Kazakh folktales
Mary Lou Masey
David McKay, 1968.
A kötetben 19 mese szerepel, amiket a könyv elején felsorolt orosz nyelvű forrásokból fordított a szerző. Nem szó szerinti fordítások, de megtartották az eredeti mese formáját, és a nyelvezetük eléggé szórakoztató. Fekete-fehér illusztrációk kísérik őket, és a kötet végén szószedet is található. Rövidnek tűnt ez a 19 mese, szívesen olvastam volna még.
Fénypontok
A kötet legszebb meséje egyértelműen A varázslatos kert, ami régi kedvenc már a repertoáromban. Szintén nagyon szeretem a történet, ami arról szól, hogy a meséket mesélni kell - különben bosszút állnak azon, aki elhallgatta őket. Ebben az esetben egy legény az esküvőjén tagadta meg a mesemondást, és a menyasszony furfangos húga mentette meg őt a mese-szellemek bosszújától.
Bájos volt A kis tevéről szóló sztori, aki elkóborolt és majdnem felfalták a farkasok. Amikor két ember nem tudta eldönteni, melyiküké a teve, egy furfangos harmadik farkasüvöltést hallatott, és megnézte, melyik csordába szalad a kis teve az anyjához... Kevésbé volt kedves a teve Az állatok vitája című mesében, amely a kazah állat-naptár születéséről szólt. A versenyt, hogy ki látja meg először a napot, a furfangos egér nyerte meg (a teve púpján állva), ezért az egér éve az első a ciklusban.
Tetszett a három kérőről szóló történet is, akik összevesztek a lányon, akit az apja mindhármuknak odaígért. Végül egy bölcs bíró felfedezte, hogy a lány már a szíve szerint választott közülük, és eldöntötte, hogy hozzá is menjen feleségül. Más mesékben is szerepeltek talpraesett lányok: A favágó lánya például sorozatosan átvert egy gazdag embert, aki megpróbálta őt és az apját kiforgatni a vagyonukból. Végül mesemondó versenyben győzte le. Érdekes módon A varázsgyűrű, aranycipő, és gallyak meséjében a hős három tündérlányt győzött le a tudta nélkül (akik ráadásul embereket ettek), aztán végül, amikor a nyomukra bukkant, feleségül vette mind a hármat, és boldogan élt velük.
Az illusztrációtól volt külön mókás A buta farkas meséje, amelyben a ragadozótól minden zsákmánya más és más furfangos módon szabadult meg.
Kapcsolatok
Akadtak ismerős mesetípusok a könyvben, pl. egy vitéz szabólegény (ebben az esetben nagy szakállú öregemberrel, Old Man Kurai címen), és csizmás kandúr (Salakhbai és a róka). Segizbai és az egérlányka története az a mesetípus volt, amikor az apa mindenképpen a legerősebb kérőhöz akarja feleségül adni a lányát, és a Nap, eső, szikla után kiderül, hogy egy egér az.
Az ügyeletes trickster Aldar-Kos (avagy Adar-Kossze). Az egyik mesében sorozatosan átvert egy zsugori gazdag embert, aki rejtegetni próbálta előle az ételt. Szintén felbukkant egy ravasz róka, aki azt állította, hogy eljött a világbéke - de egy még ravaszabb fürj nem dőlt be neki (ilyet olvastam már máshonnan is).
Hova tovább?
Kirgizisztánba!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése