Anait királynő (Feminista Multikulti Népmesék 1.)

A mai nappal útjára indul a blogon a Feminista Multikulti Népmesék sorozat! A Feminista Magyar Népmesék folytatásaként született meg, és ezúttal Magyarországon kívüli országokból, kultúrákból fogok minden héten meséket válogatni. A bejegyzések listáját itt találjátok, akit pedig érdekel az előző sorozatból született mesegyűjtemény, az Ribizli a világ végén címmel találja meg a Móra kiadótól. És természetesen ebből a sorozatból is készül majd könyv :)

Egy olyan mesével szerettem volna kezdeni a sort, ami mesemondói pályafutásom kezdete óta a repertoárom része, és az egyik első történet, ami beugrik, ha "feminista meséket" emleget valaki. Íme.

Anait királynő

Származási hely: Örményország

A történet

Illusztráció a The Weave of Words
című képeskönyvből

Egy Vachagan nevű királyfi vadászni indul leghűségesebb szolgájával és a kedvenc kutyájával. Kitikkadva és elfáradva egy faluba érnek, és a királyfi vizet kér a forrásra járó lányoktól. Az egyik nyújtja is neki a korsóját, de egy másik lány, Anait, kikapja a kezéből a korsót és a kiönti a vizet hatszor egymás után, mielőtt inni adna a vadásznak. Amikor a királyfi kérdőre vonja, Anait azt feleli, hogy a hideg víz megártott volna a felhevült testének. A legénynek megtetszik az okos lány, és hazatérve bejelenti, hogy feleségül kéri. A leánykérő küldöttséget azonban Anait azzal utasítja vissza, hogy csak olyan férfihoz hajlandó feleségül menni, akinek van mestersége. Ezt hallva Vachagan elhatározza, hogy kitanulja a brokátszövést. Egy év után saját készítésű aranybrokáttal kéri meg Anait kezét, aki ezúttal igent mond.
Idővel Vachagan és Anait kerülnek az ország trónjára. Egy nap a király elindul álruhában bejárni az országot, és Anaitot hagyja hátra régensként. Útközben azonban papnak álcázott gonosz banditák ejtik foglyul, és csak azért hagyják életben, mert ért a szövéshez. Vachagan aranybrokátot sző, benne titkos jelekkel. Amikor a banditák el akarják adni a drága holmit a királynőnek, Anait kiolvassa a jelekből, mi történt, és hol kell a férjét keresnie. Felfegyverkezik, lóra pattan, a katonái élén legyőzi a banditákat, és kiszabadítja az összes foglyot, köztük Vachagant is. A király elismeri, hogy ha annak idején nem vette volna rá a felesége, hogy mesterséget tanuljon, nem élte volna túl a kalandot.

Mitől feminista?

Anait királynő csodás női példakép. Okos, bölcs, bátor (és szép is, egyébként, de pont ezt a mese nem hangsúlyozza ki, már az első találkozásnál is az intelligenciája fogja meg a királyfi figyelmét). Amellett, hogy a jelek szerint megvan a magához való gyakorlatiassága, hiszen nem engedi a vadászt felhevülten jeges vizet inni, azt is megtudjuk a meséből, hogy ő maga is csodásan sző, és ráadásul írni-olvasni tanítja az egész faluját. Végzi pedig ezt olyan jól, hogy a pásztorok és földművesek mind mesterüknek tekintik, és teleírják a falu környékén a fákat, sziklákat, falakat. Anait egy oktatásra és munkamegosztásra épülő, apró közösséget hoz létre maga körül. Az apja tiszteli az önállóságát, és rábízza a döntést, szeretne-e a királyfihoz feleségül menni.
Anait a mese folyamán rendszeresen kiáll magáért és a maga igazáért. Először is nem hagyja, hogy a vizet követelő vadász ártson magának, még akkor sem, ha ezzel bolondnak vagy gonosznak tűnik a szemében - fontosabb neki az, hogy a helyes dolgot cselekedje, mint az, hogy közben milyennek tűnik mások szemében. A mai világban, ahol a nők megítélése még mindig jórészt azon múlik, mennyire viselkednek elfogadhatóan (ld. az "udvarias feminista" és a "vérengző feminista" sztereotípiáit), Anait jó példa arra, hogy egy komoly helyzetben nem az a legfontosabb, mennyire udvariasan vagy "nőiesen" teszünk valamit. Másodszor megtagadja a királyi lánykérést, mert tartja magát az elveihez: csak olyan férfihoz megy feleségül, akinek van mestersége, amit a saját két kezével tud végezni anélkül, hogy a rangjára vagy a vagyonára hagyatkozna. Ezt hívják úgy angolul, hogy "privilege check" - a hölgy kertelés nélkül felhívja rá a figyelmet, hogy nem akar olyan párt, aki azt hiszi, természetes, hogy mindent készen kap, mert oda született, ahová. Harmadszorra pedig, amikor a férje és az emberei megmentésére kerül sor, ő fegyverkezik fel először, és maga vezeti a mentőakciót.
Amellett azonban, hogy Anait bölcs és határozott, egyáltalán nem hideg vagy keményszívű figura. Szereti a férjét, gondoskodik róla és másokról is, és amikor nyoma veszik, komolyan aggódik érte, rémálmai vannak arról, hogy talán baja esett, még meg is siratja. Bár kívülről továbbra is a kezében tartja az ország dolgait, belül ő is esendő ember, akinek a szerettei veszélyben vannak.

Anait története egyáltalán nem lenne ilyen klassz, ha nem olyan férfi lenne mellette, aki megérdemli őt. Szép pillanata a mesének, amikor jegyajándékot váltanak: Vachagan saját készítésű brokátot ad, Anait pedig saját szövésű szőnyeget, jelezve, hogy immár egyenrangú, kölcsönösen önálló döntést hozó felek. Vachagan szerethető királyfi: bukik az okos lányokra (bezony), ráadásul amikor Anait elsőre visszautasítja, és még rá is koppint az orrára a kiváltságos helyzete miatt, Vachagan nem dühöng vagy követelőzik. Helyette fogja magát, leül, és megcsinálja a házi feladatot: egy egész évet tölt azzal, hogy mesterséget tanuljon. Nem próbálja megúszni a dolgot, hanem fontosnak tartja a lány kérését, és meglátja a mögötte rejlő bölcsességet is. Később is mindig hallgat a felesége szavára, és amikor bajba kerül, hozzá fordul először, mint a legközelebbi bizalmasához, aki tud a sorok között olvasni. Szoros, kölcsönös tiszteleten alapuló, nyíltan kommunikáló kapcsolat az övék. A férj nem csak azért csinál meg dolgokat, "mert az asszony ráparancsolt", vagy "az ő kedvéért, hogy örüljön", hanem veszi a fáradságot arra is, hogy megértse, milyen indok áll Anait tanácsai, kérései mögött. Hatalmas különbség.

Amit érdemes átgondolni

Elég sok verzióját olvastam a mesének, de mivel a legtöbb szovjet mesegyűjteményekből származik, nem vagyok teljesen meggyőződve róla, hogy a "gonosz, kapzsi papok" eredetileg nem sima banditák voltak-e.

Források

A mese egyik első ismert feldolgozása Ghazaros Aghayan 19. századi örmény írótól származik.

Kathleen Ragan: Fearless girls, wise women, and beloved sisters (W.W. Norton & Co., 2000.) (Pymantól vette át)
Avril Pyman: The Golden Fleece: Tales from the Caucasus (Progress Publishers, 1971.)
Gerard Shelley: Folk tales of the peoples of the Soviet Union (Herbert Jenkins Ltd., 1945.)
Iakov Samsonovich Khatchatrianz: Armenian Folk Tales (Colonial House, 1946.)
David Kerdian: The golden bracelet (Holiday House, 1998.)
Robert D. San Souci: The weave words (Orchard Books, 1995.)
Lucretia Samson: Wise Anait and the woven words (Clean Slate Press, 2017.)
Irina Zheleznova: A mountain of gems: Fairy tales of the peoples of the Soviet land (Raduga Publishers, 1975.)
Susie Hoogasian Villa: 100 Armenian tales and their folkloristic relevance (Wayne State University Press, 1966.)
https://www.storiestogrowby.org/story/queen-anait/
A meséből nemrég animációs film is készült, kinn van a YouTube-on itt.
Anait szerepelt a népszerű Rejected Princesses sorozatban is, itt találjátok a vonatkozó oldalt.

Megjegyzés

A mese az ATU 888A* (A kosárfonó) típusba tartozik. Magyarul leginkább A kán mestersége című kazah verziója ismert A repülő hajó című szovjet mesegyűjteményből. A mese egy arab verzióját itt olvashatjátok. Léteznek egyéb, többek között orosz, zsidó, ír, és marokkói változata is.
A kereszténység előtti időkben Anahit örmény istennő volt, "az Arany Anya", akit a görög Artemisszel szoktak azonosítani.