Hősök a vadonban (Népmesék nyomában a világ körül 180. - Georgia/Grúzia)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.

Georgian Folk Tales
Marjory Wardrop
David Nutt, 1894.

A könyvben harmincnyolc történet található, három részre osztva: 16 grúz mese, 8 mingrél mese (Grúzia nyugati partján élő etnikai csoport), 14 guriai mese (szintén grúz népcsoport az ország nyugati részén). Ez a könyv volt az egyik első angol fordítás a grúziai szájhagyományból. A szerző grúz nyelven kiadott gyűjteményeket használt alapul a fordításaihoz, melyeket fel is sorol az előszóban. A régies nyelvezet miatt a szövegek helyenként döcögősen olvashatók, de azért sok érdekes pillanat volt bennük. A bonyolultabb utalásokat és idegen kifejezéseket lábjegyzetek magyarázzák. 

Fénypontok

A kedvenc sztorim a könyvben A királyfi és a róka meséje volt, ami semmiféle általam ismert típushoz nem hasonlított. Egy apjától elszökött királyfi társaságra talált az erdőben egy róka, egy medve, egy sas és egy farkas személyében, akiktől eleinte félt, de az állatok olyan hűségesen gondoskodtak róla, hogy nem lehetett oka panaszra. A róka irányítása alatt az állatok palotát építettek, bútort faragtak, kertet ültettek, majd hoztak neki egy királykisasszonyt is. A király azonban kerestetni kezdte a lányát egy furfangos vénasszonnyal, akinek sikerült a menyasszonyt visszalopnia. Az állatok ismét elhozták, mire a király sereggel jött ellenük. Az állatok hatalmas harcban legyőzték a sereget. A királyfi boldogan élhetett volna... csakhogy hálátlanságában megfeledkezett a barátairól, és a róka megátkozta, hogy írmagja se maradjon. Attól fogva, végzi a mese, megint az állatok uralkodtak az erdőben...

Kapcsolatok

Itt is sok ismerős mesetípussal találkoztam: volt Varázslóinas (Mester és tanítvány), Békamenyasszony (A békabőr, melyben még az Alvilágba is leszállt a főszereplő), kővé vált királyfi (Ghvthisavari), varázslatos menekülés (A herceg), Hamupipőke (Conkiajgharuna, megint csak furfangos öregasszonnyal), Két tolvaj, Elrejtett erő (Kazha-ndii), mindent látó királylány (A királyfi aki összebarátkozott az állatokkal - itt a sikeres segítő egy óriási sakál volt, aki üreget ásott a palota alá), és üveghegyi királykisasszony (A pap legkisebb fia). 

Megint előkerült az a mesetípus is, amikor a fivéreinek ételt szállító lányt útközben elrabolja egy szörny, és végül mindannyiukat egy újonnan született kistestvér szabadítja ki (Aspurtzela), ami itt ráadásul egy Fehérófia-alvilágjárással is kombinálva volt. A végén megkérdezték, hogy vajon a lányok vagy a fivérek hibája volt-e, hogy a hős az alvilágban maradt, mire a királylány közölte, hogy nem volt a lányoké, mert őket kényszerítették a fivérek. Egy másik, "elrejtett erő" mesében (Geria, a szegény ember fia) a megölt hős menyasszonyát az ellensége feleségül akarta venni, mire a lány azt mondta neki, vagy megküzd vele, vagy fél évre gyászolni hagyja - és az ellenség túl gyáva volt ahhoz, hogy megküzdjön a tűzrőlpattant királylánnyal. Egy "aranyhajú ikrek" mesében (A három lány és a mostoha), a kútba hajított lányokat a legkisebb nővér mentette meg, akinek imájára az egyik keze ásóvá, a másik csákánnyá vált, így ki tudta ásni magát a kútból. A király és az alma egy érdekes verzió volt a "szótlan szultánkisasszony" mesére, csak itt lány helyett királyfival, akit a király egy elvarázsolt alma és három mese segítségével szólaltatott meg.

Tricksterek közül tiszteletét tette Naszreddin Hodzsa, aki Shah Alinak mondott olyan történetet, amire már a király is csak annyit tudott válaszolni, hogy "ez már nem igaz!" Vicces módon előkerült az a tanmese is, amelyben egy tudós leszól egy tengerészt, mert nem tud olvasni, ám nem sokkal később kiderül, hogy a tudós meg úszni nem tudott... Valamint az a mókás sztori is, amelyben egy tudós azon elmélkedik, miért nem fán nőnek a dinnyék. 

Hova tovább?

Oroszországba!