni, nyitva az ajtó.
A sztori innentől a szokásos mederben folyik tovább.
Mitől feminista?
Két okból szerettem volna kiemelni ezt a motívumot a FMN sorozat számára. Az egyik technikai: Ha nem is dúskálunk az elejétől-végéig vegytiszta feminista tündérmesékben, érdemes figyelmet fordítani olyan kisebb mozzanatokra, amelyek több mesébe is beintegrálhatók. A hagyományos mesemondók ezekből az "építőkockákból" rakták össze a meséiket; hozzájuk tettek, elvettek belőlük, kombinálták őket. Ez az elem például sokféle mesébe nagyon szépen beilleszthető lenne.
A második ok az, hogy szerintem ez a párbeszéd nagyon szépen, szimbolikus úton beszél a beleegyezés (consent) kérdésköréről. Az utóbbi időben a (nemi) erőszak felé forduló médiafigyelem, a "no means no" és a "yes means yes" mozgalmak kapcsán egyre több szó esik arról, mi minősül beleegyezésnek, és hogyan lehet ezt a koncepciót már egészen kicsi kortól megtanítani fiúknak ÉS lányoknak egyaránt. Ez a rövid jelenet nagyon szépen felépíti a fokozatokat: Először valaki más (a nővér) akar engedélyt adni Árgyélusnak a húga nevében, hogy belépjen Tündérszép Ilona privát lakosztályába; másodjára kijelentik, hogy az ajtó nincs bezárva, de nem hívják be rajta; harmadjára pedig maga Tündérszép Ilona nyitja ki az ajtót, és invitálja be a kérőjét. A királyfi egyébként türelmetlen, bemenne ő elsőre is, de hűséges táltos ló (aki a mese folyamán Árgyélus társa, védelmezője, és lelkiismerete) óva inti, hogy várjon, amíg a tündér maga ajtót nem nyit. A királyfi tehát kopogtat és bebocsátárs kér, de addig nem teszi be a lábát a szobába, amíg kimondott engedélyt nem kap. Ez pedig már a "yes means yes" koncepciója alá tartozik.*
*A "yes means yes" ("az igen igent jelent") azért alakult ki, mert sok erőszakot elkövető egyén azzal védte magát, hogy az aktus során nem hangzott el a "NEM" szó, és ezért ők úgy gondolták, oké, amit tesznek. Sokan ezzel szemben rámutattak, hogy ezer oka lehet, amiért az áldozat nem tudja, vagy nem meri kimondani a tiltó szót (mondjuk például eszméletlen). A "yes means yes" azt hangsúlyozza, hogy akkor oké a testi aktus, ha mindkét(több) fél arra egyértelműen kifejezte a beleegyezését.
Amit érdemes átgondolni
Azért akadt meg a szemem ezen a motívumon, mert úgy adta Tündérszép Ilona kezébe a döntést, hogy közben megmaradt az egész jelenet tündérmesei szimbolikája: A táltos ló, a palota ajtaja, a tündérlány, stb. Nem volt az ember orra alá dörgölve, hogy itt most tanító pillanat zajlik. Egyébként pedig a mese maga nem is adott rá magyarázatot, hogy a ló miért intette óva a gazdáját attól, hogy ajtóstul rontson a házba; természetesen, mint minden motívumnak, ennek is több, sokféle szimbolikus jelentése lehet. A fenti értelmezés közülük csak az egyik.
Források
Géczi L.: Ungi népmesék és mondák (Akadémiai Kiadó, 1989).
A motívum az Árgyélus kiráj c. mesébe van beékelve
Mesemondó: Bánik Jánosné Köblös Borbála
Megjegyzés
A Thompson-féle motívumindexben nem találtam számot erre a mozzanatra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése