Rózsák, dervisek, harcos asszonyok (Népmesék nyomában a világ körül 179. - Azerbajdzsán)

Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.

Százegy azerbajdzsáni népmese I-III.

Abdullájeva Szvetlána

Magyar-Azerbajdzsán Baráti Társaság, 2014.

Egészen lenyűgöző, nemzetközi szinten is ritka gyűjtemény (angolul nem is találtam azeri népmesekönyvet). A 101 mesét egy 2005-ös azeri gyűjteményből válogatták és fordították (abban eredetileg 156 mese volt, amiket a 20. század elején gyűjtöttek). Az előszóból megismerhetjük a könyv születésének történetét, amiben külön érdekes pont, hogy a meséket a magyar mesevilághoz való hasonlatosságuk alapján válogatták. Ennek ellenére voltak közöttük teljesen egyedi, különleges darabok, és váratlan variációk is; egy az egyben az azerbajdzsáni kultúrában merülhet el, aki olvassa őket. 

A mesék kulturális vonatkozásait lábjegyzetek magyarázzák, a kötetek végén pedig szószedet található. A szöveget szép, színes, azeri művészektől származó illusztrációk kísérik. A borítóképek Arif Hüszejnov munkái.

Fénypontok

Nagyon tetszett a könyvben, hogy rengeteg bátor, talpraesett, okos lányokról és asszonyokról szóló mesét tartalmaz. A kedvencem Nárdán kisasszony volt, amiről nemrég részletesen blogoltam is. Lala és Nergiz történetében két ikertestvér, egy lány és egy fiú menekült el a mostohájuk elől, különváltak, és mindenféle kalandokba keveredtek. A lány, Nergiz, megölt egy óriást, egy sárkányt, és egy tengeri szörnyet, mielőtt végül megtalálta a testvérét és a boldogságát. Adzsem fia Ibrahim meséjében a hős anyja, Dosztu asszony páncélban, karddal védelmezte a menyét egy ellenséges hadseregtől, és százakat le is kaszabolt mielőtt csellel legyőzték. A szerelmesek idővel egymáséi lettek, a harcias anyós pedig boldogan élhetett a családja körében. A héthegyi alma történetében egy Perinús nevű királykisasszony választott férjet magának a kertészlegény személyében, és mindenféle furfangokkal elérte, hogy az apja engedje őket összeházasodni (közben a legénynek még aranyalmát és nílusi égő múmiát is kellett hoznia, hogy bizonyítsa a rátermettségét.) Gülnár kisasszony óriásokkal küzdött meg és negyven nyelven olvasott fel varázsigéket, hogy egy elrabolt királyfit megszabadítson. Gara Haszán történetében egy uralkodó egyetlen asszony árulása miatt minden nőt ki akart irtani, míg a főhős egy történettel be nem bizonyította neki, hogy ugyanígy vannak hősies, hűséges asszonyok is. 

A legérdekesebb, legszövevényesebb történet egy Tapdig nevű hőshöz fűződött, aki azonban szinte csak mellékszereplő volt egy kozmikus családi viszályban. A Nap beleszeretett az Alvilág Urába, de a Nap lányának nem tetszett az anyja afférja, ezért a két nő megpróbált kitolni egymással, miközben a viszályukba keveredett a dzsinnek királyának a fia, egy elrabolt kisasszony, és maga Tapdig is. Végül a Nap lányának el kellett fogadnia, hogy az anyja az Alvilág Urának oldalán boldog. Ebben a mesében a hősök és az antihősök is boldogan élhettek.

Nagyon kalandos sztori volt Semi története, amelyben egy vándorló királyfi először beállt cukrásznak, aztán beleszeretett egy padisah lányába akinek édességet szállított. A legény mestere azonban magának akarta a lányt, és mindenféle módokon megpróbálta elveszejteni a királyfit, akinek egy bátor, barátságos pásztor sietett az utolsó pillanatban (többször is) a segítségére.

A sirváni kádi története egy fiatal padisahról szólt, akit mindenféle szélhámosok sorozatosan kiforgattak a vagyonából. A hiszékeny legény végül útnak indult a világba, és egy másik birodalomban már a saját hibáiból tanulva fedett fel egy összeesküvést, és mentett meg egy csapat elrabolt lányt egy álszent káditól. Dasdemir meséje egyenesen egy többgenerációs gyilkossági nyomozás volt, melynek hőse szövevényes módon derített fényt a padisah udvarában uralkodó korrupcióra.

Logman, az orvos izgalmas történet volt egy csodás képességekkel rendelkező gyógyítóról (létező személy alapján), aki többek között agyműtétet is hajtott végre. Dzsirtan meséje cserébe egy egyszerű de mókás sztori volt, ami sok szülőnek ismerős lehet: egy apró legénykéről szólt, aki a társaival együtt egy óriás fogságába került, de sikerült az óriást félig az őrületbe kergetnie azzal, hogy nem volt hajlandó este aludni menni...

Voltak különös pillanatok is az egyes mesékben. A kígyó és a lány történetéből például megtudtuk, milyen folyamatok során, hány száz év alatt alakulnak a kígyók sárkánnyá, és a sárkányok gonosz emberré. Oháj és Ahmed meséje egy varázslóinas-történet volt, melyben a gonosz varázsló egy különleges részletességgel leírt palotában élt, melynek minden része az áldozatai szenvedéséből volt felépítve. A sztori második felében a lány, aki segített a hősnek legyőzni gonosz apját, a saját maga kedvéért is adott neki egy küldetést, hogy "lássa, mire lenne képes érte." 

Kapcsolatok

A válogatási szempontok alapján nem meglepő, hogy rengeteg ismerős mesetípus szerepel a gyűjteményben, némelyiknek több változata is. A teljesség igénye nélkül volt: Szóltan szultánkisasszony (Melik Mehmed; Jagub és a halak padisahja), három válogatós legény (A három herceg; A rubint), többféle Fehérlófia, néha elrabolt aranyalmákkal (Szüdemen; Melikmemmed; A kis herceg), ébenfa paripa (Nazik Beden), elátkozott testvérek (A hét testvér), mesterséget tanuló király és okos lány (Sah Abbász, a takács), hamis jós és házsártos feleség (Isten mentsen meg Hamperitől), álomlátó fiú (A szabó inasa), csizmás kandúr, avagy róka (Körte úr), mesétől meséig vándorló hős (Hatem története), többféle üveghegyi királylány és állatsógor (Hárombajszú Kösza; Melik Dzsamil története), kalapvári kisasszony (Hosgedem), nővéreit gyilkos férjtől megmentő lány (A három nővér története), drágakő-hegy (Telet története; ebben maga a Szimurgh madár is megjelent), aranyhajú kertészbojtár (Fiú a fehér lovon), többféle Aladdin / varázsgyűrű sztori (Janig; A varázsgyűrű), tűzmadár-keresés sorozatos próbákkal (A fehér madár, aki itt a segítő volt), Térdszéli Katica (Hadzsi lánya), saját férjét háromszor elcsábító furfangos lány (Önts vizet a kezemre!), csapdából kiszabadított hálátlan állat (Jóért jót), varázslatos segítők (A hat útitárs), Fortunatus (Emír és a sah lánya; A mihaszna fiú), három narancs (A gránátalmalány), a vadász fia (Vadász Pirim története; Juszif és Szenuber), királyfivá változó királylány (Benidás város titka), emberevő lány akit a fivére győzött le (A vasfogú lány), és a mese arról, mióta tartják tiszteletbe az öregeket (A zsarnok padisah). 

Örömmel olvastam egy újabb verziót a jószívű ember történetére, akik rabló-tanoncnak állt, de a kedvességével mindig elszúrta a feladatot (Mehemmed). Megint előkerült az a sztori is, amely egy igazságtalan uralkodóról szólt, aki nem a bűnöst lógatta fel, hanem azt, akinek a feje illett a hurokba (Logman és inasa). Iszkender Zülkarnejn legendája a Nagy Sándor- mondakörből származott, és egyesítette magában A szamárfülű király és A Sötétség Országa motívumait. Megint felbukkant az a motívum is, amikor a királylányok házasságra való érettségét görögdinnyék felvágásával mérték le (Semszi Gemer).

Különösen szerettem azokat a történeteket, amik váratlan fordulatokat vettek az ismert szüzséken belül. Hátborzongató volt például a "kacagó hal" meséjére A száraz fej című sztori, amelyben a hős azért született, mert az anyja porított múmiafejet evett. A hős aztán felfedte a padisah feleségének hűtlenségét, majd maga is száraz fejjé változott, és elgurult, várva a következő áldozatára... Rejhan történetében, ami egy Fehérlófia-verzió volt, választ kaptunk arra is, ki volt és honnan érkezett a nagy szakállú törpe, aki ellopta a hősök ennivalóját. A herceg és a béka meséjében királyfiak dobáltak aranyalmákat királylányoknak, és nem fordítva. Ez egyébként egy Békamenyasszony verzió volt, amelyben a béka összebarátkozott egy csomó másik állattal, és végül közösen, rettentő hadseregként győzték le a gonosz padisahot. A kedvencem azonban az a Hamupipőke-verzió volt (A szép Fatma), amelyben egy furfangos öregasszony segített a lánynak szétválogatni az összekevert magokat: hozott neki három edény új magot, az összekevert kupacot meg kidobta a csirkéknek. Okosan kell dolgozni, nem keményen.

Hova tovább?

Grúziába!