Vízimanók, hősnők, lovagok (Népmesék nyomában a világ körül 88. - Csehország)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.

Prágai regék
Václav Cibula
Móra Ferenc Könyvkiadó, 1979.

Százharminckilenc rege, monda, legenda, és népmese szerepel ebben a különleges, olvasmányos gyűjteményben, ami nélkül véleményem szerint senkinek sem lenne szabad Prágába indulnia. A könyv városrészekre lebontva mutatja be a legismertebb legendákat, a cseh történelembe, hagyományba, és kultúrába ágyazva - gyakorlatilag utcáról utcára kószálhat vele az ember, és a helyszínen olvashatja a sztorikat, ha kedve szottyan hozzá. Én megtettem. Ráadásul nemrég jártam a prágai Mesemúzeumban is, ahol a könyv történetei közül nagyon sokat fel lehetett ismerni (ez külön jó móka volt). Csak egy rövid utószó és pár lábjegyzet tartozik a kötethez, de ezekből kiderül, hogy bár a szerző újramesélte a történeteket, nagy figyelmet fordított arra, melyik verziót veszi alapul, és milyen formában adja vissza a város leghíresebb pillanatait. Annak ellenére, hogy a könyv történeteit nem Csehország egész területéről gyűjtötték, nagyon sokat magába tudott foglalni az ország történetéből és hagyományából. Kedvenc mondagyűjteményeim egyike.

Fénypontok

A könyv Libuše fejedelemasszony életével, uralkodásával, és jóslataival kezdődik - többek között azzal a pillanattal, amikor az alattvalói férfi uralkodót követelnek tőle, ő pedig megjósolja, hogy a férfiak uralma véres és boldogtalan lesz (ennek ellenére maga választ férjet Premysl személyében). Libuše halála után ki is tör a Leányháború, az udvarhölgyek fellázadnak, várat építenek, és sorra állnak melléjük a cseh lányok és asszonyok. A háború hosszadalmas és véres, és sajnos a lázadó nők lemészárlásával ér véget... Szintén hősies szerepet kapott egy nő A király és a fürdőslány legendájában, melyben egy Zuzana nevű szolgáló szöktette meg a fogva tartott Vencel királyt, és evezett át vele a Moldván. Különösen tetszett a női hősök közül Az okos királylány, aki saját maga tervezett és épített meg egy bonyolult szerkeztet, ami a Szent Vitus-templom óriási harangját a helyére tudta emelni. A kötelek a legenda szerint az udvarhölgyek hajából készültek, de a szerkezet nem maradt fenn, mert a királykisasszony a templomavatás után elpusztította.

Szintén klasszikus cseh mese Bruncvik fejedelem, a csodakard, és az oroszlán története (Bruncvik szobra a Károly-hídnál megtekinthető). A mesében van kaland, tengeri hajózás, Mágnes-hegy, óriás Noh-madár, hűséges oroszlán, szörny-királykisasszony, meg minden, ami egy jó sztorihoz kell.
Rengeteg prágai és Prága-környéki legenda szól vízimanókról. Az egyik kedvencem a Kalapba tűzött tavirózsa, melyben egy vízimanó, akinek elpusztították a tavát, Prágáig gyalogol, hogy a tettest vízbe fojtsa (és útközben összebarátkozik egy legénnyel).

Szintén nagyon tetszett az Arany utcai menyasszony története egy zsidó lányról, aki egy vízimanóba volt szerelmes, és el is szökött vele, hogy a víz alatt neveljen boldog kis családot. Szomorú történet a megbocsátásról a Vízimanó gyermekei, melyben egy anya, akinek a gyerekét a vízimanó megfojtotta, bosszúból megátkozza a kis manókat, hogy száradjanak ki a napon. A helyi javasasszony végül meggyőzi, hogy ne büntesse a gyerekeket az apjuk vétkéért, így az anya a könnyes kis ingecskével együtt az átkot is elengei. A vízimanók mellett akadtak sellők is a mesékben, valamint egy régi lakos, Perun isten, aki a Károly-híd alatti örvényben ma is szedi áldozatait.

Hasonlóan sok történet szólt művészekről és műalkotásokról; némelyik sötétebb volt, mint mások. Jól ismert a legenda, hogy a csodás Orlojnak, az Óvárosi tér órájának mesterét a tanács megvakíttatta, hogy soha ne készítsen hasonlót. A keresztesek fafaragója ellenben maga ölt meg egy koldust, hogy a szenvedő Krisztus arcát élethűen mintázhassa meg róla. A kíváncsi jezsuita egy bájos kis történet egy szerzetesről, aki megleste a Szent Miklós-templom festőjét munka közben, és büntetésből leselkedőként rákerült a mennyezetfreskóra.
Prága, hasonlóan más városokhoz (vagy talán még inkább) nyüzsög a kísértetektől. Ott van a Károly utcai tüzesember (aki uzsorás volt, és a pénzét mentette egy égő házból a rászorulók helyett), A mézeskalács lovag (akiről mézeskalács-figurákat formáztak, de fej nélkül, amíg meg nem jelent, hogy megmutassa, milyen arca volt életében), a Szomorú indián (aki Prágában halt meg valami utazó kiállítás tagjaként), a Boldogtalan apáca (akit a szerelme miatt ölt meg a saját apja, ezért kísértetként segített más szenvedő szerelmeseken), vagy a Kecske téri terebélyes asszonyság (akit úgy váltott meg egy szakácsnő az átkától, hogy három éjjel a takaró alá bújt előle, és elviselte a rikácsolását) (mondja még valaki, hogy a takaró nem véd a kísértetek ellen!). A különös álom legendája egy menyegzőről szólt, melyen egy élő lány és a halott vőlegénye keltek egybe, A sírásó meg a kártya pedig három jó barátról, akik a pestis idején a síron túlról még játszottak egy partit. A leghátborzongatóbb sztori talán A felszabdalt képmásé, melyben egy titkos társaság tagjai testüket hátrahagyva éjjelente gyűlésekre jártak egy házba, melyben a saját képeik függtek; az egyikük felesége felszabdalt egy képet, és később az urát holtan, felszabdalva találta otthon.
Természetesen Prága nem lenne Prága a zsidó negyed legendái nélkül. A kötetben számtalan történet szól a híres Löw rabbi bölcsességéről és csodáiról. Az egyikben egy maga készítette szerkezettel tartja magától távol a Halált, amíg az harmatcsepp formájában a közelébe nem férkőzik. Egy másikban a gyerekpestis okát fejti meg azzal, hogy éjjel a temetőben kilesi a gyerekek játszadozó lelkeit. Természetesen Löw rabbi nevéhez fűződik Prága talán leghíresebb legendája, a Gólem, amely szintén megtalálható a könyvben.

Kapcsolatok

Itt ismét találkoztam alvó lovagokkal; egy csapat a Vysehradi szirt alatt várja a felébredést - a legenda szerint aki a vízbe fullad, azt a vízimanó sorozta be Libuše seregébe. Egy másik történet szerint a Konviktus utcában egy pincéből nyílik egy rejtett kripta, amelyben éber halottak őriznek kincseket egy jövőbeli cseh királynak.
Több országból ismerős volt az Eladott álom meséje (itt a két álmodó a Károly-hídon talált egymásra, és megosztoztak a kincsen), és akadt egy vízimanó által óriási macskának nézett medve is (ami nagyon hasonlított egy norvég mesére). Akadt Oidipusz-változat (a Halálhoz címzett ház), kenyérből cipőt készítettő gonosz grófkisasszony, akit elhurcoltak az ördögök, sőt, templomépítésben segédkező ördög is, aki a Rómából lopott oszlopot a Vysehradon hajította le.
A trickstereket a kötetben Vencel király udvari varázslója, Žito, és Pogyebrád György udvari bolondja, Paleček képviselték. Megjelent mellettünk Faust is, mint az alvilági tudományok mestere, és a Károly-téri Faust-házban lakó más alkimisták és varázslók teljes sora.

Hova tovább?
Ausztriába!