2020. december 28., hétfő

2020 - Az év (jó) sorozatokban

Mondhatnám, hogy idén a karanténnak köszönhetően bőségesen volt idő sorozatokat nézni... de az az igazság, hogy én alapjáraton is nagyon sokat nézek, így nem lehet az idei termést egy az egyben a koronavírus számlájára írni. Ez van.

Röviden, számokban:
Idén kereken 101 sorozatot néztem,
ezek közül 73-at fejeztem be,
és 7 volt újranézés.

Az idei új kedvencek
(Mindenféle sorrendet nélkülözve)

Brave new world - Bevallom őszintén, a könyv nekem kimaradt, biztos vagyok benne, hogy jobb mint az adaptáció, de így látatlanban nekem nagyon tetszett a sorozat. Jók a színészek, jól van felépítve a világ, és bár a mondanivaló erősen didaktikus, élvezetes volt végig követni a történetet. Sajnos a sorozatot rögtön el is kaszálták, szóval ennyi volt. 

Snowpiercer
- És ha már a társadalomkritikánál tartunk, itt egy újabb klasszikus, Daveed Diggs főszereplésével. Én anno a filmet is szerettem, de ez a sorozat nagyon hozza a formát, szereposztásban és világépítésben is. Mondjuk még mindig nem értem, miért pont két kocsi levendulát kell termeszteni az emberiség utolsó túlélői számára, de hajlandó vagyok felfüggeszteni a kétkedésem a tanulság (és a látvány) javára. Hamarosan jön a második évad.

Upload - Úgy tűnik, ez ilyen utó- és disztópisztikus év volt. Nem lepődöm meg. Az Upload egy nagyon kellemes, kicsit Black Mirror-ra hajazó sztori, ahol embereket a haláluk után egy virtuális világba töltenek fel... annak minden előnyével és hátrányával együtt. Van benne egy kis szerelmi szál, meg egy csomó nagyon kézenfekvő poén. És lesz folytatás. 

The plot against America - Még mindig a disztópiáknál tartva, itt egy baromi ütős alternatív történelmi sorozat az HBO-tól, ami talán nem is áll annyira messze a jelenlegi idővonaltól. Olyan második világháborús történelmet tár elénk, amelyben az Egyesült Államok Németország-szimpatizáns elnököt választott magának, és azt követi végig, hogyan csapódik ez le az egyszerű emberek mindennapi életében. Sokkal árnyaltabb és realisztikusabb, mint a sokat emlegetett Ember a fellegvárban. Minisorozatként futott, még nem tudni, lesz-e folytatás.

The Great
- És ha már alternatív történelem, itt egy sorozat a szórakoztatóbb fajtából, Nagy Katalin cárnő korai éveiről. Remek szereposztás, sok bújtatott kritika, nagyon fárasztó poénok. Jön a folytatás is. Huzzah!

Zoey's Extraordinary Playlist - Az év egyik habkönnyű meglepetése. Fél füllel nézhető limonádénak indult, de részben a szereposztásnak, részben a soundtracknek, részben a bájos humornak köszönhetően hamar megszerettem. Aki zenés-táncos-humoros-szerelmes, néhol könnyezős kikapcsolódásra vágyik, annak melegen ajánlom. 

Locke & Key - A debütáló fantasy sorozatok közül idén ez volt a kedvenc. Creepy, trippy, sötét, izgalmas, és természetesen képregényen alapszik. Meg is hosszabbították rögtön két évadra. 

Visszatérő klasszikusok

The Mandalorian - Nyilván. A második évad is hozta az izgalmas, szerethető, jó ritmusú űr-western zsánert, amit elvártunk tőle. Egymaga húzza mokány póniként a Star Wars Univerzum félig döglött moziverzumát. 

Umbrella Academy - Jött a második évad, és szerettük. A szereposztás megint elvitte a vállán, de a sztori sem volt rossz, sőt. Jöhet a harmadik is. 

Better Call Saul
- Bár a visszatérők között szerepel, idén is benne van a kedvencek hármas toplistájában. Ez a sorozat egyszerűen nem tud hibázni. Mindenkit szeretettel várok TED előadásomra, melyben kifejtem, hogy miért sokkal jobb minden szempontból, mint a Breaking Bad. Ez van. 

Dragon Prince - Továbbra is szerethető, bájos, izgalmas, és egyszerre melengetheti meg az Avatar-rajongók és a D&D-játékosok szívét. Valamint bemutatja, milyen tök jó a fantasy műfaj, ha nagyobb benne a szereplők sokszínűsége. 

Doom Patrol - És ha már a szerethető csapatoknál tartunk: idén ismét top 3 számomra az elcseszett életű szuperhősök szedett-vedett talált családja, és az ő teljesen őrült kalandjaik. Jövőre jöhet a ráadás. Danny The Street For President. 

"Late to the party"
(Sorozatok, amik nem idén kezdődtek, de valamiért most hoztam be őket)

The Boys
- Nagy kedvenc az idei év végére. A képregényt még nem olvastam, de a sorozat üt, humorban, csapatban, és mondanivalóban egyaránt. Csak az vele a baj, hogy innentől nem tudok majd komoly pofával végignézni egyetlen DC filmet sem.
(Mondjuk eddig se tudtam.)

Cobra Kai - Sose gondoltam volna, hogy rajongója leszek egy Karate Kölyök sorozatnak, de ez a szösszenet valahogy megvett kilóra. Egyszerűen szerethetőek a karakterek, és sok a humoros visszautalás az eredeti filmre, amiken mindig jót kuncogtam. Állítólag a harmadik évad nem sikerült túl fényesre, de majd pénteken meglátjuk. 

Star Trek: Discovery - Az idei év nagy megtérése. Az első évadot szörnyen gáznak tartottam, kifolyt tőle az agyam; a másodikba csak azért kezdtem bele, mert éppen nem volt jobb, amit horgolás közben hallgathattam volna. A második évadnak viszont sikerült megfordítania az első évad összes kínos blamáját, és a végére nagyon szerethető lett, na. Űrkalandok helyett beleálltak a "szerető nagy család" sztoriba, és ez jobban fekszik nekik. 

Peaky Blinders - Jobb későn, mint soha. Mondjuk a negyedik évad végére már nagyon vártam, hogy kiszenvedjen ez a szerencsétlen család, de ha lesz újabb, akkor azt is nézni fogom. 

Society - Az idei év egyik nagy tündérmesei meglepetése, amelyben egy rakat kamasznak kell újra felépítenie az emberi civilizációt egy világtól és felnőttektől elvágott, elhagyott városban. 
(Bónusz annak, aki rájön, melyik mesén alapszik a sztori.)

Búcsúzó kedvencek

Magicians
- Könnyes búcsút vettünk az utánozhatatlan Margo Nagykirálytól és kis csapatától. Szerencsére előre tudták, hogy el lesznek kaszálva, úgyhogy sikerült nagyon frappáns lezárást kerekíteniük a sztorinak. Hiányozni fognak. Elkezdtem újranézni elölről, mert a Zember még nem látta.

The Good Place - Ez a sorozat az utolsó évadával hódított meg egészen. Nagyon bájosan zárták le, és hagytak maguk után sok töprengeni valót. Biztos, hogy újra fogom nézni. 

Szégyenlista

Raised by wolves - Nem vagyok képes feldolgozni ezt az izét. Rengeteg kérdésem van. Tényleg hat embrióval akarták megmenteni az emberiséget? És miért van szükség aparobotra, ha az anyarobot ugyanolyan erős? És miért nem húztak egy nyamvadt kerítést a ház köré, hogy az emberiség nem kóricáljon el a halálba? Ez a sorozat a "you had one job" mém iskolapéldája. 

Emily in Paris - Emily az a fajta amerikai turista Párizsban, akit izomból képen szeretnék törölni. 

Another life - Ez igazából mókás volt, főleg a klasszikus sci-fi áthallásokkal, de az a gyanúm, hogy komolyan gondolták.

Cursed - Engedjétek vissza Flokit a természetes élőhelyére!

Bridgerton - A Facebook ismerőseim nem tudnak megegyezni, hogy ezt a sorozatot az alkotók paródiának szánták-e vagy sem, és ez nagyjából mindent elmond. A szereposztás zseniális (Polly Walker még mindig istennő), kár érte, hogy egy közepes szűzlányos-fűzőszaggatós limonádéban kell szerepelniük. 

BÓNUSZ KÉRDÉS

Vajon hány idei kedvenc sorozatomban szerepel tök véletlenül Giancarlo Esposito?...

Okéoké, komolyan:

Ti mit szerettetek az idén, és mit vártok a jövő évi termésből a legjobban?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése