Arany főnix, arany lovag (Népmesék nyomában a világ körül 61. - Kanada)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. Aki csatlakozni szeretne a világ körüli meseolvasáshoz, részt vehet a Moly.hu kihíváson. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.

Megint megjegyzem, hogy kanadai indián történetekkel is egy külön kihívásban foglalkozom majd.

The Golden Phoenix
And other French-Canadian fairy tales
Marius Barbeau, Michael Hornyansky
Scholastic Book Services, 1968.

A könyv összesen nyolc tündérmesét tartalmaz Marius Barbeau kanadai néprajzkutató gyűjtéséből. A történeteket a Szent Lőrinc-folyó mentén gyűjtötték élőszóban, és mindegyikük európai eredetet mutat (annak ellenére, hogy Tomboso Hercegnőjét például az ojibwe indiánok között gyűjtötték fel először, akik a telepesektől tanulhatták el). Volt közöttük, ami nagyon hasonlított a 18. századi francia irodalmi tündérmesékre.

Fénypontok

Ezt a könyvet annak idején azért szereztem be, mert ebben szerepel az egyik kedvenc tündérmesém, Tomboso Hercegnője. Ez tulajdonképpen egyike a számtalan változatnak a Fortunatus mesetípusra, de valamiért az eddig olvasottak közül egyértelműen ez a kedvencem (többek között azért is, mert a végén a királykisasszony nem megy feleségül a hőshöz).

Az Arany Főnix meséje egy szép, összetett történet volt, amelynek sok eleme magyar olvasók számára is ismerős lehet. Aranyalma-lopással kezdődött (pedig a legkisebb királyfi zseniális megoldással már a madár érkezése előtt leszedte az almát, hogy ne lehessen ellopni), majd kosárban föld alá szállással folytatódott, majd mindentlátó-királylányosan egy alakváltó szultánt kellett háromszor megtalálnia a hősnek, majd mágikus menekülés lett a dolog vége szultánlánnyal, arany kalitkával. A föld alá szállásnál a hős megküzdött egy unikornissal, egy oroszlánnal, és egy kígyóval is. Ezeknek a mesei elemeknek ilyen kombinációjával még nem találkotam, de nagyon szép, szórakoztató történet kerekedett ki belőlük.
Szintén szép, kerek sztori volt a Valenciennes-i Mestertolvaj története, akit hiába próbált megfogni a király, mindig kicsúszott a kezei közül - amíg a királykisasszony rabul nem ejtette.

Kapcsolatok

Érdekes volt megfigyelni, hogy az Aranyhajú Kertészbojtár története két mesére volt bontva a könyvben: Scurvyhead a fiú menekülését mesélte el a boszorkány házából (és szinte teljesen megegyezett az általam ismert magyar verzióval), Aranyhaj Lovag pedig a királylány elnyerését (melyben nagyon bájos volt a kertészfiú és a királylány szerelmes kettőse, és a fiú és a táltos paripa barátsága is). Sok magyar meséből volt ismerős a Fiatalság Forrása is, ami mind a királylány, mint a két gonosz testvér részéről sokkal szerencsásebben végződött, mint ez a mesetípus általában szokott... (alvó királylány megerőszakolása nélkül).

Hova tovább?
Izlandnál megérkezünk Európába!