Elfüggönyözött világok (Népmesék nyomában a világ körül 174. - Libanon)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.

Abu ​Jmeel's Daughter and Other Stories
Arab Folk Tales from Palestine and Lebanon
Jamal Sleem Nuweihed
Interlink Books, 2002.

A könyv 27 meséjét egy Jamal Sleem Nuweihed nevű libanoni hölgy írta le emlékezetből 83 éves korában, és a családtagjai - gyerekei, unokái, unokahúgai - fordították arabról angolra. Jamal egész életében írt - regényeket, verseket, önéletrajzot - de sohasem léphetett ki a házon kívüli irodalmi életbe, így a legtöbb műve kiadatlan maradt. A meséket gyerekkorában tanulta négy másik nőtől: egy libanoni nagynénitől, egy libanoni ismerőstől, a saját, kalandos életű török édesanyjától, és egy palesztin jövendőmondótól. A kötet előszavából megismerhetjük Jamal Sleem Nuweihed életét, a bevezetőből pedig az arab mesemondás és a könyv egyes meséinek érdekesebb részleteit. A mesékhez jegyzetek és rövid magyarázatok is tartoznak. Minden történet színes, olvasmányos, választékos nyelvezetű, és sok részletükben tükrözik egy briliáns, különleges nő vágyait és érzéseit.

Fénypontok

Kép innen

A könyv egyik, egyszerűségében legszebb meséje Amina története volt. Nyolc testvér (hét lány és egy fiú) elszökött otthontól a gonosz mostohájuk elől, és új életet kezdtek, segítve és támogatva egymást. Idővel az apjuk is elhagyta a mostohát és megkereste őket. A fiú felnőve feleségül kapta a király lányát. Különösen az tetszett ebben a mesében (a könyvmoly legkisebb testvér mellett), hogy kimondta: az apa tudott a mostoha gonoszságáról, de "nem volt lelki ereje tenni ellene."
Rummana egy elképesztően szép Hófehérke-változat volt, megspékelve olyan elemekkel, mint Aisha és Kis Szúrja Bai. A királylányt itt nem a mostohája kergette el, hanem ő maga akart kiszabadulni a palotából, és eltévedt az erdőben; három vadász a testvérévé fogadta, és évekig gondoskodtak róla. Amikor végül egy gonosz ghúl miatt meghalt és üvegkoporsóba került, a fivérei egy teve hátára tették a koporsót és útnak indították a vakvilágba. Egy herceg udvarában kötött ki, ahol a herceg édesanyja kihúzta a tövist a lány lábából, felélesztette Rummanát, és addig ápolta, míg meg nem gyógyult.
Hasonlított az egyik palesztin mesére Qamar Al-Zamaan és Shams Al-Dunya története, csak sokkal hosszabb és részletesebb volt. Az elején egy herceget néhány gonosz nő meggyőzött róla, hogy a menyasszonya undorító, mire a herceg egy távoli kertbe menekült. A menyasszonya napról napra látogatta, eltitkolva, hogy kicsoda, és szépen lassan (sok verseléssel) egymásba szerettek, míg végül a lány felfedte, kicsoda valójában. A mese második fele viszont tragikus fordulatot vett: a gonosz nők megölették a feleséget és a gyerekeket is, mire a férj hosszú gyász-folyamaton esett keresztül, elvándorolt, új életet kezdett, és végül beleszeretett egy másik hercegnőbe.

Kép innen

Hassan Al-Waqqad meséje nagyon a szívemhez nőtt (ismerek egy hasonlót, ami az új könyvemben is szerepel majd). Egy okos és talpraesett királylányt az apja dühében egy koldushoz ad feleségül, de ketten együtt új otthont teremtenek maguknak, egymásba szeretnek, és megtalálják a szerencséjüket. Egy másik mesében egy Azzam nevű fickó volt a város legjobb partija, de minden feleségétől elvált az esküvő utáni reggelen. Egy okos és talpraesett lány végül feleségül ment hozzá és kinyomozta, hogy a legényt titokban egy gonosz varázslónő zsarolja, akit hosszas kalandok után a lány és a szolgálója eltettek láb alól. A bába lánya és a rabló esetében pedig egy okos lány, megőrizve lélekjelenlétét, kibeszélte magát a veszélyből, amikor éjszaka egy rabló tört az életére.

Kapcsolatok

Megint előkerült egy "az asszonyi furfang erősebb a férfi bölcsességnél" mese, bár ez határozottan kedvesebb és barátságosabb volt, mint amiket korábban olvastam. Palesztina után megint felbukkant az a sztori is, amiben egy szegény lányt elutasít gazdag unokatestvére, ezért egy koldushoz adják feleségül - akiről a mese végén, a unokafivér nagy irigységére, kiderül hogy maga Hárún ar-Rasíd kalifa. Szintén ismert mediterrán mese volt A gazdag fiai és a szegény lányai, amelyben egy szegény lány versenyre kelt gazdag unokatestvérével, melyikük tud sikeresebb üzletet teremteni. Az okos lány meggazdagodott és egy király felesége lett, míg az unokafivér tönkretette az egész családi vállalkozást.
Az "arra használom a pénzem amire akarom" című mesében egy legény, akit eltiltottak a menyasszonyától, görög és magyar mesékhez hasonlóan egy aranyból készült állatszobor belsejében szökött be a lányhoz (ez is nagyon szép sztori volt egyébként).
A fawwal lánya egy Anait-mese volt, ahol a királyfinak mesterséget kellett tanulnia, ami végül megmentette az életét. A lány nagyszájú, éles eszű, szabadon flörtölő figura volt, egy kicsit a Bazsalikomlány-mesékre emlékeztetett a történet eleje.
Itt is voltak ismerős mesetípusok, mint például egy aranyhajú kertészbojtár (Okos Haszán), terülj-terülj asztalkám (Marzuoq a favágó), Rigócsőr király (Hajji Brumbock), Nap lánya (Abu Jmeel's daughter), Macskamenyasszony (ahol a macskabőrt nem elégették a végén, hanem kitömték arannyal), Három jótanács ("Ne árult el azt aki bízik benned"), Bazsalikomlány aki háromszor elcsábította a férjét (A szabó lánya) és Hamupipőke/Szorgos és lusta lányok is (Az aranycipő).

Hova tovább?
Szíriába!