Ismét szombat, ismét Népmesék nyomában a világ körül! Aki kíváncsi a kezdetekre, itt találja a bemutatkozó bejegyzést; a postokat követhetitek a NNyaVK Facebook oldalán is. A korábbi bejegyzések itt olvashatók.
Orosz varázsmesék
Alekszandr Nyikolajevics Afanaszjev
Magvető, 2006.
Magyar nyelvű válogatás Afanaszjev klasszikus 19. századi mesegyűjteményéből (ami a németeknek a Grimm testvérek, az az oroszoknak Afanaszjev). Ebben a kötetben 75 varázsmese szerepel (a gyűjtő által legfontosabbnak tartott mesei műfaj), valamint hét 18-19. századi ponyvamese. Jegyzeteket nem kapunk a szövegekhez, de a tartalomjegyzékben van típusmutató, az utószóból pedig megismerkedhetünk Afanaszjev életével és a gyűjtés történetével. Utóbbiból többek között az is kiderül, hogy Afanaszjev maga nagyon kevés mesét jegyzett csak fel; a többit a Földrajzi Társaság archivált szövegeiből szedegette össze és rendezte kötetekbe (az orosz földrajztudósok a saját munkájuk mellett mindenféle néprajzi adatokat is gyűjtögettek). Ehhez jött még Vlagyimir Dal kéziratos népmesegyűjtése, ami már jegyzetekkel és a mesemondókról szóló adatokkal is el volt látva; ő a korai magyar gyűjtőkhöz hasonlóan országos levelező-hálózatot működtetett, ezen keresztül gyűjtötte a meseszövegeket.
A kötet maga olvasmányos, sok "nagy klasszikus" orosz mese megtalálható benne, a zseniális Ivan Bilibin illusztrációival megspékelve (bár sajnos fekete-fehér verzióban).
Fénypontok
Az egyik kedvenc orosz mesém is szerepel a kötetben:
Bölcs Jelena különleges tündérasszony, aki sárkányok vontatta hintóban repül, és éjszakánként varázslásra tanítja az otthonról elszökdöső lányokat. A hős úgy nyeri el a kezét, hogy el kell tudnia rejtőzni előle. Nagyon klassz verzió volt a halhatatlanságot kereső királyfi meséjére
A Nap nővére és a banya. Itt a hős a meneküléshez szükséges eszközöket nem a saját megmentésére dobálta hátra, hanem odaajándékozta olyanoknak, akiknek szükségük volt rá (a fává változó gereblyét például egy favágónak). Cserébe a barátai megmentették a banyától (aki a saját húga volt). Szintén klassz verzió szerepelt az álmot látó fiú meséjére (
Jövőt jósló álom), ahol a hős valójában azt álmodta meg, hogy jó barátját, a cárevicset fogja győzelemre segíteni mindenféle furfangos feladatok megoldásával.
Mókás mese szólt arról, Hogyan gyógyította meg a katona a cárlányt, akit ördögök kínoztak, azáltal, hogy sorra átverte az összes ördögöt (és még csak feleségül se vette a lányt). Szintén szimpatikus volt A csonkalábú és a vak vitéz meséjének igazi hőse, Katoma apó, aki egy kicsit élhetetlen cárevicset mentett meg folyamatosan egy gonosz királylány mesterkedéseitől. Amikor a lány levágatta a lábait, Katoma apó összeállt egy öreg vak vitézzel, és ketten együtt győzték le a további próbákat.
Tetszett A medve-cár több változata is, ahol a gonosz medvének ígért gyerekeket mindenféle állatok próbálták megmenteni, míg végül egy "taknyos bika" sikerrel is járt. Szintén az egyik kedvencem volt a "Menj el oda, nem-tudom-hova, hozd el azt a valamit, a nem-tudom-mit" című sztori, amely kalandos és szövevényes úton jutott el a happy ending (a valami, amit el kellett hozni, egy Falatnyi-ész nevű láthatatlan lény volt egyébként). Tanulságos és elgondolkodtató volt a Bánat meséje, melyben a Bánat egy szegény ember nyakára telepedett, és elherdálta mindenét, míg a fickó furfangos módon meg nem szabadult tőle (és átpasszolta egy gazdag embernek, aki végül, meglepő módon, szintén furfangos módon megmenekült).
Sok olyan klasszikus orosz mese is szerepel a könyvben, amik az évek folyamán bekerültek a nemzetközi köztudatba. Ilyen például
Morozko, avagy Fagy-apó története, aki megjutalmazza a kedves lányt, és megfagyasztja a mogorvát. Szintén ismerős lehet sokaknak
A szépséges Vaszilisza, aki tűzért indul a sötét erdőbe Baba-jaga kunyhójához a játékbabájával a zsebében; a harcias
Tengerlánya Marja (Marja Morevna) és az erejét tojásban rejtegető Halhatatlan Koscsej; a vőlegényének varázslatos holmikat készítő és varázstáncot lejtő
Béka-cárkisasszony, vagy a címadó
Iván cárevics, a tűzmadár, és a szürke farkas.
A fényességes sólyom, Finyiszt tolla az olasz Kanári királyfi egy szélesebb körben ismert változata.
Természetesen gyakori vendég volt a mesékben Baba-jaga, a rettenetes boszorkány, aki mozsárban repül, csirkelábú házban lakik, és emberhúst lakmározik. A kedvenc sztorim vele kapcsolatban egy kicsike kis mese volt, amelyben egy kandúr, egy veréb, és egy házimanó házába tört be minden nap... hogy megszámolja a kanalakat. Végül az ijedős, de lerázhatatlan házimanó bánt el a boszorkánnyal.
Kapcsolatok
A szövegek úgy voltak elrendezve a kötetben, hogy hasonló mesék követték egymást, egy típusból gyakran két-három változat is (néha egy fejezeten belül). Sok volt az ismerős típus: Szorgos és lusta lányok (pl.
A lány meg a mostohanővére, ahol egy egérke segít a hősnőnek egy medve házában túlélni), Fehérlófia (
Rézország, Ezüstország, Aranyország, itt Baba-jaga madara vitte a hőst vissza a felszínre; valamint a remek
Napkelte, Este és Éjfél, ahol a két idősebb fivér gond nélkül felhúzta az öccsét a felszínre, nem árulták el), klasszikus varázslatos segítők (
A repülő hajó; A hét Szimeon, utóbbi esetében varázslatos szibériai macskával megspékelve; az egyik Szimeon képessége az volt, hogy víz alá tudott vinni egy egész hajót, majd ismét felmerülni vele, mint a Karib-tenger kalózaiban...), iker királyfiak (
A két Katonafia Iván, akiket végül a happy end után a leölt sárkányok húga levadászott), állatsógorok (
Fjodor Tugarin esetében időjárás-sógorok: Szél, Jégeső, és Mennydörgés), számtalan üveghegyi királykisasszony (pl.
Szivko-Burko, Bolondocska Ivanuska), Aladdin-féle varázsgyűrű (
A varázsgyűrű), Fortunatus (
Szarvak), aranyat köpő királyfiak (
Mese a kacsáról meg az aranytojásokról), Hófehérke (
A bűvös tükör), varázslatos menekülés (
A tengeri cár és Bölcs Vaszilisza), drágakőhegy (jelen esetben
Aranyhegy), varázsló tanítványa (
A fortélyos tudomány), hét évig fürdés nélkül élő obsitos katona (
Mosdatlan, akiről kiderül hogy egyben egy gyakorló kisördög vizsgamunkája is volt), aranyhajú kertészbojtár (
Nemtudomka), és szerencséjét kereső ember avagy az ördög három arany hajszála (
Gazdag Marko és Boldogtalan Vaszilij).
Külön érdekes volt a szorgos és lusta lányok meséjére A hattyúludak című történet, melyben egy lány az elrabolt öccsét indult el kiszabadítani, és menet közben mindkét szerepet maga töltötte be. Odafelé lusta lány volt, aki figyelmen kívül hagyta a segítőket, ám visszafelé menekülve mégiscsak megtette, amit kértek tőle.
Megint felbukkant a motívum, ahol a hős csak egyszer vág oda a gonosz boszorkánynak, mert másodjára már feléledne tőle.
Hova tovább?
Kazahsztánba!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése